Az 7–8. osztályos tanulókra jellemző életkori sajátosságok


Navigáció: < Előző Következő >

Kategória tulajdonságok
Könyv címe: RÖPSULI – RÖPLABDÁZÁS AZ ISKOLÁBAN

Az 7–8. osztályos tanulókra jellemző életkori sajátosságok


A 13–15 éves korosztály biológiai, értelmi és érzelmi fejlődése kapcsán is több lényeges szempontot kell figyelembe vennünk. A lányok serdülőkoruk második szakaszába lépnek. A testmagasságuk jellemzően ebben az időszakban már csak kicsit növekszik. Az intenzív hosszanti megnyúlás után a keresztmetszeti növekedés dominál, és egyértelmű testtömeg-növekedéssel jár együtt, ami részben izomtömeg-növekedés, részben a másodlagos nemi jegyeket követve zsírpárna-lerakódásokat is jelent. Célszerű a tanulóknál különös figyelmet fordítani arra, hogy ez utóbbi folyamatok ne kerüljenek túlsúlyba, ne forduljon át elhízásba. Azoknál a lányoknál, akik kevesebb időt fordítanak a rendszeres testmozgásra, ez a veszély fokozottan fennáll. Esetükben a megnövekedett testtömeg nehezebb, esetleg koordinálatlanabb mozgást eredményez, amit szégyellhetnek. Könnyen kialakul bennük a motoros inkompetencia érzése, ami tovább gerjeszti a mozgásos tevékenységek elutasítását. A pedagógus részéről a türelmes, pozitív és támogató környezet és a megfelelően „tálalt” sporttevékenység sokat segíthet a gyereknek abban, hogy a mozgásban ne a kényelmetlen és kerülendő szituációt, hanem az öröm, a kikapcsolódás, a társas együttlét lehetőségét lássa.

A fiúk esetében jellemzően erre az időszakra tehető a jelentősebb hormonális változások megindulása. Ez az ő esetükben csakúgy, mint korábban a lányoknál is, egy jelentős megnyúlással jár együtt, ami a testmagasság abszolút növekedésében és a testarányok megváltozásában együtt jelentkezik. A végtagok arányaiban hosszabbak lesznek, az egész testalkat pedig jóval vékonyabb. A hormonális változások a fiúknál is hozzák a másodlagos nemi jellegek erősödését. Ennek sok más mellett az egyik hatása az izomtömeg-növekedés és vele az általános testi erő szintjének emelkedése. A hirtelen megnyúlás és izomtömeg-növekedés szinte minden esetben együtt jár az ízületi mozgékonyság jelentős csökkenésével, ami a koordinációs szint általános romlását is magával hozza. Másik jellemző korosztályi tünet az állandó fáradtságérzet, ami tényleges kísérőjelensége a felgyorsult ütemű növekedésnek. Felületes szemlélő számára ez egyszerű lustaságnak tűnhet, különösen a megelőző korosztályok motoros nyughatatlanságához viszonyítva. A gyerekek alvásigénye szembetűnően megnő. Az általános fáradtságérzet legjobb ellenszere a tényleges inaktív pihenés mellett a napirend követhető rutinjának, így különösen a mozgás rendszerességének kialakítása. Vezető elv inkább a „többször kevesebbet” legyen!

A korosztály fejlődési üteme a kognitív képességek területén töretlen. Kellő motiváltság és érdeklődés esetén a mozgástanuláshoz tartozó háttérismeretekben, a miértekben és hogyanokban egyre inkább partnernek tekinthetők, így a motoros tanulás folyamatába ezt az oldalt is célszerű a korábbiaknál hangsúlyozottabban bevonni. Képesek az összetettebb, bonyolultabb feladatok megértésére és megoldására, a rendszerben történő gondolkodásra, következtetésekre, az elvonatkoztatásokra. Ezek a kognitív képességek alkalmassá teszik őket magasabb szintű technikai elemek elsajátítására, összefüggések értelmezésére és elvonatkoztatásra, ezekből adódóan taktikai gondolkodásra is.

Társas kapcsolataikra még inkább a kortárscsoportok előtérbe helyezése a jellemző. Ezzel párhuzamosan megfigyelhető, hogy a korosztály sajátosságait ismerő és elfogadó, őket partnerként kezelni képes pedagógust szeretik és tisztelik. A sport kiváló nevelési környezetet biztosít a pedagógusok számára ebben a korosztályban. Fiúk és lányok közössége egymástól kevésbé különül el, ismét nyitnak egymás felé, keresik egymás társaságát. Együttfoglalkoztatásuk ugyanakkor nehézkes az egyre nagyobb különbséget mutató motoros képességeik miatt. 

A röplabda mozgásanyaga jó lehetőséget biztosít fiúk és lányok együttfoglalkoztatására, amit a gyerekek általában igényelnek is. Más sportjátékokhoz képest a röplabdázás nem tartalmaz testi kontaktelemeket, így komolyabb sérülésveszély nélkül van lehetőség fiúk és lányok közös játékára. Iskolai szinten a nyers erőtöbbletet nem jelent feltétlenül előnyt az eredményességben, így egy közös játék során a lányok érvényesülése is biztosított.