Az oktatás tartalmait szabályozó dokumentumok, vagyis a tantervek áttekintése és a kapcsolódási pontok feltárása lényeges összetevője egy továbbképzés vagy egy sportági tanterv tartalmi fejlesztésének. A tantervi illeszkedés olyan alapvető elvárás, amely hozzájárul a dokumentumok strukturális tartalmi összefüggéseihez, hiszen bármely műveltségi területre vonatkozó fejlesztésnek a tantervek szellemiségében kell megszületnie. A következőkben a magyar köznevelési rendszerre jellemző, háromszintű tartalmi szabályozás elemeit átfogóan mutatjuk be annak érdekében, hogy röviden indokoljuk a későbbi tematikai egységek jelentőségét.

Az alábbi rövid tantervi áttekintést Rétsági, Morvay-Sey és Csányi (2015) nyomán mutatjuk be.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: nemzeti köznevelési törvény) szellemében készült NAT 2012-ben − a 2007-es változattal ellentétben − a kompetenciák háttérbe szorultak, és a közműveltségi tartalmak kaptak központi szerepet. Elmondható, hogy az oktatáspolitikai szemléletváltás az iskolai testnevelésre kedvező hatást gyakorolt, egyrészt mennyiségi szempontból, a mindennapos testnevelés bevezetésével, másrészt a tantervi szabályozás felülvizsgálata nyomán minőségi tekintetben is. Mára már látható, hogy a mindennapos testnevelés megszervezésének alternatíváira tekintettel az iskolák jellemzően kétféle megoldást preferáltak és preferálnak. Az egyik a heti 5 órarendi testnevelésóra, a műveltségi területi oktatás megszervezése, míg a másik a heti 3 órarendi testnevelésóra mellett egyéb oktatásszervezési formák alkalmazása, különböző sporttevékenységekre fordítható heti 2 óra keretében (3+2-es rendszer). Az előzőek mentén mindkét variációhoz és minden iskolatípusra elkészültek a megfelelő Testnevelés és sport kerettantervek. 
(http://kerettanterv.ofi.hu/)

A NAT 2012-ben szereplő Testnevelés és sport műveltségi terület küldetését, a teljes körű egészségfejlesztésben, a tanulóközpontú személyiségfejlesztésben és a tehetséggondozásban jelöli ki. 

Újszerűsége elsősorban abban érhető tetten, hogy alaptanterv lévén, az előíró tantervi műfajhoz hasonlóan, minden részletre kiterjedő előírásokat tartalmaz (részletes cél-feladatrendszer, a kánon csaknem teljes körű meghatározása). Szakmaiság tekintetében azzal emelkedik ki az alaptantervek közül, hogy koherens célrendszere és közműveltségi tartalmai egy olyan új minőségű iskolai testnevelést vázolnak fel, amely szükségszerűen megköveteli a szemléletbeli, tartalmi és módszertani megújulást.

A NAT 2012, a testnevelés legfőbb értékeit reprezentáló kulcsfogalmai az egészségorientáltság, valamint a személyi és közösségi tulajdonságok fejlesztése kifejezések köré csoportosíthatók. A tantervi célkitűzések megvalósítására szolgáló hagyományos és a korszerű közműveltségi tartalmakat a szaktanterv három életkori szakaszra (1–4.; 5–8.; és 9–12. évfolyam) és két egymással szoros kapcsolatban álló tartalmi egységre – Mozgásműveltség-mozgáskultúra, illetve Ismeretek, személyiségfejlesztés – bontja. E két tartalmi egység egymásmellettisége a műveltségi területre jellemző sajátos motoros és a hozzá szorosan kapcsolódó kognitív, affektív és szociális képességfejlesztés komplexitását fejezi ki. A két fő egység összekapcsolása a testnevelés-oktatás lényegi jellemzőire is rámutat. Egyrészt arra, hogy a mozgásműveltség-mozgáskultúra kialakítása csak a motoros tartalmakhoz kapcsolt ismeretekkel valósulhat meg. Másrészt arra, hogy elméleti tudáselemek nélkül elképzelhetetlen az élethosszig tartó egészségtudatos aktív életvezetésre történő szocializálás. Az Ismeretek, személyiségfejlesztés tartalmi egység a szaktanterv újszerű, innovatív elemeinek egyike. A NAT 2012 elsőként kezeli jelentőségének megfelelően a Testnevelés és sport műveltségi terület elméleti tudatosító, ismeretközvetítő szerepét (lásd Rétsági és Csányi, 2014). Újszerű a tantárgyközi interdiszciplináris ismeretek körének meghatározása (élettani, egészségtani, kommunikációs, történeti, néprajzi, rekreációelméleti ismeretek stb.), valamint a „Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés” fejlesztési terület megjelenése is.

A NAT 2012 a köznevelés feladatát alapvetően:

• a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében,
• az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében,
• a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztésében jelöli meg.

A NAT 2012 általános célmeghatározása a Testnevelés és sport műveltségi területre vonatkozóan:
„…Az iskolai testnevelés és sport megkülönböztetett részét képezi a tanulók testi, motoros, lelki, értelmi, érzelmi és 
szociális fejlődését szolgáló teljes körű iskolai egészségfejlesztésnek és tehetséggondozásnak. […] A műveltségterület kiemelt célja, hogy a rendszeres fizikai aktivitás minden tanuló életében jelentős szerepet kapjon, hogy a tanulókat az élethosszig tartó, egészségtudatos, aktív életvezetésre szocializálja…”

A műveltségi terület kiemelt céljai:

• a mozgáskészség fejlesztése, a fitnesz és edzettségi szint fejlesztése, amely szoros kapcsolatban áll a rendszeres preventív fizikai aktivitással;
• a motoros képességek, kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése, amelyek a sportági készségek kialakítását eredményezik;
• a testnevelési és sportági tevékenységhez kötődő ismeretek fejlesztése;
• részvétel a szabadidős, diák- és versenysportban; sportágválasztás; a kiválasztás és utánpótlás-nevelés elősegítése révén olyan képességek és készségek kialakítása, amelyek élethosszig tartó rendszeres fizikai aktivitást eredményeznek;
• személyiségfejlesztés; szociális és érzelmi képességek fejlesztése, erősítése;
• preventív és egészségtudatos szokások fejlesztése.

Az 1–4. évfolyam az alapozás szakasza, amely a motoros képességek és készségek fejlesztésére, az egészségtudatos testnevelési és a későbbi sportolási szokások kialakítására, a sportmozgások megszerettetésére irányul. 

5–8. évfolyam: A jól megalapozott koordinációs és kondicionális képzésre épülhet a diák- és szabadidős sport, illetve a tehetségesek és elhivatottak számára az élsporti utánpótlás-nevelés technikai-taktikai képzése.

9–12. évfolyam: A kimeneti szakaszra a tudatos, rendszeres képzés és öntevékenykedés a jellemző, ahol az iskolai motoros aktivitás mellett egyre hangsúlyosabb a rekreatív, szabadidős fizikai tevékenység és a tehetségek számára az élsportban való érvényesülés.

A NAT 2012 és a Kerettantervek fejlesztő szemléletének megfelelve a testnevelés és sport mozgásanyagának pozitív élményekkel teli elsajátítási folyamata cél és eszköz egyaránt. Ezért a Testnevelés és sport kerettantervek tematikai egységei a megtanulandó mozgás jellege, mint cél és eszköz szerint csoportosulnak. Az 1–4. évfolyamokon a természetes mozgások dominálnak, majd 5–8. évfolyamokon fokozatosan bővül a hagyományos és alternatív sportági mozgásokat is tartalmazó mozgásműveltségi eszköztár. „Játékkal és játékosan tanítani” a vezető módszertani alapelv, s emellett nagyon hangsúlyos az együttműködés, a kreativitás és a tudatosság kialakítását szolgáló kommunikáció. Az említett kerettantervek tematikai egységeiben fejlesztési célként jelennek meg a jellemzően mozgásos tevékenységek, melyek az előzetes tudásra épülnek. Ennek következtében a tanterv a tematikai egység nevelési és fejlesztési céljait – a testnevelésre jellemző sajátos pedagógiai és fejlesztési célok és feladatok alapján – aprólékosan egymásra épülve oldja meg. Következetesen figyelembe veszi az életkori és a tantárgypedagógiai sajátosságokat, a fejleszthetőség szenzitív szakaszait. A teljes személyiségre (értelmi, érzelmi, fizikai és szociális funkciók), nem csak annak fizikai összetevőire fejti ki nevelő hatását. A mozgásműveltség bővítése mindvégig párhuzamosan együtt jár az ismeretek tárának növelésével és a személyiségfejlesztéssel. A tematikai egység tantárgyi, tantárgyközi kapcsolódási pontjait is minden esetben feltünteti. A fejlesztés minden kétévfolyamos szakasz végére vonatkozóan rögzíti az elvárt eredményeket, amelyek az elvárható legfontosabb tudás- és képességelemeket jelenítik meg. A Kerettanterv javaslatot tesz a témakörök két évre szóló óraszámaira is. Törvényileg jelenleg csak 10%-ban lehet eltérni a kerettantervektől, ami elvileg nagyfokú kötöttséget jelent. De a tantervkészítők olyan sok választási lehetőséget építettek be a kerettantervekbe, hogy minden iskola a helyi lehetőségek figyelembevételével, a maga képére formálhatja azt helyi tantervében.