Az alsó tagozatos testnevelés során a tanulók életkori sajátosságából fakadóan nagyon fontos kialakítani a megfelelő szabálytudatot, és meg kell mutatni a tanulóknak, hogy az adott szabályok keretei között hogyan viselkedjenek. A tudatosítás eredményeként kialakul a társas szabályok megértése, és ennek következtében az alapvető közösségi, együttélési szabályok elfogadása és betartása.

A 6–10. éves korosztály jellemzője, hogy nagy igénye van az önálló feladatmegoldásra, a kompetenciatudat teljes megélése érdekében. Ennek megfelelően nehezebben fogad el segítséget, tanácsot a pedagógustól. A versenyhelyzetek számának csökkentésével, a nem máshoz mért teljesítmény hangsúlyozásával a pedagógus lehetőséget teremt a kooperatív magatartás kialakulására. Ennek eredményeként a versengés elveszti a jelentőségét, és hangsúlyosabbá válik a társakkal és a pedagógussal való együttműködés.

A korosztály életkori sajátosságából fakadóan a gyerekek nehezen vagy egyáltalán nem képesek mások szempontjait figyelembe venni, vagy beleélni magukat mások helyzetébe. A szükségszerű együttműködést igénylő feladatok mellett a pedagógus csökkenti a versenyhelyzetek számát, emellett kommunikációjában enyhíti a verseny mozgásminőségre gyakorolt káros hatásait. A játékos, kooperatív fejlesztés eredményeként a tanulókban kialakul a szempontváltás képessége.

Az életkori sajátosságokból fakadóan a tanulók ugyan szeretnek párokban, kisebb csoportokban játszani, de a valódi csoporthoz tartozás élménye még nem jellemző rájuk. Ezért a testnevelés-órai keretek között a tanulókban tudatosítani kell azokat a közösen – osztályban, csoportban – megélt pozitív élményeket, amelyek alapját adják a mozgásos feladatok által a csoporthoz tartozás megélésének, és amelynek eredménye a fokozódó kooperatív magatartás kialakulása.

A szabálytudat fejlődésének következő lépcsője, hogy a szabályok elfogadása és betartása során a tanulók játék közben egyre inkább észreveszik a sportszerű és sportszerűtlen szituációkat. Ezt a folyamatot a pedagógus célzott, játék közben felmerülő feldolgozó kérdésekkel segíti. A tanulókban ezáltal kialakul a társak jogosan eltérő igényeinek, szempontjainak önkéntelen, majd tudatos megélése és figyelembevétele.

A testnevelés-órai szituációk remek lehetőséget teremtenek a versengés és kooperációs szituációk tudatos megélésére. Ennek érdekében az órai keretek között biztosítani kell, hogy a tanulók az adott versengő vagy együttműködő szituációt tudatosan, aktívan hajtsák végre, ne passzív elszenvedőként. Ennek eredményeként alakul ki az aktív, kereső magatartás a versengő és kooperatív helyzetek keresésére, azok megoldására.

A testnevelésóra helyzetei folytonos gyakorlást kínálnak a segítségnyújtás és az egymásra való figyelem fejlődése érdekében. Ennek indítékai, szempontjai, véleménye, vágya még nem jellemző tartósan a tanuló társas viselkedésére. A közösségi célok elérésében az egyéni felelősséget érzékeltető feladatok segítségével a tanulók képessé válnak a társak és a pedagógus által kijelölt közös célok érdekében erőfeszítéseket tenni.

A testnevelés-órai szituációk elősegítik, hogy a tanulók képesek legyenek megélni az örömteli kapcsolatokat a játék közvetítő szerepe által, valamint kialakul a felelősségük saját maguk és mások iránt, amelynek eredményeként megjelenik az önzetlen magatartás, amihez a pedagógus a szituációelemzéssel és az óra­­tervezéssel nagyban hozzájárul.

A tanuló a sporttevékenységek közben felmerülő saját és társas problémák megoldására, az ellentmondásos helyzetek, etikai dilemmák ütköztetésére tudatosan odafigyel, kialakult technikákkal, gyakorlattal rendelkezik. Felismeri, betartja és esetenként alakítja a személyi és tárgyi környezet megóvásával kapcsolatos szabályokat, ennek okán a vitás szituációk megoldása egyre kevéssé igényli a pedagógus beavatkozását.

Ebben az életkorban a versengő magatartás megfelelő fejlesztés mellett túlmutat a társak „legyőzésén”. A tanuló bonyolult játékhelyzetekben zajló versengő és együttműködő helyzetek között célszerűen tesz különbséget. Ennek alapján előtérbe kerül a versengés önfejlesztést fokozó aspektusa, amelynek eredményeként – központi célként – az önfejlődés kerül a középpontba, amely optimális esetben a közösségi célok elérését is segíti.

Ebben az életkorban a tanulók tartósan képesek figyelembe venni mások szándékait, véleményét, vágyait a közös célok elérése érdekében. A testnevelés-órai játékhelyzetekben fontos számára az ellenfél tisztelete, törekszik a csoportkonszenzus elősegítésére, valamint segíti, serkenti mások részvételét a játéktevékenységek során.

A testnevelés-órai játékhelyzetekben fontos a tanuló számára társai véleménye. Tisztában van az egyén és a közösség egymásrautaltságával, az egyén felelősségével a közösség részeként. Ennek eredményeképpen képes egyéni érdekeit háttérbe szorítani a konszenzus érdekében.