A TE IS Módszertan külön alfejezetben foglalkozik a tantestület és az iskola felnőtt dolgozói számára tartandó tréningek tematikáiról és azok megvalósítási lehetőségeiről. A tréningeket egy olyan dinamikafüggő folyamat részeiként értelmezzük, amelyben a konkrét tréningalkalmak ütemezése a Program iskolai előrehaladásának függvényében határozható meg.

Az alábbi ábrán azt a programszakaszt és a hozzá tartozó kulcsfogalomhalmazt emeltük ki, amelyben a tréningsorozat elindítható. Ebben az időszakban a TE IS Csapattal való közös munkának már az iskola számára is látható eredményei vannak, valamint a trénerek is magabiztosan mozognak az iskola világában. A Düh és a harag kezelése, az Elfogadó figyelem és az Erőforrások azonosítása elméleti dimenziók által képviselt folyamatszakasz, a releváns kulcsfogalmakkal közösen adnak teret az iskola felnőtt szereplőinek nyújtott tréningek első lépéseihez.

A felnőttekkel zajló tréningmunka legfontosabb összetevője a résztvevők között meglévő kapcsolat. A pedagógusok közötti viszonyrendszer – amely az iskolában zajló szakmai munka legfontosabb tényezője is egyben – egy olyan sajátos dinamikát jelenít meg, amely a tréningek során is megjelenik. Ugyanakkor az iskolában dolgozó felnőttek közötti viszonyok, kapcsolatok hordozzák magukban azokat az erőforrásokat és természetesen konfliktusokat, amelyek mentén a tréning témái (az érzékenyítés, a befogadás, a kiégés, valamint a tudásmegosztás) meg tudnak jelenni.

A kapcsolatok hálózata – az iskolában és azon kívül is – leképezi egy csoport vagy közösség kultúráját. A csoport, közösség vagy szervezet életében történő bármilyen beavatkozásnak (amilyen a szóban forgó tréningsorozat is) figyelemmel kell lennie a kapcsolatok jellemzőire, jellegzetességeire, természetére, ahogyan a közös munkát erősítő vagy gyengítő hatásaira is.

A kapcsolatokhoz szorosan hozzátartozik az a közös tér, amelyben a kapcsolatok összetevői: interakcióink, kommunikációnk, viszonyulásaink megjelennek. A közös teret egyformán kijelölheti fizikai és mentális határ. Esetünkben a közös teret egyfelől az iskola kereteit alkotó fizikai környezet határozza meg, másfelől a gyerekek tanításának, oktatásának és nevelésének pedagógiai célja jelöli ki.

A közös iskolai térnek a tréningek során különös jelentősége van, ugyanis megjeleníti azt az egymásrautaltságot, amely az iskolai élet résztvevőinek egyszerre nyújt támogatást és kereteket, esetleg kötöttséget.

Ha a tréningek témáira gondolunk, a tudásmegosztás, a befogadás, az érzékenyítés és a kiégés mind kapcsolatba hozható azzal a térrel – annak fizikai és érzelmi tényezőivel egyaránt – amelyben jelen vagyunk, tevékenykedünk és munkánkat végezzük. A közös térhez való viszonyaink között éppúgy ott rejtőznek a kölcsönös támogatás lehetőségei, ahogyan rossz érzéseink, konfliktusaink forrásai is.

A csoportdinamikára éppúgy fontos ügyelni a tré­ning­alkalmak során, mint a TE IS Csapat fejlesztésének, csapatépítésének folyamatában. A dinamika fontosságát, jelentőségét Módszertanunkban többször hangsúlyoztuk. A felnőtteknek szóló tréningek során a csoportdinamikára egyfelől a kerettényezők, másfelől a résztvevők szerepei hatnak jelentősen.

Tréningjeink négy egymást követő alkalommal, négy különböző témával dolgoznak. A tréningek kereteit az időtartam, az időszak (mikor?), a helyszín… alkotják, s ezek megválasztása, kialakítása nagy odafigyelést igényel a tréningek vezetőitől. A dinamika szempontjából a másik figyelemreméltó tréningsajátosság, a pedagógusok szerepének értelmezésében rejlik. Mivel a tréningeken a részvételt nem tekintjük kötelezőnek, vélhetően elsősorban a Program iránt már elkötelezett, de legalábbis érdeklődő, nyitott pedagógusok jelentkezése lesz várható. A tréning során – a pedagógusok és más felnőtt szakemberek szerepeit szem előtt tartva – egyszerre fontos figyelmet szánnunk a csoportban megjelenő kérdésekre, feladatokra, problémákra és arra is, hogy megoldásaink, témáink ne eredményezzék a tantestület vagy az iskola felnőtt résztvevőiből álló csapat megosztását, az esetleges nehézségek, feszültségek, ellentétek elmélyítését.

A felfedezés hatásait, örömét a tréningek talán legfontosabb eredményeiként értékelhetjük. Míg a gyerekek esetében a felfedezés (exploráció) leginkább új dolgok, helyzetek, tudások és élmények megélést jelenti, a felnőttek számára az sokszor egy már meglévő, ám elfeledett, elrejtett vagy elhomályosult tudásról, élményről, érzésről szól. A felfedezés értelme a felnőtt tréningek esetében leginkább saját tudásaink, erőforrásaink, motivációnk, lendületünk, lelkesedésünk újra felfedezése. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a TE IS felnőtt tréningjei nem fognak új tudástartalmakban vagy összefüggések megtalálásában bővelkedni. A felnőtt tréningek eredményei azonban mégis a felnőttekben meglévő tartalmakhoz köthetőek.