A minőségi testnevelés programja igazodik az aktuális tartalmi szabályzókhoz, így az érvényben lévő Nemzeti alaptantervhez [24; 25]. Az alaptanterv rögzíti az iskola oktató-nevelő munkájának legfőbb vonásait, melyben megjelenik, hogy a különböző tanulásszervezési megoldások támogassák az együttműködésre nevelést, illetve az iskola biztosítsa a tanulási esélyek egyenlőségét az intézményben és az iskolák közötti együttműködésben. A minőségi testnevelés akkor tudja teljes körűen ellátni feladatát, ha a köznevelésben résztvevő összes tanulóért felelősséget tud vállalni, differenciált, a tanulók eltérő képességeihez és szükségleteihez igazodó [126].

A Nemzeti alaptanterv rendelkezik az egységességről, a differenciálásról, valamint az ehhez kapcsolódó módszertani alapelvekről is. Előírja, hogy a tanítás folyamata a tanulóhoz alkalmazkodó differenciált feladatokban, feladatmegoldásban és a kapcsolódó értékelésben is jelenjen meg. Egészüljön ki mindez olyan tanulásszervezési megoldásokkal, melyek során a kiemelt figyelmet igénylő tanulók – a különleges bánásmódot igénylő tanulók (SNI, BTMN, tehetséges tanulók) és a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulók – sajátos, ugyanakkor esélyegyenlőségre törekvő, hátránykompenzáló környezetben tanulhassanak a képességeikhez leginkább adaptált módszerek és eszközök segítségével.