Egyéni és társas, labda nélküli ügyességfejlesztés

A 7–8. osztályos tanulók esetében az egyéni, labda nélküli ügyességfejlesztés és a kondicionális képességek fejlesztése gyakran egy feladaton belül valósul meg. Erre az egyik tipikus példa az időkényszer alatt végrehajtott feladatok köre. Ilyenkor a magas végrehajtási sebesség mellett kell törekednie a tanulónak a koordinált végrehajtásra. Hasonló kettősség figyelhető meg fáradás vagy éppen a nagyobb erőkifejtés mellett végrehajtott koordinációs feladatok esetében is. Ezek a helyzetek életszerűen követik a mérkőzésjátékok során adódó helyzeteket, így logikusan adódik, hogy:

• hasonló koordinációs szint mellett eredményesebb lesz az, aki gyorsabban képes végrehajtani az adott mozgássort;
• hasonló koordinációs szint mellett eredményesebb lesz az, aki intenzívebb erőkifejtés mellett képes végrehajtani az adott mozgássort (pl. egy ütés esetében);
• hasonló koordinációs szint mellett eredményesebb lesz az, aki fáradt állapotban is képes a pontosság csökkenése nélkül végrehajtani az adott mozgássort.

A fejlesztés során ebben az életkorban legyen ez az egyik vezető elv.

A társas együttműködésben a fő hangsúly az együttműködési készségen, az egymáshoz igazodáson, az egymás segítésén legyen!

A fejlesztés várt eredményei:

A tanuló váljon képessé a röplabdasportág technikai elemeinek funkcionális végrehajtását segítő labdás és labda nélküli feladatok, gyakorlatok tudatos, célszerű végrehajtására. Ismerje fel az egyénileg eltérő tanulási sajátosságokat és azok egyéni és társas kivetüléseit a különböző feladatok során. Alkalmazásban kerüljön előtérbe a hatékonyság!

Példák:

Az előző korosztálynál javasolt gyakorlatok, azok egyes nehezített változatai ennél a korosztálynál is jól alkalmazhatók.

Futóiskola gyakorlatai:

A jól ismert futóiskolai gyakorlatok szokatlan helyzetben történő alkalmazása:

• oldalirányba történő futás saroklendítéssel
• oldalirányba történő futás térdlendítéssel
• hátrafelé futás térdlendítéssel
• hátrafelé futás saroklendítéssel
• futás közben jobb láb sarok-, bal láb térdlendítéssel
• lengyel szkip (futás magas térdemeléssel, lábszár előrelendítésével.)

Szökdelőiskola gyakorlatai:

• terpesz-zár szökdelések előre, oldalra és hátra
• páros lábon szökdelések váltva sarok- és térdlendítéssel
• páros lábon szökdelések oldalirányú térd- és nyújtott lábas lendítéssel
• páros lábon szökdelések 90 fokos fordulatokkal, kar-, térd-, saroklendítések kombinációjával
• futás közben elrugaszkodás csak jobb / csak bal lábról
• futó-ugró szökdelések
• váltott lábú szökdelések
• egylábas szökdelések
• ritmuskövető (taps, síp, zene) szökdelések bal, jobb, páros lábon
• szökdelések akadályok, gátak felett
• folyamatos fel-le szökdelések eltérő távolságú, magasságú zsámolyokon

Koordinációs létra gyakorlatai:

• futóiskola gyakorlatai koordinációs létra alkalmazásával
• ki-, be-, kereszt-, előre-, hátralépés kombinációi futás közben
• ki, be, kereszt, előre-, hátralépés kombinációi páros, jobb, bal lábon szökdelés közben.
• társ által mutatott feladat követése

„Három láb” gyakorlatok:

A tanulók párokban, egymás mellett összekapaszkodva, közelebbi lábuk gumiszalaggal bokánál és térdnél összekötve.

• Futóiskolai gyakorlatok közös végrehajtása
• Szökdelőiskola gyakorlatainak végrehajtása

SZIÁMI IKREK

A tanulók egymásnak háttal, karokat összefűzve, különböző természetes mozgásokból (járás, futás, kúszás, mászás) összeállított akadálypályákon feladatokat teljesítenek.

Változatok:

A tanulók találjanak ki újabb „összenövési” helyzeteket.

Egyéni és társas, labdás ügyességfejlesztés

Az egyéni és társas, labdás ügyességfejlesztésben a fő hangsúly a célszerűségen, az alkalmazáson, a gyakorlatok végrehajtásának sebességén van. Fontos szempont azonban továbbra is a fokozatosság elve. A végrehajtás sebességét sohasem helyezhetjük előrébb a gyakorlat végrehajtásának pontosságánál. A különböző gyakorlatokat próbáljuk ki különböző nagyságú, súlyú, anyagú, keménységű labdákkal is!

Kerüljenek előtérbe a több labdával végrehajtott gyakorlatok akár az egyéni, akár a társas feladatok tervezésében! A korábban tanultakat alkalmazzuk összetett gyakorlatok formájában! Hangsúlyozzuk a figyelem fontosságát!

Társas feladatmegoldások esetén különösen hangsúlyozni kell az együttműködési lehetőségek minden formáját. Adjunk lehetőséget tanulóinknak a kreatív megnyilvánulásokra, mind a feladatok megoldásában, mind a feladatalkotásban! Jó lehetőséget biztosítanak számunkra módszertani repertoárunkban, ha indirekt feladatmegoldási módokat alkalmazunk. Segíthetjük a tanulók aktivitását célirányos, a problémákat előtérbe állító kérdéseinkkel!

Példák:

CSINÁLD UTÁNAM!

Helyezzünk ki különböző tulajdonságú labdákat a teremben. Mindenki válasszon egyet! Mutassunk egy feladatot, amelyet a gyerekeknek is el kell végezniük a saját labdájukkal! A feladat után cseréljenek egy eltérő labdás társsal, addig, amíg minden labdával ki nem próbálták az adott feladatot!

Változat: A tanulók kisebb csoportokban egymásnak mutassanak feladatokat, majd cserével is!

Dobások-elkapások több labdával:

• Különböző egy- és kétkezes hajítások, lökések, vetések párokban, két labdával
• Az előző feladatok két, egymástól határozottan különböző labdával (pl. teniszlabda – röplabda; kosárlabda – szivacslabda)
• Dobások (fej fölött, oldalt, láb között…) egy, majd két labdával egymásnak háttal, fordulat után elkapás. További feladatok beiktatása
• Koordinációs létrán történő futó és szökdelő feladat-végrehajtások közben labdás gyakorlatok (labdavezetés, labdadobások-elkapások)

TARTSD A LEVEGŐBEN!

Alakítsanak négy-öt fős csoportokban köröket a tanulók! Adjunk minden csoportnak 2-3 darab eltérő tulajdonságú labdát. A tanulók végezzenek labdaátadásokat, labdánként különböző dobásformákkal.

Változatok:

• A tanulók maguk találjanak ki a labdákhoz tartozó átadási formákat, amiket addig nem alkalmaztak!
• Egy labdához találjunk ki két átadási formát! Jelre váltsák a tanulók az átadási formát!

Átadások mozgás közben:

A tanulók álljanak párokba. Futás közben végezzenek különböző átadásokat egy labdával.

Változatok:

• Futás közben, átadás után végezzenek feladatokat (pl. guggolás, 360 fokos fordulat, taps, felugrás, gurulás…)
• Futás közben átadások két labdával
• Különböző anyagú, súlyú, méretű labdák használata
• Futás helyett haladó szökdelések
• Tanulók által kitalált feladatok

A tanulók helyezkedjenek el hármasával/négyesével egymással szemben (2:1 vagy 2:2). Végezzenek különböző labdaátadásokat. A labdaátadást követően fussanak a szemközti oldalra, és álljanak be társuk mögé.

A fejlesztés várt eredményei:

A tanuló váljon képessé a röplabdajáték során alkalmazott labdás és labda nélküli technikai elemek végrehajtására összetett feladatok során is. Ismerje az alapvető játékosposztokat és az azokhoz kapcsolódó játékfeladatokat, szerepeket. Ismerjen nyitási és nyitásfogadási alakzatvariációkat. A különböző röplabdaspecifikus technikai elemek végrehajtása során törekedjen az egyéni végrehajtások, ritmikai és mozdulatkülönbségek kapcsán a közös sikerességet elősegítő szempontok megtalálására.

a) Kosárérintés és alkarérintés

A 7–8. osztályos tanulóknál az alapérintések végrehajtása elvárhatóan az alkalmazás szintjére emelkedett. Jellemzően mindkét röplabdatechnikai elemet a játéktevékenység során a sikeres támadás előkészítéséhez használjuk. Az egyes játékhelyzetekben a célszerűség alapján kell döntenie a játékosnak, hogy melyik alapérintéssel játssza meg az érkező labdát. Ezt a gyakorlati elvet követve a tanulási folyamatnak ezen a szintjén a két érintésformát párhuzamosan, hasonló feladatokkal és komplex gyakorlatokban formáljuk tovább.

Tanulási szempontok:

Különböző irányokból, távolságból, sebességgel és ívben érkező labdához igazodás. Gyors lábmunkával, minél hamarabb szembe kerülni az érkező labdával

Példák:

• A tanulók álljanak hármasával egy vonalba! A két szélső forduljon egymás felé labdával a kezében. Labda nélküli társuk álljon az egyikkel szembe, a másik társának háttal, közel hozzá. A középső társ előrehaladó mozgásból játssza vissza a szemben álló társtól érkező labdát kosárérintéssel, majd továbblépve forduljon meg a másik társ felé, és játssza vissza az onnan érkező labdát!

Változatok:

• Ugyanez a feladat alkarérintéssel
• Ugyanez a feladat a két labdát folyamatosan levegőben tartva

• A tanulók álljanak hármasával egy vonalba, a két szélső (1 és 3) egymással szemben, a középső (2) egyik társának háttal, a másikkal szemben. Az 1. játékostól indul a labda. Odapasszolja a labdát a 2. játékosnak, aki visszapasszolja az 1.-nek, majd a helyére szalad, az 1. játékos pedig átpasszolja a 3. játékosnak a labdát, majd középre helyezkedik. A másik irányból ugyanez folytatódik.

Változatok:

Az érintés típusa változtatható. (A harmadik érintés lehet pl. támadóérintés.)

• Az egyik tanuló álljon egy nagyméretű hulahoppkarikába. Helyezzünk el vele szemben 3 méterre egy fehér, 6 méterre egy piros bóját. Társa álljon a fehér bójához! A karikában álló tanuló kosárérintéssel játssza társának a fehér bójához a labdát! A társ pontosan játssza vissza kosárérintéssel a labdát, ezután fusson ki a piros bóját megérinteni, majd egyből fusson vissza a következő érkező labdához! A bóják között mozgó játékos mindig úgy játssza vissza a társának a labdát, hogy annak ne kelljen kilépnie a karikából.

Változatok:

• Ugyanez alkarérintéssel
• A karikában álló játékos az idő függvényében kontrollpasszt alkalmazhat
• Változtathatjuk a kifutás távolságát, irányát
• Futás helyett végezhetünk más feladatokat (pl. gurulásokat, vetődéseket)

• A háló egyik oldalán egymástól 1,5 méterre felállítunk 7 tanulót egy-egy labdával. A hálótól két méter távolságra. A többi tanuló a háló másik oldalán, oldalvonalról indulva, egymás után indulva a hálóval párhuzamosan haladva sorra visszajátsza kosár érintéssel az onnan érkező labdákat.

Változatok:

• Ugyanez alkar érintéssel.
• A fixen felállított tanulók álljanak különböző távolságra a hálótól!
• A fixen felállított tanulók mondják meg, hogy milyen érintéssel játssza vissza társuk a labdát
• A hálót letakarhatjuk lepedőkkel, így csak utolsó pillanatban látszik az érkező labda.
• Egyik helyen társ által tartott labda sáncolása, majd a következő helyen 3-as vonalhoz kidobott labda visszajátszása.
• Tartott labda sáncolását követően 3-as vonalra kidobott labda visszajátszása, majd haladás a hálóval párhuzamosan a következő tanulóhoz.

• A tanulók álljanak négyesével. Ketten labdával helyezkedjenek el egymással szemben az oldalvonalon, két társuk közöttük, középen, egyik az egyikkel, másik a másikkal szemben, labda nélkül. A szélen állóktól kosárérintéssel érkező labdát játsszák vissza szintén kosárérintéssel, majd forduljanak a másik oldalon álló társuk felé. 

Változatok:

• Ugyanez a feladat alkarérintéssel
• Az egyik oldalra alkar-, a másik oldalra kosárérintéssel
• Ugyanez a feladat hálóval szemben elhelyezkedve, fordulatnál háló alatt átbújva
• Ugyanez a feladat hálón át érkező labdát visszajátszása. Majd háló alatt át bújva másik társhoz.

b) Felső nyitás

Tanulási szempontok:

Labda feldobása: a mozgás lendületéhez igazított, megfelelő magasságú előredobás nyitókarral szemben

Lendület: nyitás előzetes lendületszerzésből (rálépés)

Labda megütése: Az ütés befejező mozdulatában (ráboruló csuklóval, tenyérrel, ujjakkal) forgást adni a labdának. Forgás nélküli, lebegtetett nyitások kifeszített tenyérrel.

Nyitás íve: különböző hosszúságú és ívű nyitások

Nyitás helye: Tudatosan kiválasztott sebesség, ív és labdarepülési mód, melyekkel a játékterület minél nagyobb részét eléri a játékos.

Példák:

Nyitás kijelölt helyekre: Az egyik térfélen elhelyezünk 5 db nagyméretű hulahoppkarikát mint nyitási célpontokat. Számozzuk őket 1–5-ig. A tanulóknak minden karikára 10-10 nyitást kell végezniük az alábbiakban leírtak szerint. A cél, természetesen, hogy beletaláljanak a karikákba. A találataik számát jegyezzük is fel, így hosszabb távon nyomon tudjuk követni a fejlődésüket. (Utóbbi esetben fontos, hogy ugyanolyan méretű karikák és ugyanarra a helyre kerüljenek!)

• „A” gyakorlat (blokkosított módszer): A tanuló ugyanarról a helyről 10 db nyitást végez az 1-es karikába, 10 db-ot a 2-es karikába, és így tovább.
• „B” gyakorlat (szeriális módszer): A tanuló ugyanarról a helyről adott sorrendben, egymás után végez egy-egy nyitást az öt karikába, majd ezt a nyitássort 10-szer megismétli.
• „C” gyakorlat (random módszer): A tanuló ugyanarról a helyről összesen 50-szer nyit az 5 karikába véletlenszerű sorrendben. A nyitás célhelyét a nyitás előtti pillanatban közöljük. Fontos, hogy az 50 nyitás egyenlő számban legyen elosztva az öt karika között. Könnyíti a véletlen kiválasztást, ha 10-10 db 1–5-ig beszámozott és összekevert kártyát használunk a randomizáláshoz. A feladatot így közvetlen tanári közreműködés nélkül, párban vagy egyedül is végre tudják hajtani.

Nyitás kijelölt helyekről: A nyitóvonal (alapvonal) mögött kijelölünk 5 db 1 méter széles nyitózónát 1–5-ig számozott szilikonkoronggal. A nyitóoldallal szemben elhelyezünk egy tornaszőnyeget (1 × 2 m) mint célfelületet. A tanulónak 10-10 nyitást kell végeznie minden zónából a célfelületre, a következők szerint:

• „A” gyakorlat (blokkosított módszer): A tanuló az 1-es helyről 10 db nyitást végez szivacsra, majd minden további helyről újabb 10-et.
• „B” gyakorlat (szeriális módszer): A tanuló egymás után nyit egyet-egyet az „1–5-ig” helyekről, majd 10-szer megismétli ezt.
• „C” gyakorlat (random módszer): A tanuló összesen 50-szer nyit az 5 különböző helyről, véletlenszerű sorrendben. A nyitás helyét a nyitás előtti pillanatban közöljük. Fontos, hogy az 50 nyitás egyenlő számban legyen elosztva az 5 hely között. Könnyíti a véletlen kiválasztást, ha 10-10 db, 1–5-ig beszámozott és összekevert kártyát használunk a randomizáláshoz. A feladatot így közvetlen tanári közreműködés nélkül, párban vagy egyedül is végre tudják hajtani.

Random nyitássorozatok: A feladat az 1. és 2. feladat kombinációjából származtatott.

Nyitás különböző módon:

• Lebegtetett nyitás: A tanuló próbálja nyitott, kifeszített tenyérrel, a labda közepét (a szelepet) eltalálva úgy megütni a labdát, hogy az repülés közben ne forogjon (a csukló legyen feszes).
• Felugrásos nyitás: A tanuló próbáljon saját magának feldobott labdából felugrásból nyitást végrehajtani.
• A tanuló próbáljon felső nyitásokat végrehajtani az addig tanultaktól eltérő, de a szabályoknak megfelelő módon.

Nyitás – nyitásfogadás kombinált gyakorlata: A tanulók párokban helyezkednek el a pálya két oldalán. A pár egyik tagja feláll az alapvonal mögé, társa a szemközti térfél egy választott pontján helyezkedik el. Az alapvonal mögött álló játékos nyitásával megpróbálja eltalálni a társát. A társ a nyitást fogadja, saját magának feljátssza az érkező labdát, majd megfogja, és az alapvonal mögé megy nyitni. A feladat folyamatos szerepcserével zajlik.

c) Ütés

Tanulási szempontok:

Lendületszerzés: 1-3 rálépésből hosszabb-rövidebb ívű felugrások a háló helyzetéhez viszonyítva. A karmunka kettős funkciójának összehangolása (lendítés – ütés)

Testhelyzet: Felugrás előtti optimális lelapulás (súlypontsüllyesztés); felugrással ívhelyzet kialakítása

Labda megütése: Különböző ívű, sebességű feladások megütése (kiemelt, „kiskiemelt”, „szúrt” stb.)

Csukló-tenyér-ujjak helyzetének alakításával a labda irányának ütés közbeni módosítása;

ütés a pálya különböző részeire.

Igazodás a sánchoz (ütésirány, elhajlás, ütésív, blockout)

Példák:

Ütések felépítését szolgáló gyakorlatok:

• Társ által dobott labdák elkapása a legmagasabb ponton levegőben, ütőrálépés után
• Társ által dobott labdák ejtése kijelölt célterületekre, ütőrálépés után

Variációk:

szabadon választott vagy testnevelő által bemondott területre (a felugrás közben kapja az utasítást). A gyakorlatot a hálónál 4-es, 3-as és 2-es helyen végeztessük.

• 3 tanuló a 4-es, 3-as és 2-es helyen zsámolyon állva labdát tart a kezében. A 4. játékos sorban haladva rálépésből megüti a labdát. (Minden ütés után kihúzódik a 3-as vonalhoz.)

Variációk:

• Egy helyen több labda megütése folyamatos hálótól való ki-be húzódással.
• Sánccal szembeni feladat-végrehajtás
• Szemközti térfélről / azonos térfélről dobott labda megütése
• Szemközti térfélről/azonos térfélről feladott labda megütése

• Társ által dobott labdák ütése, rálépés és felugrás után

Variációk:

szabad ütés meghatározott célterületre szabadon, vagy utasításra. A gyakorlatot a hálónál 4-es, 3-as és 2-es helyen végeztessük.

• Társ által feladott labda ütése, rálépés után felugrásból

Variációk:

szabad ütés meghatározott célterületre szabadon, vagy utasításra. A gyakorlatot a hálónál 4-es, 3-as és 2-es helyen végeztessük. Különböző tempójú labdák ütése.

• A háló túloldalán emelvényen álló társ fix sáncához igazodva felugrásból pörgetés egyenes vagy keresztirányba.
• A háló túloldalán emelvényen álló társ fix sáncához igazodva felugrásból ütés egyenes vagy keresztirányba.
• A háló túloldalán emelvényen álló társ aktív sáncához igazodva felugrásból ütés egyenes vagy keresztirányba.

d) Sánc

Tanulási szempontok:

Felugrás: Igazodás az ütő mozgásához mély súlyponti helyzetben, utánlépésekkel oldalazva.

Testhelyzet: Teljes kinyúlás, és enyhe „bicska” mozdulattal „megtámasztani” az érintést.

Labda érintése: Csukló-tenyér-(szétnyitott) ujjakkal egy előfeszített, de aktív, irányított felület kialakítása.

Sánc irányának megválasztása (vonal, kereszt). Kommunikáció a mezőnnyel.

Többes sánc: Kettős (hármas) sáncnál igazodás a társ(ak)hoz egészen közel (5-10 cm), de a társ mozgását (felugrás) nem zavarva.

Példák:

• A tanulók a gumiszalag/háló két oldalán helyezkednek el a háló közelében. A térfél egyik oldalán a tanulók a hálótól kb. 20 centire egy tornapadon helyezkednek el. A tornapadon álló tanuló tartja a labdát magas tartásban, a társa a háló túloldalán helyből, illetve oldallépésből felugrik, és megérinti a labdát a kezével.
• A tanulók párokban helyezkednek el a háló két oldalán. A pár egyik tagjának kezében labda van, ő a feladat irányítója. A párok egyszerre felugranak, és megpróbálják a labdát az ellenfél térfelére áttolni.

Változat: dobott labdával ugyanez

• Álljon fel 5 tanuló a padokra labda nélkül, velük szemben a többiek egyes oszlopban labdával. Két lépésből felugrás után kétkezes felsővel dobják a labdát a padon blokkoló társ kezére.

A fejlesztés várt eredményei:

A tanuló váljon képessé a különböző pozíciók technikai és taktikai sajátosságainak kisjátékokban történő megvalósítására. Ismerje a kisjátékok közös taktikai elemeit, és törekedjen azokat a kisjátékok során létrejövő együttműködések hatékonysága és sikeressége növelésével alkalmazni.

Példák:

2:2, 3:3 elleni játék 8 × 4 m és 6 × 12 m közötti játékterületen feladatokkal

JÁTSZUNK EGYÜTT!

A háló két oldalán 2:2 játékos helyezkedik el egymással szemben. Az egyik a hálónál, feladó pozícióban áll (2), a másik kb. 4 méterrel a hálótól helyezkedik el (1). A 4 méternél elhelyezkedő játékos (1) bejátssza társának a labdát, aki feladja azt, majd az 1-es játékos támadóérintéssel a szemközti térfélre, védekező társa kezébe juttatja a labdát. A labda átjátszása után újra kihúzódik a hálótól kb. 4 méterre. (Meghatározott idő után szerepcsere.) A cél: minél több labdamenet játszása, a labda társ kezébe történő átjátszása.

Variációk:

• A támadó és feladó játékos folyamatos cseréje minden hálón átjátszott labdát követően
• Egymás elleni játék, melynek célja, hogy a támadást az ellenfél ne tudja visszajátszani
• 3:3 játékos esetén az alábbi posztok: védekező játékos, támadó játékos, feladó játékos (fix pozíciókkal, majd folyamatos forgással)

3:2 ELLEN

A két játékos a pálya egyik oldalán helyezkedik el (nyitó és sáncoló), 3 játékos a másik térfélen (nyitásfogadó, feladó, támadó). A nyitó nyitással hozza játékba a labdát. A túloldali játékosok pozíciójuknak megfelelően kijátsszák a 3 érintést. A cél, hogy sánc ellen a támadást be tudják fejezni. A játék végezhető minden labdamenet után forgással, vagy meghatározott ismétlésszám utáni szerepcserével.

RÖPIS TEQBALL

Teqballasztalon a teqball játékszabályai szerint játék röplabdás érintésekkel

• 1:1 ellen
• 2:2 ellen
• „forgózás”

A fejlesztés várt eredményei:

A tanuló váljon képessé a röplabdajáték kapcsán megismert ügyességfejlesztő feladatok, technikai és taktikai elemek különböző tanulási céllal történő, önálló módosítására, alkotására egyénileg és csapatban egyaránt. Ennek során törekedjen a problémamegoldó gondolkodás elemeit úgy alkalmazni, hogy azzal segítse az együttműködés megvalósítását.

Példák:

ALKARTENISZ MÓDOSÍTÁSOKKAL

A kisjátékoknál korábban leírt „alkartenisz”, vagy „alkartenisz két labdával” játékokból alkossanak a tanulók képzettségi szintjüknek megfelelően további feladatok közbeiktatásával új, módosított játékokat!

Változatok: A labda átjuttatása után különböző kiegészítő feladatokkal játsszák, pl. helycsere, bójakerülés, hálóérintés, a kézben tartott labda folyamatos passzolása, a játékban lévő labda kötelező passzolása stb.

2:2 elleni kispályás játék:

2:2 elleni kispályás játékhoz alkossanak kiegészítő feladatok közbeiktatásával, érintésmegkötésekkel új szabályokat!

3:3, vagy 4:4 elleni röplabdajáték kisebb területű pályán:

A mérkőzéslabdán kívül minden játékos fogjon két kezében egy labdát! A játék során csak ezzel a két kézben tartott labdával lehet érinteni és továbbítani a mérkőzéslabdát.

A fejlesztés várt eredményei:

A tanuló ismerje meg a 6:6 elleni röplabdajáték technikai és taktikai sajátosságait, és váljon képessé a kapcsolódó támadó és védő játékelemek tudatos, célszerű alkalmazására. Legyen képes a csapat érdekét egyéni érdekei mögé helyezni, törekedjen a megegyezésen alapuló közös csapattaktika és -stratégia kialakítására.

Pálya mérete:                                       18 × 9 méter

Háló magassága:                                  Fiú: 230 cm          Lány: 217 cm

Labda tömege:                                     260–280 g

Csapatlétszám:                                     6–12 fő

Pályán lévő játékosok száma:               6 fő

Állásrend:                                             A nyitás elvégzéséig kötött helytartás

Libero játékos:                                      Megengedett

Mérkőzés megnyerése:                        3 nyert szett

Játszmák megnyerése:                         25 ponttal, de legalább 2 pont különbséggel

Döntő játszma megnyerése:                15 ponttal, de legalább 2 pont különbséggel

Megengedett cserék száma:                6/játszma

Alkalmazott technikai elemek:             alkarérintés, kosárérintés, alsó és felső nyitás, egykezes ejtés, sánc, ütés

Nyitásmegkötés:                                   1. helyen lévő játékos

Taktikai ismeretek:

• Az egyre összetettebb egyéni és társas feladatok során megjelenő, röplabdaspecifikus funkcionális szempontok ismerete
• Az újszerű elemkapcsolatok, kombinációk kapcsán felmerülő szempontok ismerete
• Alapvető játékosposztok (például: nyitásfogadó, center) és az ezekhez kapcsolódó játékfeladatok/szerepek
• Nyitási és nyitásfogadási alakzatvariációk (pl.: W alakzat)
• A 2:2, 3:3, 4:4 és 5:5 elleni röplabda kis- és-mérkőzésjáték taktikai és szabályrendszerének közös, egymásra épülő összetevői
• A 6:6 elleni röplabda-mérkőzésjáték szabályai. A játék fő fázisainak feladatmegoldásaival kapcsolatos ismeretek
• Egyszerű játékrendszerek támadásban
• Feladó helyzete a pályán (5:1, 4:2-es rendszer szempontjából)

Szempontok a 7–8. osztályos tanulók személyiségfejlesztéséhez

• A tanulás sajátosságainak, az egyéni különbségeknek az elfogadása, megértése
• A feladat jellegének megfelelően a figyelem tudatos szabályozása (pl. figyelemmegosztás)
• Az együttműködés speciális megnyilvánulásainak (pl. kollektív sánc, mezőnyvédekezési rendszerek) tudatosítása
• Nyitottság a közös játék és feladatmegoldás során megjelenő pozitív érzések megosztására, előmozdítására
• Az együttműködést elősegítő, problémamegoldó gondolkodás megjelenítése összetettebb taktikai jellegű döntéshelyzetekben is
• Az egyéni érdek csapatérdek alá való rendelése, a megegyezésen alapuló közös csapattaktika és -stratégia kialakítása. Az örömteli, élményközpontú közös játék megélése minden tanuló számára.

Az előző korosztálynál javasolt gyakorlatok, azok egyes nehezített változatai ennél a korosztálynál is jól alkalmazhatók.

Futóiskola gyakorlatai:

A jól ismert futóiskolai gyakorlatok szokatlan helyzetben történő alkalmazása:

• oldalirányba történő futás saroklendítéssel
• oldalirányba történő futás térdlendítéssel
• hátrafelé futás térdlendítéssel
• hátrafelé futás saroklendítéssel
• futás közben jobb láb sarok-, bal láb térdlendítéssel
• lengyel szkip (futás magas térdemeléssel, lábszár előrelendítésével.)

Szökdelőiskola gyakorlatai:

• terpesz-zár szökdelések előre, oldalra és hátra
• páros lábon szökdelések váltva sarok- és térdlendítéssel
• páros lábon szökdelések oldalirányú térd- és nyújtott lábas lendítéssel
• páros lábon szökdelések 90 fokos fordulatokkal, kar-, térd-, saroklendítések kombinációjával
• futás közben elrugaszkodás csak jobb / csak bal lábról
• futó-ugró szökdelések
• váltott lábú szökdelések
• egylábas szökdelések
• ritmuskövető (taps, síp, zene) szökdelések bal, jobb, páros lábon
• szökdelések akadályok, gátak felett
• folyamatos fel-le szökdelések eltérő távolságú, magasságú zsámolyokon

Koordinációs létra gyakorlatai:

• futóiskola gyakorlatai koordinációs létra alkalmazásával
• ki-, be-, kereszt-, előre-, hátralépés kombinációi futás közben
• ki, be, kereszt, előre-, hátralépés kombinációi páros, jobb, bal lábon szökdelés közben.
• társ által mutatott feladat követése

„Három láb” gyakorlatok:

A tanulók párokban, egymás mellett összekapaszkodva, közelebbi lábuk gumiszalaggal bokánál és térdnél összekötve.

• Futóiskolai gyakorlatok közös végrehajtása
• Szökdelőiskola gyakorlatainak végrehajtása

A tanulók egymásnak háttal, karokat összefűzve, különböző természetes mozgásokból (járás, futás, kúszás, mászás) összeállított akadálypályákon feladatokat teljesítenek.

Változatok:

A tanulók találjanak ki újabb „összenövési” helyzeteket.

Helyezzünk ki különböző tulajdonságú labdákat a teremben. Mindenki válasszon egyet! Mutassunk egy feladatot, amelyet a gyerekeknek is el kell végezniük a saját labdájukkal! A feladat után cseréljenek egy eltérő labdás társsal, addig, amíg minden labdával ki nem próbálták az adott feladatot!

Változat: A tanulók kisebb csoportokban egymásnak mutassanak feladatokat, majd cserével is!

Alakítsanak négy-öt fős csoportokban köröket a tanulók! Adjunk minden csoportnak 2-3 darab eltérő tulajdonságú labdát. A tanulók végezzenek labdaátadásokat, labdánként különböző dobásformákkal.

Változatok:

• A tanulók maguk találjanak ki a labdákhoz tartozó átadási formákat, amiket addig nem alkalmaztak!
• Egy labdához találjunk ki két átadási formát! Jelre váltsák a tanulók az átadási formát!

A háló két oldalán 2:2 játékos helyezkedik el egymással szemben. Az egyik a hálónál, feladó pozícióban áll (2), a másik kb. 4 méterrel a hálótól helyezkedik el (1). A 4 méternél elhelyezkedő játékos (1) bejátssza társának a labdát, aki feladja azt, majd az 1-es játékos támadóérintéssel a szemközti térfélre, védekező társa kezébe juttatja a labdát. A labda átjátszása után újra kihúzódik a hálótól kb. 4 méterre. (Meghatározott idő után szerepcsere.) A cél: minél több labdamenet játszása, a labda társ kezébe történő átjátszása.

Variációk:

• A támadó és feladó játékos folyamatos cseréje minden hálón átjátszott labdát követően
• Egymás elleni játék, melynek célja, hogy a támadást az ellenfél ne tudja visszajátszani
• 3:3 játékos esetén az alábbi posztok: védekező játékos, támadó játékos, feladó játékos (fix pozíciókkal, majd folyamatos forgással)

A két játékos a pálya egyik oldalán helyezkedik el (nyitó és sáncoló), 3 játékos a másik térfélen (nyitásfogadó, feladó, támadó). A nyitó nyitással hozza játékba a labdát. A túloldali játékosok pozíciójuknak megfelelően kijátsszák a 3 érintést. A cél, hogy sánc ellen a támadást be tudják fejezni. A játék végezhető minden labdamenet után forgással, vagy meghatározott ismétlésszám utáni szerepcserével.

Teqballasztalon a teqball játékszabályai szerint játék röplabdás érintésekkel

• 1:1 ellen
• 2:2 ellen
• „forgózás”

A kisjátékoknál korábban leírt „alkartenisz”, vagy „alkartenisz két labdával” játékokból alkossanak a tanulók képzettségi szintjüknek megfelelően további feladatok közbeiktatásával új, módosított játékokat!

Változatok: A labda átjuttatása után különböző kiegészítő feladatokkal játsszák, pl. helycsere, bójakerülés, hálóérintés, a kézben tartott labda folyamatos passzolása, a játékban lévő labda kötelező passzolása stb.