A program iskolai megvalósításában és támogatásában részt vevő trénerek és mentorok a közös és iskolánként egyedi TE IS Stratégia megalkotásával indítják el a TE IS folyamatokat. A stratégiai tervezés azoknak az eszközöknek a megnevezését és alkalmazásra való előkészítését jelenti, amelyek által – azokat a meghatározott célok mellé rendelve – konkrét lépések és akciók sorozata válik láthatóvá. Ilyen eszközökként ismerjük a környezeti elemzést, a kockázatok elemzését, a lépések ütemezését, az időintervallumok meghatározását, valamint a vízió és a küldetés meghatározását.

Programunk koncepciójában és módszertanában több olyan elemet határoztunk meg, amely a TE IS iskolai bevezetésének stratégiájához szorosan illeszkedik. [3] Ugyanakkor azt is megfogalmaztuk, hogy a TE IS céljai iskolánként más és más formában tudnak megjelenni, ezért nem elég csupán a TE IS Program rugalmassága, szükséges az is, hogy a megvalósító szakemberek tevékenyen vegyenek részt a program iskolai szintű megformálásában.

Programunkat az iskolák egyéniségéhez, sajátos jellemzőihez a támogató és megvalósító szakemberek TE IS Stratégiája illeszti. Éppen ezért a TE IS célok mentén olyan elemek is bekerülhetnek az iskolai TE IS Stratégiába, amelyek az általánosan, programszinten megfogalmazott célokat és eszközöket kiegészítik, színesebbé és alkalmazhatóbbá téve ezzel a program iskolai megjelenését.

[3] Lásd a Koncepcióban a belépési pontokról szóló fejezetet, illetve a Módszertanban a Belépés az iskolába című fejezetet.

• Vessük össze a TE IS Program, valamint az iskola (írott vagy akár íratlan) céljait, majd keressük meg a közös elemeket!
• Elemezzük az iskola aktuális helyzetét, adottságait a lehető legtöbb szempont mentén!
• A célok és az iskolai adottságok tekintetében vizsgáljuk meg a TE IS Program belépési lehetőségeit!
• Gyűjtsük össze a programhoz szükséges erőforrásokat, majd rendezzük őket!
• Az adottságok, a célok és az erőforrások „terében” készítsünk olyan folyamatokat, amelyek a program megvalósításáról szólnak!
• Határozzuk meg a TE IS Módszertanban leírt folyamatok ütemeit (milyen idősávokban, milyen gyakorisággal végzünk fejlesztő csoportmunkát a gyerekekkel, illetve a fejlesztő munka mellett, vagy annak keretében hogyan, s mikor építjük be a folyamatok tartalmait, például az első kutatás megtervezését, a TE IS Kuckó berendezését)!

A küldetés a stratégia egyik legfontosabb eleme, amely egyfajta összegzett célmeghatározásnak is tekinthető, amely általában egy rövid leírása annak, hogy mit szeretnénk elérni. A rövidség és az írott forma a küldetés fontos része. Ha néhány mondatban meg tudjuk megfogalmazni azt, amit szeretnénk, akkor a célok könnyebben és hatásosabban kommunikálhatók mások felé is, ugyanakkor, ha küldetésünket írásban is rögzítjük, és időnként rátekintünk, az segít bennünket abban, hogy tartani tudjuk a célokat és a hozzájuk kapcsolódó elköteleződést.

A stratégia a munkafolyamatok alapköve, amely általában mozdíthatatlan és szilárd alapot, szinte biztonságot nyújt a közös munkához. Ám a megvalósítása rugalmassága ugyanolyan fontos. Ha stratégiánkat úgy alkotjuk meg, hogy abban a megvalósítás során reagálni tudjunk a környezeti ténye­zőkre, változásokra, akkor egyszerre nyújt szá­munkra biztonságot, és alapozza meg a rugalmas működést.

A TE IS Stratégia megalkotása abban is segít, hogy általa a programba való bekapcsolódó, elköteleződő új résztvevők számára is láthatóvá válnak a célok, az eszközök és a folyamatok. Így válik az általunk megalkotott stratégia a partnerekkel, kapcsolatokkal való kommunikáció eszközévé.

• Mi a programunk lényegi tartalma?
• Kik jelentik programunk célcsoportjait?
• Melyek a célcsoport által megjelenített legfőbb értékek?
• Milyen változásokat fog elérni az iskolában a program?