A tanuló számára a testnevelésóra lehetőséget biztosít arra, hogy megismerje az egészség és betegség fogalmát, és az egészség összetevőit. A tanulókat rávezetjük, hogy felismerjék a saját szerepüket az egészségük megőrzésében, a betegségek megelőzésében. A pedagógus feladata, hogy különféle módon, például feladatkártyák segítségével tudatosítsa a tanulókban az egészség összetevőit. A mozgásos tanulás módszerének alkalmazásával a tanuló képessé válik az egészséges és egészségtelen szokások megkülönböztetésére.

A testnevelés-órai aktív, mozgásos tanulás tanulásszervezési eljárásainak alkalmazásával és a feladatok tudatosításával, utánzó feladatok segítségével a tanuló képessé válik a mozgás által megjeleníteni az érzelmeit.
A pedagógus feladata, hogy az egyes feladatok során megélt pozitív és negatív érzéseket tudatosítsa a tanulókban, valamint rámutasson arra, hogy a tanuló a félelmeit, illetve azok lecsendesülését hogyan élheti meg az adott mozgásos feladatokban, játékokban.

A testnevelés-órai mozgásos feladatok során a tanulók aktív bevonásával, és az érzelmek és érzések kifejezésével a tanuló megismeri a stressz és a szorongás fogalmát. Ezzel egy időben lehetősége nyílik felismerni, hogy ő maga mikor és hogyan szokta ezeket megélni. Ennek hatására a tanuló megtapasztalja, hogy a mozgásnak stressz-, szorongás- és feszültségoldó hatása van. A pedagógus feladata, hogy tudatosítsa a tanulókban az egyes feladatok kapcsán a stressz, szorongás és feszültségoldás kapcsolatát.

A testnevelés-órai játékok és játékos helyzetek megteremtik a lehetőségét a tanulócsoportban megjelenő agressziónak. Ennek kapcsán azonban lehetőség nyílik arra, hogy a tanuló megértse és megélje, mit jelent és hogyan hat az agresszió rá és másokra. A pedagógus feladata, hogy megértesse és megismertesse a tanulókkal, hogy a feszültségüknek lehetnek agresszív megjelenési formái, amelyeket gátolni szükséges, de olyanok is, amelyeket megfelelő irányítással pozitívvá lehet alakítani.

A testnevelésóra változatos módszertani lehetőségeivel élve elősegíti a tanulókban tapasztalati úton az egészséghez kötődő élményeket és azt a belső igényt, amely mentén kialakul az a meggyőződésük és hozzáállásuk az életvezetéséhez, miszerint az egészség, érték. A pedagógus olyan szituációkat teremt, amely során a tanulók megismerik azokat a kognitív, érzelmi és empirikus összetevőket, amelyek az önálló, szabadidős, egészségmegőrző testmozgáshoz szükségesek.

A tanuló ebben az életkori fázisban a korábban tudatosított érzelemszabályozás eredményeként felismeri érzelmeit, érzéseit az adott feladattal, kihívással kapcsolatban. A tudatosított érzelemszabályozás eredményeként a tanuló képessé válik a testnevelés pozitív megküzdési stratégiáit (például kitartás, társak bíztatása, erőfeszítés, önmagába vetett bizalom) erőforrásként felhasználni, ezzel párhuzamosan képessé válik az ezekkel járó érzéseit megosztani társaival, valamint pedagógusával.

A testnevelő feladata megértetni és a mozgásos feladatok által elősegíteni annak elfogadását, hogy a stressz életünk fontos alkotó eleme. Az eustressz a szervezetünk és a tevékenységeink számára energiát, erőt ad, a distressz azonban káros élettani hatásokat idéz elő. Felső tagozatban a tanuló már képessé válik saját stresszszintjének szabályozására, az alsó tagozaton szerzett tudás, a megélt és elsajátított technikák segítségével. Ennek eredményeként hatékonyabbá válik a tanulási teljesítmény.

A testnevelésóra kiváló terep annak megtanítására és érzékeltetésére, hogy egészséges mértékű agresszió nélkül nem lehet érvényesülni sem a sportban, sem az életben. Azt azonban fontos megértetni és megláttatni a tanulókkal, hogy hol a határa annak, mikor a saját önérvényesítésük már károkat okoz másokban, a közös célokban vagy a csoportban.

A serdülőkor lázadó időszakában lényeges, hogy a testnevelő elfogadó, támogató légkört teremtve, de határozott elvárásokat támasztva példát mutasson az egészségtudatos magatartás, mint felelősségteljes életvezetés mellett.
Lehetőséget teremt arra, hogy a tanuló nyíltan kiálljon, beszéljen a drog, az alkohol és a dohányzás valós, életében szerepet játszó veszélyeiről.

Ebben az időszakban általános a kudarctól való félelem. A pedagógus olyan környezetet teremt, amely folyamatos, pontosan megjelölt, kihívást jelentő, de leküzdhető akadályok, teljesítményhelyzetek elé állítja a tanulókat.
A játék és a mozgás öröme, illetve a helyesen megválasztott feladatok sikeres teljesítése által kisebb eséllyel alakul ki kudarckerülő magatartás.

A tanuló többnyire önmaga ismeri fel és önállóan, aktívan szabályozza feszültségét a testnevelésórán elsajátított módszerek segítségével.
A pedagógus feladata, hogy támogassa és elősegítse a már megszerzett stresszkezelő technikák hatékony, helyzetnek megfelelő alkalmazását. Ennek eredményeképpen a tanulók képessé válnak stresszben és a szorongásban rejlő energiát teljesítményhelyzeteiben és alkotó tevékenységeiben széleskörűen felhasználására.

A tanuló a testnevelés és sport szabályain belül, a sportági szerepekben, játékokban, és az ezektől eltérő élethelyzetekben képes megkülönböztetni és felismerni az agresszió jellegét. Ennek eredményeként cselekedeteiben is különbséget tud tenni indulati és instrumentális, aktív és passzív, támadó és védekező, pro- és antiszociális, a közvetlen és a közvetett agresszió között.