A Testnevelés és sport műveltségi terület egyik kiemelt célja, hogy a tanulók a köznevelési sza­kasz végére olyan széles körű mozgásműveltséggel rendelkezzenek, amelynek segítségével a rendszeres egészségvédő testmozgás (fizikai aktivitás), valamint a sportban történő részvétel elérhető legyen számukra. Fontos azonban kiemelni, hogy a mozgásműveltség fejlesztésével párhuzamosan lehetőség nyílik az egyes tanulói személyiség-összetevők (mint például a testkép, az énkép, az önreflexió, az önismeret és az önértékelés) közvetett és közvetlen fejlesztésére is, ami a mozgás által megélt élményen keresztül valósulhat meg. Mindezek mellett a mozgásos tartalmak élményszerű elsajátítása jó alapot adhat a tanulói énerő és az identitás kialakításában is.

A fentieknek megfelelően a mozgásműveltség fejlesztése során a NAT 2012 és a kerettantervei alapján elérendő cél, hogy az 1–4. évfolyamon a tanuló váljon képessé a természetes hely-, helyzetváltoztató és manipulatív mozgásformák, koncentrált kivitelezésére. Továbbá ismerje meg és alkalmazza az alapvető mozgáskészségek vezető műveleteit változatos környezeti feltétek mellett.

Az 5–8. évfolyamon a tanuló váljon képessé a természetes mozgásformák összetettebb rendszerére épülő, sportági és nem sportági mozgásos cselekvések tudatos és hatékony végrehajtására egyszerű, bonyolult és változatos körülmények között.

A 9–12. évfolyamon a tanuló váljon képessé szabadidejében tudatosan, célszerűen és kreatívan felhasználni a sportági és nem sportági mozgásformákat, valamint alakuljon ki az igény, hogy tudatosan bővítse mozgásműveltségét az iskolán kívüli szabadon választott mozgásformákkal.

Összességében kijelenthető, hogy az aktív és passzív mozgatórendszerek funkcionális együttműködésének tudatos, tervszerű fejlesztését a testi, lelki, szociális és értelmi képességekkel komplex és egyidejű módon, az életkornak megfelelő testnevelés-órai ügyességfejlesztés (koordinációfejlesztés) biztosíthatja leginkább.

Ennek megfelelően a mozgásműveltség bővítését elősegítő személyiségelemek hatékony fejlesztéséhez arra van szükség, hogy a mozgás, a koordináció kapcsán a gyermek figyelmét a testére, a mozdulataira, a mozgástanulás során megjelenő érzéseire, gondolataira, tulajdonságaira irányítsuk.

A testnevelést tanító pedagógusoknak el kell érniük, hogy a tanulók a lehető legjobban ismerjék meg a testüket a legapróbb mozzanatoktól, visszajelzésektől, rezdülésektől, a belső szervek elképzelt és tudatosan megélt működéséig. Ha eljutnak a tanulók addig a tudásszintig, hogy képesek végigkövetni és összekapcsolni a mozgástanulás önmagukra és környezetükre gyakorolt hatásait élettani és lélektani működésükkel, akkor várhatóan felkészülnek életük eseményeinek tudatos megélésére.