A manipulatív mozgáskészségek gyakorlatilag a születés pillanatától kezdve folyamatosan fejlődnek, hiszen azzal, hogy a gyermek a kezét vagy a lábát aktívan használja például különböző tárgyak elmozdítására, megfogására, fejleszti manipulatív készségeit is. A kezdeti reflexes mozgások nagyon korán tapasztalati alapúvá válnak.

Az 1.3. alfejezetben bemutatott 1. ábra a természetes mozgások egészére vonatkozik, a helyzetváltoztató mozgáskészségek és a manipulatív mozgások egységként kezelendők, fejleszthetők. A bevezetőben említett sajátosság változatlanul érvényes: az eszközökkel végrehajtott mozgások lehetnek bonyolító körülményei olyan mozgásoknak, amiket lehet eszköz nélkül is végrehajtani (hely- és helyzetváltoztató mozgások), de lehetnek szükségszerű velejárói a kialakítani, fejleszteni kívánt mozgáskészségnek. Ebben az alfejezetben az eszközök alkalmazása maga a fejleszteni kívánt készség, így minden kézzel és lábbal végezhető eszközös mozgásforma ide tartozik.

A manipulatív mozgások tehát valamilyen eszközzel végrehajtható tevékenységet jelentenek. A hely- és helyzetváltoztató mozgásoknál használt mozgáskoncepciós rendszerezés ehelyütt is alkalmazható lenne, ám mi ennek kidolgozásától eltekintettünk. Elsősorban a miatt döntöttünk így, mert a gyakorlatban az adott manipulatív készséget legtöbb esetben hely- és helyzetváltoztató mozgások segítségével nehezítjük, illetve azok segítségével kontextualizáljuk, például játékokban. Ilyenformán az ott leírtak újra alkalmazásáról lett volna szó, bár más hangsúllyal. Másodsorban pedig be kellett látnunk, hogy a manipulatív készségek lehetséges megnyilvánulásainak teljesség igényével történő leírása egy újabb kötetnyi alapanyagot jelentene, amit terjedelmi korlátok miatt nem tudtunk felvállalni. Ezért úgy határoztunk, hogy ebben a könyvben arra szorítkozunk, hogy csoportosítjuk a manipulatív készségeket, illetve megmutatjuk a kapcsolódási pontokat a hely- és helyzetváltoztató mozgáskészségekkel.

Ettől függetlenül fontos áttekinteni néhány sajátosságot, módszertani megfontolást a manipulatív mozgások fejlesztése kapcsán:

• Minden eszközzel végzett mozgás gyakorlása előtt fontos, hogy biztosítsunk lehetőséget tanítványainknak az eszköz tulajdonságainak érzékelésére, milyen anyagú, súlyú, formájú eszközzel állnak szemben.
• Lehetőség szerint a fejleszteni kívánt mozgásformához használható legegyszerűbb, legkönnyebb, legpuhább eszközzel kezdjük a gyakorlást. Leggyakrabban labdát használunk testnevelésórákon, így javasolt olyan labdát használni, ami nem túl nehéz, nagyobb méretű, ezáltal könnyű elkapni. A lufi rendszeres alkalmazását kifejezetten javasoljuk.
• Az eszköz alkalmazásának lehetőségeiről először helyben szerezzenek tapasztalatot tanítványaink, labda esetén például gurítással, görgetéssel, majd pattintással, a labda feldobásával, elkapásával. Ezt követően a – hely- és helyzetváltoztató mozgásokhoz hasonlóan – nehezíthetjük a végrehajtást térbeli, dinamikai és/vagy társsal való kapcsolat szempontjai szerint.

A manipulatív készségek fejlesztése nélkülözhetetlen előzménye a későbbi sportjátékokban történő sikeres részvételnek. Erről bővebben a „Taktikai gondolkodás fejlesztése a játékoktatásban” című kiadványunkban írunk [13].

• gurítás/görgetés egy/két kézzel (tenyérrel/kézháttal, ujjakkal „zongorázva”/ököllel)
• gurítás/görgetés egy/két lábbal (lábfejjel/talppal/térddel)
• gurítás görgetés egyéb testrésszel (például fejjel, mellkassal, háttal)
• gurítás görgetés eszközzel/eszközökkel
• gurítás/görgetés előre/hátra/oldalra/körben
• gurítás/görgetés test előtt/mögött/mellett/körül (például állásban a talpak körül; törökülésben a test előtt egyik kézből a másikba)
• gurítás/görgetés testrészeken (például lábon nyújtottülésben)
• gurítás/görgetés eszközökön (például padon, csúszdalapon, bordásfalon)
• gurítás/görgetés eszközzel (például bottal, labdával)
• szuperdeszka/gördeszka gurítás kézzel/lábbal (talajon, sávok között, padon, csúszdalapon)

• hajítás egy/két kézzel (például labda, babzsák)
• lökés egy/két kézzel (például medicinlabda)
• vetés egy/két kézzel (például diszkosz)
• dobás egy/két lábbal (például labda, babzsák)
• elkapás egy/két kézzel (például labda, babzsák, fitt ball)
• elkapás egy/két lábbal (például labda, rongy)
• elkapás eszközzel (például bottal, frizbivel, kosárral)
• eszköz levétel egy/két kézzel (tenyérrel, kézháttal, karral)
• eszközlevétel egy/két lábbal (például lábfejjel, térddel, combbal)
• átadás-átvétel egy/két kézzel (labda, fitt-ball)
• átadás-átvétel (alsó, felső, mellső)
• átadás átvétel egy/két lábbal (például labda, babzsák)

• átadás-átvétel egy/két kézzel
• átadás-átvétel egyik kézből a másikba
• átadás-átvétel egy/két lábbal
• alsó/felső/mellső átadás társnak

• labdapattintás/labdavezetés egy/két kézzel
• labdavezetés egy, két, három, négy ujjal
• labdavezetés egy lábbal, váltott lábbal
• labdapattintás/labdavezetés kézzel alacsonyan/magasan pattintva
• labdapattintás/labdavezetés kézzel különböző testhelyzetekben (például hason fekvésben, törökülésben, térdelésben, térdelőtámaszban)

• kosárérintés
• alkarérintés
• dekázás
• labdával, lufival

• ütés egy/két kézzel, ököllel
• ütés alulról/felülről
• ütés eszközzel (például bottal, tollasütővel, szivacslabda ütővel, teniszütővel, pingpong ütővel, floor-ball ütővel)
• ütögetés kézzel/eszközökkel

• rúgás belsővel/külsővel/rüszttel/spiccel/sarokkal

• „zsonglőrködés” kézzel /lábbal (például labdával/kislabdával/babzsákkal/buzogánnyal)
• eszközterelés/eszközvezetés másik eszközzel (például légycsapóval labdaterelés)
• eszközhordás másik eszközzel/eszközökkel (például bottal babzsákhordás)
• eszközpörgetés kézzel (például karika, labda)
• eszközcsavarás kézzel (például üvegkupak)
• eszközcsúsztatás kézzel/lábbal (például babzsák, rongy)