A széles körű mozgásműveltség fejlesztése során a tanulók testképe a változatos, ügyességfejlesztő feladatok végrehajtásával fejleszthető. A feladatok során fel kell hívni a tanulók figyelmét arra, hogy figyeljék meg a saját testükre jellemző tulajdonságokat, valamint rögzítsék az átélt élményeket a koordináció, az erő, a gyorsaság, és a mozgásesztétikum mentén. A pozitív testkép kialakításának legfontosabb fel­­té­tele a biztonságos légkörű, differenciált és változatos tanulásszervezés, mely kialakítja a tanulók kompetenciaérzetét, és m­egteremti az alapját annak, hogy a tanulók az órán kiegyensúlyozottnak, valamint energikusnak észleljék önmagukat. A reális énkép alakulása érdekében a testnevelő az elvárásokat, a külső kontrollt érthetően és pontosan határozza meg. 

A széles körű mozgásműveltség fejlesztése során végrehajtott feladatok után a pedagógus feladatvégrehajtásra vonatkozó kérdései elősegítik, hogy a tanuló figyelmét önmagára, saját cselekedeteire irányítsa, ezáltal fejlesztve önreflexióját. Az állandósult irányított kérdések és „kérdezz-felelek” szituációk tudatosan vonatkozzanak a testnevelés szempontjából fontos kognitív, motoros és érzelmi megnyilvánulásokra is, melynek eredményeként a tanuló felfedezi és egyszerű szavakba önti, hogy a mozgás során milyen gondolati, érzelmi és mozgásérzékeléssel kap­cso­la­­tos folyamatok zajlanak le benne. 

A széles körű mozgásműveltség fejlesztése a mozgásos feladatok jellegéből fakadóan lehetőséget biztosít a tanulónak a saját testére vonatkozó határok megélésére, azok átlépéséhez kapcsolódó érzetei, érzései megismerésére, az önismerete és az azzal kapcsolatos kommunikációja fejlesztésére. A változatos és sokoldalú testnevelés-órai mozgásos helyzetekben lehetősége nyílik a tanulónak arra, hogy sokoldalúan kipróbálhassa önmagát, eredményessége azonnali visszajelzést ad önmaga számára. 

A széleskörű mozgásműveltség fejlesztése során a tanulónak a feladatok helyes végrehajtására való törekvése és az állandó önmegfigyelés, önértékelés kiegészül a pedagógus pozitív, támogató visszajelzésével. Ez képezi az alapját a tanuló saját teljesítményével kapcsolatos reális önértékelésnek. 

A sportági mozgások gyakorlása a biológiai ismeretekkel és a pedagógus visszajelzésekkel összekapcsolva – a mozgásos tapasztalatokon keresztül – elősegíti a test változásával járó pozitív élmények integrációját. Eredményeként kialakul az igény a tanulóban, hogy folyamatosan törődjön teste állapotával. A széles körű mozgásműveltség fejlesztése, felhasználása során a változatos sportági és játékszerepekben való aktív részvétel hatására – a tudatos tanári kérdések által – a tanuló egyre inkább képes saját magát az egyes feladatok, szerepek mentén meghatározni, saját magát jellemezni.

A széles körű mozgásműveltség fejlesztéséhez tartozóan, a helyes technikai végrehajtásra való tudatos törekvés során kialakul a tanuló akaratlagos figyelme saját testére, mozgására, melynek eredményeként képes a tantárgyi terminológia szerint megérteni, meghatározni, tudatosítani a mozgás tanulása közbeni és általi testi érzéseket, érzeteket. A pedagógus a tananyag feldolgozása során irányított kérdésekkel, különböző oktatás-módszertani megoldásokkal támogatja ezt a folyamatot.

A mozgások gyakorlása során szerzett tapasztalatok és a tanári tudatosítás által a tanuló megismeri, hogy ő és társai miként reagálnak az objektív mérésekre (értékelésre) és a társas összehasonlításra. A differenciált tanulásszervezés és gyakorlás eredményeként megtapasztalja, jellemzi önmaga viselkedését a páros, csoportos és egyéb társas helyzetekben, és képessé válik, tárgyilagosan megnevezi önmaga korlátait.

A tanári és a társak általi értékelések során a tanuló elfogadja a külső visszajelzés információit az önértékelés sérülése nélkül, és képes a mozgásműveltség fejlesztése érdekében egyénre szabott, saját célokat kitűzni, elérni. A változatos környezeti hatások által felismeri egyéni sajátosságait, erősségeit, gyengeségeit; önmagához viszonyítja fejlődését.

A változatos gyakorlás során szerzett és kimondott pozitív és negatív tapasztalatok teret engednek a tanulónak az önmagukkal szembeni bizonytalanságaik megfogalmazásának. A testnevelés-órai feladatok során a testi funkciók, illetve a teljesítmény fejlesztésének és a versengésnek a pedagógus általi közvetítése jelentősen csökkentheti a testtel és annak működésével kapcsolatos félelmeiket.

A változatos gyakorlás eredményeként a tanuló képes tudatosan figyelni saját testére, mozgására, illetve képes a pedagógus által teremtett helyzetekben a mozgás közbeni és általi testi érzések, érzetek tudatosítására és megosztására. Igényli a külső kontrollt a mozgása, mozdulatai korrekciója érdekében.

A mozgások gyakorlása során szerzett tapasztalatok és a tanári tudatosítás által a tanuló széleskörűen megismeri egyéni képességeit, lehetőségeit, cselekvéseinek motívumait. Ennek érdekében a pedagógus olyan helyzeteket teremt, amelyek során a tanuló megközelíti, átlépi teljesítőképességének határait, alakítva ezzel saját önismeretét.

A testnevelés-órai mozgásos feladatok során létrejött sikeres végrehajtások alapozzák meg a tanulók reális, pozitív önértékelését. A pozitív önértékelés kialakítása elengedhetetlen része a testnevelésnek annak érdekében, hogy a tanulók a köznevelést elhagyva is fizikailag aktívak maradjanak.