Egyéni, labda nélküli ügyességfejlesztés

• különböző helyváltoztató mozgásformák, eltérő jelzésre meghatározott feladattal, testhelyzet elfoglalásával, időkényszer alatt, eltérő kiinduló- és befejező helyzettel
• különböző helyváltoztató mozgásformák összekapcsolása, meghatározott mozgásútvonalakon, jelzésre mozgásirány változtatásával
• sorozatszökdelések különböző körülmények között (eszközök, felületek, irányok)
• ugrások eltérő távolságra és magasságra kontrollált talajra érkezéssel
• gurulások és vetődések helyből, különböző test- és súlyponti helyzetekből
• gyakorlatok a reagálásgyorsaság fejlesztésére

Példák:

 

FEKETE-FEHÉR

A tanulók a félpálya vonalán helyezkednek el (állásban, nyújtott ülésben, törökülésben, hason fekvésben, hanyatt fekvésben stb.). Az egyik térfél alapvonalát feketének, a másikat fehérnek nevezzük el. „Fehér” vagy „fekete” jelzésre a tanulóknak a lehető leggyorsabban el kell érniük és meg kell érinteniük a jelzett vonalat.

Változatok:

• a jelzés módja történhet szóban, felmutatott fekete vagy fehér színű kártyával stb.
• érkezés a tornaszőnyegre vetődéssel
• futás közben a hármas vonalnál 360 fokos fordulat, kihelyezett szőnyegen oldalirányú gördülés

TŰZ–VÍZ–REPÜLŐ

A klasszikus „Tűz–víz–repülő” játék alkalmazása röplabdaspecifikus, labda nélküli mozgáselemekkel.

Tűz: röplabdás alaphelyzetbe (kistigris) helyezkedés az előre kihelyezett bójákhoz kifutva, háló felé fordulva, Víz: alaphelyzetbe helyezkedés oldalirányú gurulás után, Repülő: alaphelyzetbe helyezkedés hálónál sáncolást imitálva felugrás után.

Változatok:

• az alaphelyzetbe helyezkedés előtt bármilyen röplabdajátékban életszerű labda nélküli mozgás alkalmazásával
• Változtassuk a mozgáshoz tartozó elnevezéseket!

Röplabdaspecifikus alapmozgások tanári (vagy társ általi) irányítással:

A tanulók a tanárral (társukkal) szemben helyezkednek el a röplabdapálya területén (létszámtól függően a terület változhat). Kissé hajlított térddel, előredöntött törzzsel a tanár karjelzéseinek (társuk mozgásának) megfelelő irányú mozgást végeznek utánlépéssel. Meghatározott jelzésre feladatokat végeznek:

• taposás helyben
• kigurulás oldalra, majd gyors felállás
• felugrás páros lábról
• hanyatt fekvés, majd gyors felállás
• hason fekvés, majd gyors felállás

Röplabdaspecifikus alapmozgások a röplabdapálya vonalain:

A tanulók a röplabdapálya felfestése mentén (mindkét oldalon) röplabdaspecifikus alapmozgásokat végeznek. Az eltérő mozgásformák, továbbá a haladási irányok szabadon kombinálhatók, pl.:

Bal oldalvonal mentén (a pálya területén maradva):

• lassú futás a hálóig, minden 4. lépésre bal lábbal kitámasztás, törzzsel, csípővel fordulás a pálya közepe felé, alkarérintés imitálása.

Háló vonala mentén:

• hálónál páros lábbal felugrás, majd a 3 m-es vonalon hanyatt fekvés / hason fekvés
• középvonal és 3-as vonal megérintése oldalra haladással, előre-hátra (jobbra-balra) mozgással

Jobb oldalvonal mentén (a pálya területén maradva):

• haladás utánlépéssel jobbra (balra), hátrafelé
• haladás háttal, pár lépés után kigurulás egyik, majd másik irányba

Alapvonal mentén:

• Haladás oldalazva, utánlépéssel
• Haladás oldalsasszéval balra
• Haladás oldalsasszéval balra, meghatározott időközönként pár lépés sprint a pálya közepe felé
• Haladás oldalsasszéval balra, meghatározott időközönként ereszkedés hason fekvésbe a pálya közepe felé

Variáció:

A hálónál lévő mozgások során a tanulóknak a feladatot szemben végrehajtó társukhoz alkalmazkodniuk kell.

FUTÓISKOLA

Koordinációs létrával klasszikus futóiskolai gyakorlatok (taposó futás, saroklendítéses futás, térdlendítéses futás és ezek kombinációi) arccal előre, oldalra és hátra.

Változatok:

• ugyanezek a feladatok alacsony, majd magas súlyponti helyzetben végrehajtva
• kihelyezett minigátak felett
• egymás után, változatos lépéstávolságokkal

Röplabdaspecifikus változatok:

• Nyitásfogadás, alkarérintés lábmunkájának előkészítése: futás a létra fokaiba lépve, minden 4. létrafoknál kilépés oldalirányba, kitámasztás, alkarérintéssel történő nyitásfogadás alaphelyzetének felvétele. Ugyanez kilépő lábbal megegyező irányban talajérintéssel.

SZÖKDELŐISKOLA

Az atlétikus szökdelőiskola (páros lábon, váltott lábbal, csak jobb lábbal, csak bal lábbal, kis gátak felett sorozatszökdelés, kifeszített gumiszalag felett oldalirányban szökdelés előrehaladással) elemeinek alkalmazása

Változatok: akadálypályába rendezve

Röplabdaspecifikus változatok:

• ütés lábmunkájának előkészítése: kilépés – mellézárás – felugrás páros lábról
• sánc lábmunkájának előkészítése: oldalkilépés – mellézárás – felugrás (mindkét irányba)

AKADÁLYPÁLYA

Különböző eszközök segítségével kialakított pályán röplabdaspecifikus mozgásformák alkalmazásával is változatos feladatok végrehajtása.

Helyezzünk el egy kijelölt területen minél több fajta eszközt (zsámoly, tornapad, bója, koordinációs létra, karika, medicinlabda stb.)

1. Futás szabadon, sípszóra válasszon mindenki egy állomást magának, és ott 20 másodpercig végezzen egy szabadon, maga által választott gyakorlatot. (Szervezés: egy szernél lehetnek többen is, ezt a létszám függvényében határozzuk meg előre.)
2. Futóiskolai gyakorlatokkal haladás a teremben, majd sípszóra állomásválasztás és 20 másodperc feladat-végrehajtás
3. Futás, szökdelés meghatározott módon, majd kötelező egyensúlygyakorlat a különböző eszközöknél

• helyben végzett statikus és dinamikus gyakorlatok állásban, támaszhelyzetben
• haladással végzett egyensúlygyakorlatok különböző haladási módokkal

Társas, labda nélküli ügyességfejlesztés

• hely- és helyzetváltoztató, valamint egyensúlygyakorlatok két vagy több ember közötti fizikai kontaktussal vagy anélkül történő végrehajtással időkényszer alatt
• együttműködés az egyensúlyi helyzet megőrzésében helyváltoztató gyakorlatok során

Példák:

UTÁNOZÁS

A tanulók párosával egymás mögött (egymással szemben) helyezkednek el. A pár egyik tagja röplabdaspecifikus alapmozgásokat végez (pl. kosárérintés imitálása; hajlított térddel, harántterpeszállásban, előre döntött törzzsel utánlépések és kitámasztások; felugrások sánc- vagy támadóérintések imitálásával; gurulás stb.). A feladat a társ utánozása.

Változat:

• Háló a társak között, itt kell mozgásokat utánozni, egy időben végrehajtani, pl:

• felugrás, tapsolás a háló fölött
• előre, hátra, oldalra történő mozgások leutánzása (akár felugrással kombinálva)

(A balesetveszély elkerülése érdekében a hálónál végzett felugrások esetén hívjuk fel a gyermekek figyelmét a saját térfélre történő leérkezés jelentőségére!)

MOCSÁRJÁRÁS

Alakítsunk 3-4 fős csoportokat! Minden csoport előtt van egy kisméretű tornaszőnyeg, egyet pedig a fejük felett tartanak. Haladni a szőnyegek segítségével lehet, tehát egy szőnyegre ráállnak, a következőt pedig maguk elé kell tenniük.

SZÁZLÁBÚ

6-8 tanuló egymáshoz közel, oszlopban leül. A mögöttük lévő lábára támaszkodnak kézzel. A versenyt ebben a formában pók- vagy rákjárásban végzik, úgy, hogy közben a lánc ne szakadjon meg.

Változat:

Próbáljatok olyan megoldást találni, ahol a csapat úgy tud eljutni egyik oldalvonaltól a másikig, hogy csak 2 láb érintkezhet a vonalak között a talajjal!

MI VAN A HÁTAMON?

A tanulók párban helyezkednek el, egymással szemben. Minden tanuló hátára egy színes Post-itet (papírt) ragasztunk. A feladat az, hogy a tanulók megállapítsák, milyen színű Post-it van a másik hátán. Közben ügyelniük kell arra, hogy saját papírjukat ne mutassák meg társuknak.

Változat:

Mindkét tanulónak labdát kell vezetnie a feladat közben.

VONALFOGÓ

Kijelölünk egy fogót. Akit megfog, az lesz a következő fogó. A tanulók kizárólag a röplabdapálya vonalain haladhatnak.

Változatok:

Haladási forma meghatározása, pl. oldalsasszé, utánlépés, páros lábon szökdelés stb.

TERPESZHÁZAS FOGÓ

Kijelölünk egy fogót. Akit megfog, az lesz a következő fogó. A tanulók akkor vannak házban, ha az egyik tanuló terpeszállásban elhelyezkedik, és társa a két lába között fekvő helyzetben van. A fekvő helyzetet meghatározott ideig lehet fenntartani. Ez alatt a fogónak más tanulókat kell kergetnie.

SZALAGOS JÁTÉK

A tanulók a röplabdapálya területén szétszórtan helyezkednek el. Nadrágjukba hátul egy szalagot helyeznek úgy, hogy annak vége kilógjon. A cél, hogy mindenki (egyénileg) minél több szalagot szerezzen a játékidő végére. A megszerzett szalagot a nadrágba kell helyezni. Leülni, a szalagra feküdni nem lehet.

Változat:

A játékot csapatokban is játszathatjuk, ebben az esetben a megszerzett szalagokat meghatározott helyre kell eljuttatni (pl. alapvonal mögé). Ha a szalagot vivő játékost azelőtt megérinti az ellenfél csapatának tagja, mielőtt az alapvonal mögé érne, a szalagot vissza kell adni annak, akitől szerezte.

SLACK-LINE

Két fa közé kifeszített hevederen (slack-line) egyensúlyozó járás, társ biztosító segítségével.

Változatok:

• Ugyanez járás közben végzett feladatokkal (ereszkedés guggolásba, fordulatok, rugózás…)
• Ugyanez két párhuzamos kötélen, a két tanuló összekapaszkodásával

Egyéni, labdás ügyességfejlesztés

• helyváltoztató mozgásformák különböző felületeken az egyensúly megtartásával, közben labdás technikai elemek végrehajtásával
• különböző irányból, magasságban és sebességgel érkező labda elkapása egy és két kézzel
• reagálás- és mozdulatgyorsaságot fejlesztő gyakorlatok különböző eszközökkel
• egyéb labda (pl. kosárlabda, fitball, röplabda) segítségével röplabda levegőben tartása
• feladatok végrehajtása két labdával

Példák:

1. Kreatív labdás gyakorlatok

Helyezzünk ki a teremben elszórva 4 féle, különböző anyagú, súlyú, méretű, keménységű labdát egyenlő számban, annyit, hogy az összes tanulónknak jusson. Jelzésre minden tanuló vegyen fel egy labdát! A csoportalakítás úgy történjen, hogy akiknél ugyanolyan labda van, ők alkossanak egy csoportot. A csoportok kézfogással alkossanak kört, majd mindenki lépjen hátra egy lépést.

• A csoport minden tagja mutasson egy-egy labdás ügyességfejlesztő gyakorlatot a társaknak!
• Minden csoport válasszon a saját feladatai közül egyet-egyet, amelyet a másik labdás csoportnak is el kell végeznie a saját labdájával!

„Próbáljatok olyan feladatot kitalálni, amit a másik labdával nehezebb megcsinálni!”

2. Egyéni, labdás ügyességfejlesztő gyakorlatok

• labda feldobása, majd átbújás a felpattanó labda alatt a lehető legtöbbször
• ülésben labda feldobása és elkapása a talajra érkezés pillanatában
• alapállásban a labda feldobása és elkapása
• labdafeldobás, majd 360 fokos fordulat után labdaelkapás
• labda feldobása, 1 taps és elkapás fej fölött, majd ugyanez 2-3, ill. több tapssal
• fekvőtámaszban, hason fekve, hanyatt fekvésben, törökülésben, nyújtott ülésben folyamatos labdavezetés
• labdafeldobás, leguggolás, talajérintéssel felállni és elkapni
• labdafeldobás után hanyatt vagy hason fekvés, majd egy pattanás után a labda elkapása
• két röplabda dobásokkal történő folyamatos levegőben tartása (egy és két kézzel végezve)
• röplabdával helyben labdavezetés, teniszlabdával labda feldobása és elkapása
• labdavezetés helyben két kézzel, két különböző labdával
• labda feljátszása kosárérintéssel, hanyattfekvés (változatok: hason fekvés, ülés stb.), majd felpattanó labda ismételt feljátszása
• ugyanez alkarérintéssel
• A tanuló feláll az oldalvonalra, kosárérintéssel a pálya közepe felé passzolja a labdát (magasan, hogy legyen ideje a labda alá kerülni), majd a saját maga által passzolt labda mögé fut, és (egy korrigáló érintést követően) az ellenkező irányba passzolja a labdát. A feladat mindaddig folytatódik, amíg a tanuló a saját labdáját utol tudja érni és képes megfelelően passzolni.
• A tanuló kinéz magának egy vonalat a röplabdapályán. Feje fölé játssza (kosár- vagy alkarérintéssel) a labdát. Kilép a labda alól jobbra, megérinti kb. 2-3 méterre a kiinduló helyzettől a talajt, majd a talajról felpattanó labdát újra feljátssza, és balra végez helyváltoztató mozgást talajérintéssel.
• Fenti feladat változata: az oldalmozgás helyett hason fekvés/hanyattfekvés/guggolás, 180 vagy 360°-os fordulat.

Változatok:

• A felsorolt gyakorlatokat elvégezhetjük szabadban is füves pályán, vagy homokban is. (Ha nem áll rendelkezésünkre strandröplabdapálya, a távolugró gödör is megfelelő lehet.)
• Használhatunk nehezített körülményeket is, pl. tornaszőnyeget, zsámolyt, padot stb., amiről a gyakorlat végzése közben nem léphetnek le.

DOBD A KORONGRA (CÉLBA) ÉS KAPD EL!

A feladat célja, hogy a labdát a tanulók egy távolabbi (pl. szilikonkoronggal, esetleg kisbójával) kijelölt pontra dobják, és különböző haladási formákkal közelítsék meg.

• a tanuló a labdát az 5–8 m-re elhelyezett célterületre dobja alulról, két kézzel, magas ívben, majd egy előre meghatározott megközelítési móddal haladás után egy pattanás után elkapja.
• futás után elkapása két kézzel, közepes terpeszben, mélytartásban
• futás után elkapás két kézzel fej fölött, kosárérintés helyzetében
• futás után alkarérintéssel feljátszás, majd elkapás
• futás után kosárérintéssel feljátszás, majd elkapás

Variációk:

• A feladatok végezhetők háló nélkül és háló felett is.
• A dobás és az elkapás történhet egy, illetve két kézzel, 180°-os fordulat után.
• Ügyesebb tanulók esetén pattanás nélkül is végezhető a feladat.
• A labdához közelítő futásba további feladatokat építhetünk, pl. fordulat, guggolás, bukfenc stb.

LABDAFELVÉTEL GURULÁSSAL

A teremben szétszórtan (egymástól megfelelő távolságban) labdákat helyezünk el. A tanár jelzésére (pl. zene elhallgatása, sípszó, taps, egyéb auditív vagy vizuális jelzés) a tanulóknak egy labda mellé kell vetődniük (oldalfekvésbe csúszniuk) úgy, hogy ujjaikkal, tenyerükkel a labdát megemeljék.

ÉRD UTOL A LABDÁT!

A diák a tanárral szemben helyezkedik el az alapvonalon, a hálónak hátat fordítva. A tanár elgurítja a háló felé a labdát. A tanulónak utol kell érnie a labdát, mielőtt a labda a hármas/középvonalat eléri.

Változatok:

Két gyermek áll a tanárral szemben

Társas, labdás ügyességfejlesztés

• „labda–ház fogó”-variációk különböző labdás technikák alkalmazásával, testhelyzet-megkötésekkel;
• labdatovábbítások különböző módon
• több tanuló által fogott labda (pl. kosárlabda, fitball) segítségével röplabda levegőben tartása
• „Szabadulj a labdától!” jellegű játékok
• „kidobó” jellegű játékok (megfelelő, fájdalmat nem okozó labdával), a találat elkerülése röplabda-alapérintéssel történő védekezéssel lehetséges, találat elérése dobással, kosár- vagy alkarérintéssel, esetleg ütéssel
• összetett döntéseket igénylő társas feladatok labdával

Példák:

LABDÁS FOGÓ

Kijelölünk egy fogót. Akit megfog, az lesz a következő fogó. Egy labdát bedobunk a játéktérre. Amelyik játékosnál a labda van, az a játékos házban van. A labdát az üldözött társnak passzolva tudjuk segíteni a menekülést.

Variáció:

A labda társnak történő passzolása kizárólag röplabdaspecifikus alapérintéssel történhet (pl. kosárérintés, alkarérintés, alsó egyenes nyitás stb.)

Páros gyakorlatok „helyben”:

Állítsuk párokban egymással szemben a tanulókat! (Ügyeljünk rá, hogy a párokat folyamatosan cseréljük!) Feladat a röplabda levegőben tartása meghatározott módon, kiegészítő feladatok alkalmazásával.

• csak kosárérintéssel
• kosárérintéssel, egy „kontrollpasszal” (egyszer saját magának játssza fel a labdát)
• csak alkarérintéssel
• alkarérintéssel, egy kontrollpasszal
• az érkező labda feljátszása alkarérintéssel, majd továbbítása kosárérintéssel
• a pár egyik tagja kosárérintéssel, a másik tagja alkarérintéssel

Változatok:

• Az érintések után kiegészítő feladatokat határozunk meg, pl. guggolás, 360°-os fordulat, hason fekvés, kifutás bójához…
• A pár egyik tagja 2-3 méterre maga elé játssza kosárérintéssel a labdát. Utána fut, majd a felpattanó labdát továbbítja társának. A társa ugyanezt csinálja.
• A fenti gyakorlat a labda talajra pattanása nélkül is elvégezhető.
• A pár egyik tagja helyben marad, a másik előre-hátra mozogva játssza vissza a labdát
• A pár egyik tagja helyben marad, a másik jobbra-balra mozogva játssza vissza a labdát
• A pár helyben lévő tagja előre nem meghatározott irányba mozgatja ki társát meghatározott ideig, majd csere.
• A pár helyben lévő tagja a pálya eltérő helyeire dobja a labdát, a pár másik tagjának egy pattanás után kell visszajátszania azt.
• A pár helyben lévő tagja („dolgoztató”) a kezében tartja a labdát. A pár másik tagja („dolgozó”) neki háttal, kb. 7-9 méterre helyezkedik el. Előre megbeszélt hangjelzésre (pl. társ nevének mondása) a dolgozó megfordul, és a dolgoztató által dobott labdát egy pattanás után / pattanás nélkül visszajátssza.
• Háló a párok között. A tanulók a háló két oldalán, egymással szemben a 3-as vonalon állnak. Kosárérintéssel/alkarérintéssel passzolják egymásnak (akár egy fej fölé játszást követően) a labdát. Minden túloldalra történő passzolást követően befutnak a középvonalhoz, és megérintik azt. (Változat: felugrás a hálónál, hanyatt fekvés, 360°-os fordulat stb.
• A párok a hálóra merőlegesen állnak, a pár egyik tagja a hálónál, a másik a pálya közepén. A hálónál lévő pár bejátssza a labdát a középen állónak, majd átfut az alapvonalhoz. A középen álló játékos fej fölé passzolja a labdát, 180°-os fordulatot végez, majd az alapvonalhoz érő társához passzolja a labdát. Ő megint visszapasszolja a középen állónak, és így folytatódik tovább a gyakorlat.

TARTSD A LEVEGŐBEN LABDÁVAL!

A tanulóknak kézben tartott labdával kell továbbítaniuk az érkező röplabdát társuk felé.

Változatok:

• Használjunk a feladathoz különböző labdákat (pöttyös labda, kosárlabda, kézilabda, fitball stb.)!
• A feladatot végezhetik többen, körben állva is.

EGY LABDA FENT, EGY LENT

A páros az egyik labdát kosárérintéssel adogatja egymásnak, miközben egy másik labdát…

• lábbal passzolgat a társnak
• maga előtt pattogtat
• lábbal megállít, kézzel átgurít
• földön átpattint
• kétkezes mellsővel átdob

Reakciógyorsaság fejlesztése, vetődés:

Az egyik tanuló oldalsó középtartásban tart egy-egy röplabdát. A másik vele szemben, tőle kb. 2 méter távolságra térdel. A labdás tanuló valamelyik labdát leejti, a másiknak vetődés közben, mentő érintéssel fel kell játszania (felütni) a labdát, mielőtt az földet érne.

Változatok:

• Az indulás történhet guggolásból vagy röplabdás alaphelyzetből is.
• Ügyesebb tanulóknál a szőnyeget elhagyhatjuk, és a feladatot kicsúszással oldják meg.

JOBB VAGY BAL?

A páros egyik tagja „kistigrisben” áll, tőle egy-egy méterre oldalt egy-egy bója. A páros másik tagja tőle 3-4 méter távolságra teste előtt, mélytartásból feldobja maga elé a labdát 3-4 méter magasra, majd hangosan kiáltja, hogy „bal” vagy „jobb”. A társ az utasításnak megfelelő oldalon lévő bója érintése után előrefut, és elkapja a feldobott labdát.

Változatok:

• Elkapás helyett lehet alkarérintéssel feljátszani a társnak a labdát.
• Változtatható a befutás távolsága, a feldobás magassága, és késleltethető a jelzés.

Páros gyakorlatok haladással:

A röplabda levegőben tartása párban kosárérintéssel, miközben a páros szemben oldalazva halad egyik vagy másik irányba.

Változatok:

• ugyanez a feladat alkarérintéssel
• ugyanez a feladat háló felett végrehajtva
• egymással szemben adogatás közben a távolság megtartásával az egyikük hátra, a másik előre halad
• egymással szemben adogatás, közben folyamatos távolságnövelés és -csökkentés.
• ugyanez a feladat érintéskombinációkkal
• (A fenti feladatok a háló két oldalán állva is elvégezhetők.)

Gyakorlatok három főre:

DOLGOZZ PAJTÁS!

A pár két tagja (A és B) a hálóval párhuzamosan áll („dolgoztatók”). Mindkettőjük kezében egy labda van. Velük szemben az alapvonal előtt egy méterrel egy társuk áll („dolgozó”). A dolgoztatók felváltva dobják/passzolják a társuknak a labdát. A dolgozó folyamatos jobbra-balra mozgást követően visszapasszolja a labdát. Meghatározott idő után a tanulók szerepet cserélnek.

Változatok:

• mindkét érintés kosárérintés/alkarérintés
• egyik érintés kosárérintés, a másik alkarérintés
• a dolgozó tanulónak nyitásokat / ütött labdát kell visszajátszania
• az oldalmozgás mellett előre-hátra mozgásokat is kell végeznie

ZSONGLŐRÉRINTÉSEK

Két tanuló egymásnak játszva kosárérintéssel tartja a labdát a levegőben, miközben a harmadik társ felváltva dob nekik egy második labdát, amit a harmadik embernek kell visszajátszani. Folyamatos cserével.

Változatok:

• a második labdát véletlenszerű sorrendben kapja a páros
• a második labdát nem „kézbe” kapja a tanuló
• a második labdát tartják tovább a levegőben, és az elsőt játsszák vissza a harmadik társnak.

TARTSD A LEVEGŐBEN ÉS FUSS!

A háló egyik oldalán helyezkedik el két tanuló egymás mögött, az elsőnél labda van, velük szemben egy harmadik. A labdás tanuló kosárérintéssel átjátssza a labdát a háló felett a társnak, majd átfut a megjátszott tanuló mögé, és így tovább. A tanulók számolják, hány érintésig tudják a labdát levegőben tartani!

Változatok:

• könnyítés: egy kontrollérintés engedélyezése
• alkarérintéssel is játszható
• alkarérintéssel, egy pattanással is játszható
• a kevésbé ügyes tanulók nagyobb létszámban is játszhatják

Célunk a már elsajátított technikai alapelemek, a röplabdás alaphelyzet, a kosárérintés, az alkarérintés és az alsó egyenes nyitás, valamint a játékra jellemző mozgások, például a labdához való igazodás, a játékszerephez igazított helyezkedés (fogadás, bejátszás, feladás, támadás) és azok kombinációinak gyorsabb, magasabb szintű végrehajtása, valamint további technikai elemek (sáncolás, leütés, felső nyitás) előkészítése, elsajátítása, játékba történő beépítése.

Az előző fejezetben leírt egyéni, páros és hármas gyakorlatok jól alkalmazhatók a fenti célkitűzések eléréséhez.

1. Kosárérintés

Tanulási szempontok:

Különböző irányokból, távolságból, sebességgel és ívben érkező labdához igazodás. Gyors lábmunkával minél hamarabb az érkező labda mögé kell kerülni úgy, hogy a labdatovábbítás irányára merőlegesek legyenek a vállak.

Testhelyzet: közepesen mély súlyponti helyzetben a labda továbbításának irányába nyitott terpeszben.

• a labda folyamatos magasba játszása kosár- és alkarérintéssel, helyben, különböző testhelyzetekben, kijelölt (kis) területen belül
• falra dobott / kosár- vagy alkarérintéssel játszott / ütött visszapattanó labda megjátszása kosár-, illetve alkarérintéssel
• különböző felületeken (szőnyegen, homokon) egyensúlyi helyzet megőrzése mellett végrehajtott kosár- és alkarérintés
• társ/társak által különböző távolságból, sebességgel, ívvel dobott labda meg-/visszajátszása kosár- és alkarérintéssel
• két vagy több játékos folyamatos labdatovábbítása egymás között
• különböző irányokból, sebességgel, ívvel érkező labda továbbítása előre és hátra
• komplex gyakorlatok két térfélen, változó területméret, létszám, hálómagasság alkalmazásával

Példák:

• A röplabda levegőben tartása kosárérintéssel karikában/zsámolyon/szőnyegen állva, minden feljátszásnál egy újabb gyümölcsöt/állatot/virágot kell mondani ismétlés nélkül.
• Röplabda levegőben tartása oly módon, hogy egy kosárérintés után egy „nem röplabdás érintés” (fejjel, combbal, lábbal, vállal) használatával kell feljátszani a labdát.
• Labda folyamatos magasban tartása váltva kosárérintéssel – fejeléssel vagy kosárérintéssel – alkarérintéssel, kosárérintéssel – fejeléssel – kosárérintéssel – alkarérintéssel.
• A párok egy labdát tartanak a levegőben kosárérintéssel, miközben egy másik labdát egymásnak dobnak pattintott átadással.
• Három tanuló áll egy vonalban. A két külső egymással szemben, a harmadik köztük helyezkedik el, ahhoz a társához közelebb, akinek háttal áll. A szemből érkező labdát kosárérintéssel kell továbbítani a háta mögött álló társnak, majd előre futva, felé fordulva folytatni a gyakorlatot, a labdát folyamatosan a levegőben tartva.
• Három tanuló áll egy vonalban. A két külső egymással szemben, a harmadik köztük helyezkedik el. Az egyik szélső tanuló indítja a labdát, kosárérintéssel középen álló társának passzolja. Középen álló társa visszapasszolja a labdát, majd 180 fokos fordulatot végez. A szélen lévő társ a túlsó szélre passzolja a labdát, ahol az előzőeknek megfelelően folytatódik a gyakorlat.

Változat: A középen álló tanuló nem passzolja vissza a labdát annak a játékosnak, akitől ezt kapta, hanem hátrapasszolja, majd 180°-os fordulatot végez.

Változatok:

Az összes gyakorlat elvégezhető alkarérintéssel is, vagy úgy, hogy meghatározzuk, hogy bejátszani csak alkarral, támadni és feladni csak kosárral lehet.

1. Alkarérintés

Tanulási szempontok:

Igazodás különböző irányokból, távolságból, sebességgel és ívben érkező labdához. Gyors lábmunkával minél hamarabb az érkező labda mögé kell kerülni úgy, hogy a labdatovábbítás irányára merőlegesek legyenek a vállak. A labda mozgásának tengelye közel merőleges legyen a test szélességi tengelyére.

Amennyiben az igazodás nem teljes, és az érkező labda a test középvonalától jobbra (balra) érkezik, úgy a labda felőli oldal vállát magasabbra kell emelni, hogy az érintőfelületre merőlegesen érkezzen a labda.

2. Alsó nyitás

Tanulási szempontok:

Az 1–4. osztályosoknál meghatározottak szerint.

• alsó nyitások különböző magasságba és módon feldobott labdából
• alsó nyitások előre meghatározott célterületekre

Példák:

• Alsó nyitás háló felett két, egymástól 2 méterre lévő antenna között, 4-5 méter távolságból, ellenkező kézből feldobott/elengedett labdából, a túloldalon lévő tanulónak el kell kapnia a labdát, majd beállni a sor végére.
• Alsó nyitás lepattanó labdából 7-9 méter távolságban zsámolyon álló társ kezébe, folyamatos forgással.
• Alsó nyitás 7 méteres távolságból háló/gumiszalag felett meghatározott célterületre – szőnyegek, padok, bóják jól használhatók a kijelölésre.
• A gyerekek párokba állnak a pálya eltérő térfelén. A nyitó játékosnak attól függően kell a pálya adott pontjára juttatnia nyitással a labdát, hogy a társa hol áll.
• A gyerekek párokban állnak kb. 4 méterre a hálótól. A pár egyik tagja megpróbálja alsó egyenes nyitással a társa kezébe juttatni a labdát. Amennyiben sikerül eltalálnia a társát, 1 lépést hátralép az alapvonal felé. A társ is ugyanígy végzi a feladatot. Amennyiben nem sikerül eltalálni a társat, a tanulók egy-egy lépéssel közelednek egymáshoz. Cél: Az alapvonalig eljutni.
• A röplabdapálya mindkét térfelén szimmetrikusan elhelyezek 6-6 hulahoppkarikát. Létszámtól függően 3–6 tanulót állítunk fel a pálya alapvonala mögött, labdával egymással szemben, mindkét oldalon. A játék célja, hogy a nyitóvonal mögül, alsó nyitással betaláljanak az ellenfél térfelén kihelyezett karikákba. Amelyik karikába sikerült benyitni, azt kivesszük. Az a csapat a győztes, akinek hamarabb fogynak el a célkarikái.

3. Felső nyitás

Tanulási szempontok:

Labda feldobása: Két kézzel, kb. 1-1,5 m-rel az érintőmagasság fölé dobni a labdát úgy, hogy az a súlypont vetülete elé kb. 20-30 cm-re essen. A labda minél kevésbé forogjon a feldobás közben.

Lábak helyzete: A nyitó kézzel ellentétes láb legyen elől, kilépő helyzetben, amire nyitás közben a testsúly nagyobb része fokozatosan átkerül.

Kar mozgása, kéz helyzete: A labdát nyitott tenyérrel, a tenyér teljes felületével, előfeszített állapotban ütjük meg, a labda középvonalában.

Az ütő kar rugalmasan előfeszített, az ütés pillanatában nyújtott. A mozdulat a hajításhoz hasonló, mozgásának iránya a labda repülésirányát követi.

• felső nyitást előkészítő gyakorlatok (tartott és dobott labdából egyaránt)
• felső és alsó nyitás fokozatosan növelt távolságra

Példák:

• Érintőfelület kialakítása: Fallal szemben az ütőkézzel ellentétes karral a labdát emeljük meg, támasszuk a falnak az ütőkéz elé, amilyen magasra csak tudjuk. Az ütőkéz tenyerével próbáljuk a labda közepét eltalálni. Ismételjük a feladatot többször!
• Feldobás egy kézzel (nyitó karral ellentétessel) úgy, hogy a labda a kihelyezett korongra essen le.
• Feldobás két kézzel a fenti módon.
• Egy-/kétkezes feldobásból nyitó mozdulattal ott kell elkapnia a tanulóknak a labdát két kézzel, ahol megütné – a következő feldobásból nyitás a 7-9 méterre lévő vele szembe álló társának.
• Felső nyitás 2 méterre lévő antennák között, 3-4 méterre a hálótól a túloldalon szintén 3-4 méterre lévő társnak.
•  

• a társnak zsámolyon állva kell elkapnia a nyitást
• a távolság növelése
• nyitás magas ívben
• kombinálás nyitásfogadással, a fogadó játékos a labdát a feje fölé játssza, majd elkapja és visszagurítja vagy visszaüti a nyitó társának,.

• A röplabdapálya mindkét térfelén szimmetrikusan elhelyezek 6-6 hulahoppkarikát. Létszámtól függően 3–6 tanulót állítunk fel a pálya alapvonala mögött, labdával, egymással szemben, mindkét oldalon. A játék célja, hogy a nyitóvonal mögül, felső nyitással betaláljanak az ellenfél térfelén kihelyezett karikákba. Amelyik karikába sikerült benyitni, azt kivesszük. Az a csapat a győztes, akinek hamarabb fogynak el a célkarikái.

4. Ütés

Tanulási szempontok:

Labda és játékos helyzete: a játékos minden esetben a tervezett ütés irányába mozogva, az ütés pillanatában a labda mögött helyezkedjen el.

Lábak helyzete: A két láb haránt helyzetben, az ütő kézzel ellentétes láb elől legyen. Felugrással ez a harántterpesz legyen a felugrás helyzete.

Ütő kar: A kéz nyitott tenyérrel, a nyitáshoz képest kevésbé előfeszített állapotban. A kar könyökben hajlítottan, a test középvonalától hátrábbról indul, és az ütés pillanatában kinyúlik. A mozgás egy hajító mozdulathoz hasonlít. A kar, csukló és kéz ütés után követi a labda mozgását.

• tartott labda megütése, a tanuló helyzete a labdához képest
• stabil test- és egyensúlyi helyzet kialakítása a felugráshoz
• ütések helyből és felugrásból
• ütések változó sebességgel, dinamikával, irányokba és mozgásútvonalon történő lendületszerzéssel
• ütés előre meghatározott területre
• ejtés

Példák:

• A tanulók egymással szemben állnak egy kb. 180 cm magasan kifeszített gumiszalag két oldalán úgy, hogy egyikük egész közel, a másik pedig a túloldalon 5-6 méterre. A szalaghoz közelebb állók teniszlabdával ütés karmunkát végeznek, és átdobják a labdát a szalaghoz minél közelebb a földre, melyet társuk pattanás után összeszed.
• A tanulók egy 1 méter magasan kifeszített gumikötél két oldalán állnak 3-3 méter távolságban. A labdás tanuló fél térdelésben (ütő kézzel azonos térden) helyezkedik el, a labdát maga elé-fölé tartva nyújtott kézzel. Az ütő kézzel a tartott labdát átüti a társához a gumikötél alatt pattintva, majd csere.
•  

• Állásban, két kézzel kb.1-1,5 méter magasra feldobott labda ütése gumiszalag alatt
• Állásban ütőkarral ellentétes kézből kb.1-1,5 méter magasra feldobott labda ütése a gumiszalag alatt

• A tanuló a két kézben tartott röplabdával két lépés lendületszerzésből (jobb kezesek esetében jobb–bal a sorrend) ugorjon fel a 2-2,3 méter magasan kifeszített gumiszalag előtt, és még a legmagasabb ponton a fej fölé lendített labdát pattintsa le a gumiszalag fölött.
• Kb. 2-2,5 méter távolságból indulva 3 lépésből felugrás, és teniszlabda vagy leeresztett röplabda dobása 2-2,3 méter magasan kifeszített gumiszalag fölött.
• A társ vagy a tanár zsámolyon állva tartja a hálóhoz közel a háló felett a labdát. Az ütést gyakorló tanuló helyből / két lépést / három lépést követően felugrással üti ki társa kezéből a labdát.
• Fallal szemben ütőkarral ellentétes oldali kézben tartott labda saját kézből történő kiütése először a labdát minden ütést követően megfogva, majd folyamatos végrehajtással.

5. Sánc

Tanulási szempontok:

Kiinduló pozíció: helyből felugrással, vállszéles terpeszből, mély súlyponti helyzetből. Dinamikus helyből felugrás. A leérkezésnél mély térdhelyzetig bekíséréssel csillapítani a mozgást.

Törzs helyzete: Az előkészítő súlypontsüllyesztésnél sem dől nagyon előre és emelt, előfeszített helyzetét az ugrás alatt végig megtartja. Leérkezésnél rugalmasan előfeszített.

Karok A karok a törzs vonala előtt vannak, tenyér arc magasságban, A játékos felkartávolságra van a hálótól. A karral lendítés nem jó megfogalmazás, mert inkább ebből a helyzetből kinyúlik a kar, a felugrás közben. A két tenyér nyitott ujjakkal, a háló síkját kicsivel követve egymástól max. 5-10 cm-re, csuklóból feszesen megtartva.

• sáncoláshoz szükséges alaphelyzet
• a felugrás előkészítése, helyezkedés a labda pozíciójához igazodva
• felugrás különböző módon történő (kar)lendítésekkel
• aktív kéz- és karmunka kialakítása
• biztonságos talajfogás kialakítása
• labda sáncolása

Példák:

• A tanulók álljanak párba a háló két oldalán, a hálótól kb. egy lábfejnyire! Az egyikük tartsa maga előtt a labdát a sáncérintés helyzetében fogva. Ugorjanak fel egyszerre, és a labdás tanuló nyomja át a labdát a háló felett a labda nélküli társ kezébe. A leérkezésnél mély térdhajlítással fékezzék le a mozgásukat!
• Állítsuk a háló magasságát úgy, hogy a sánc gyakorlását végző tanulónak ugrás közben kb. 10 cm-t kelljen emelkednie, hogy elérje a felső szélét! Társa a túloldalon, zsámolyon állva nyújtsa fel a labdát a háló fölé, két kézzel tartva! A sánc gyakorlását végző tanuló a háló előtt helyből felugrással érintse meg a labdát sáncolás helyzetében, és nyomja rá a labdát a tartó kezére!

Változatok:

• A tartott labdához képest helyezkedjen a sáncoló kb. 30 centit balra (majd jobbra)! A felugrás előtt egy oldalazó lépéssel pozícionálja magát a labdához!
  • Állítsuk a röplabdahálót olyan magasra, hogy a tanuló kinyújtott kezénél az alkar közepéig érjen. A páros egyik tagja helyezkedjen el a hálóhoz egészen közel, karjait emelje a sáncolás helyzetének megfelelő pozícióba. Társa a túloldalról alsó kétkezes dobással dobja a labdát a háló fölött párja keze irányába. Az első tanuló a tenyér és ujjak megfelelő érintőfelületével nyomja vissza az érkező labdát a háló fölött, lefelé.

Változatok:

• A háló szakaszos emelésével végeztethetjük a gyakorlatot növekvő felugrásokkal is.

A kisjátékok egy gyűjtőfogalom. Ide tartozik minden olyan játék, amely a korosztályra jellemző mérkőzésjátékból származtatható oly módon, hogy a mérkőzésjáték szabályrendszerében meghatározottakhoz képest vagy a játéktér felületét, vagy a játékosok számát csökkentjük, a háló magasságát változtatjuk, vagy éppen a szabályokat módosítjuk annak érdekében, hogy a tanulók a tanulás korábbi szakaszában is fejlesztő jelleggel tudjanak gyakorolni játékszituációban, élvezetes formában.

A röplabda alapelemeinek szituációba történő beágyazása elemkapcsolatok alkalmazásával, a mérkőzésjátékok előkészítésére.

Mozgásműveltségi tartalmak:

• 2:2 és 3:3 elleni kisjátékok különböző megkötésekkel:

• Labdatovábbítási módok, irányok
• Játékpálya tulajdonságai
• Technikai és taktikai megkötések
• Célfelületek
• Adaptált játékok (ülőröplabda)

Példák:

TARTSD MAGASBAN A LABDÁT!

A háló két oldalán 2-2 játékos helyezkedik el. A 2 játékos közül egy a hálónál (A), egy pedig a hálótól kb. 4 méterre (B) helyezkedik el. A hálótól távolabb lévő társ (B) indítja a labdát. Kosárérintés és alkarérintés alkalmazásával kell egy térfélen belül 3 érintés kijátszását követően a labdát az ellenfél oldalára, a társ kezébe passzolni. A 4 fős csoportok számolják, hányszor sikerült a labdát a háló fölött átpasszolni a folyamatos játék során úgy, hogy a 3 érintés kijátszása megtörtént.

Változat:

• A 2 játékos közül egy a hálónál (A), egy pedig a hálótól kb. 4 méterre (B) helyezkedik el. A hálótól távolabb lévő társ (B) indítja a labdát. Miután társa (A) feladta, ő pedig áttette a hálón a labdát, gyors helycsere történik. „A” játékos a hálónál marad, „B” pedig kihúzódik a pálya vége felé.
• A két játékos a hálótól kb. 4 méterre, egymás mellett helyezkedik el. Az a játékos, aki nem az első érintést hajtja végre, társa labdaérintésének pillanatában befut a hálóhoz, majd feladja az érkező labdát.
• 3-3 fős csapatokkal történő végrehajtás

ALKARTENISZ

A játék célja: kizárólag alkarérintéssel az ellenfél térfelére juttatni a labdát. A játékot játszhatjuk 1:1, 2:2, vagy 3:3 ellen is. A pálya mérete tudásszinttől és létszámtól függően 8 × 4 m-től 14 × 7 m-ig változhat, a háló magassága a hivatalos magasság. Szabályos érintés: kizárólag alkarérintés és alsó nyitás. Az egy oldalon történő érintések sorrendjét és számát minimumban és maximumban is meghatározhatjuk, de legfeljebb 3 lehet.

DÖBLI

A játék célja, mint a rendes röplabdában: az ellenfél térfelére juttatni a labdát. A játékot játszhatjuk 2:2, vagy 3:3 ellen is. A pálya mérete 3 × 9 m, a háló magassága a hivatalos magasság.

„MANÓ” RÖPLABDA

Az 1–2. osztályosok mérkőzésjátékát fejlesztő jelleggel kisjátékként továbbra is játszhatják tanítványaink, akár úgy is, hogy további szabályokkal, megkötésekkel valamelyik játékelem alkalmazását erősítjük. (Pl. nyitást vagy átérkező labdát csak alkarérintéssel játszhatunk meg.)

A játék leírása: l. előbbiekben (DÖBLI).

„SZUPERMINI” RÖPLABDA

A 3–4. osztályosok mérkőzésjátékát fejlesztő jelleggel kisjátékként továbbra is játszhatják tanítványaink, akár úgy is, hogy további szabályokkal, megkötésekkel valamelyik játékelem alkalmazását erősítjük. (Pl. labdát áttenni csak földről, ütő mozdulattal lehet.)

Játék leírása: l. előbbiekben.

2:2 elleni játékok:

• gumiszalag, háló vagy tornapad felett két oldalon egymással szemben
• meghatározott érintésszámmal (mindenki csak egyszer érhet a labdához, vagy ki kell játszani a 3 érintést)
• az adott játékelemek érintésmódjának meghatározásával (pl. bejátszás alkarérintéssel, feladás kosárérintéssel stb.)
• a pálya méretének, alakjának meghatározásával
• háló vagy gumiszalag magasságának változtatásával
• kiegészítő feladatok alkalmazásával
• talajról vagy felugrással végzett támadással
• csak mezőnyvédekezéssel vagy sánc melletti védekezéssel

Játékok 3:3 ellen:

• gumiszalag, háló felett két térfélen egymással szemben 2 csapat
• érintéssel kapcsolatos megkötésekkel:

• mindenki csak egyszer érhet a labdához
• 3 vagy több érintés is engedélyezett
• egy játékos 2-szer érhet a labdához
• adott játékelemeknél a labda csak kosárérintéssel/alkarérintéssel játszható meg
  • pálya méretének és formájának meghatározásával (hosszú-keskeny, széles-rövid)
  • háló/gumiszalag magasságának változtatásával
  • kiegészítő feladatok alkalmazásával
  • védekezés formájának meghatározásával (sánc használatával vagy anélkül)

Kreatív játékoknál a pedagógusnak mindig nyitott helyzeteket kell teremtenie. A feladatban, kivitelezésben bizonyos, a tanulás szempontjából fontos körülményeket meghatározzuk, az elérendő célokat egyértelműen megfogalmazzuk, de a megoldás körülményeit, a kivitelezést a tanulókra bízzuk. Kreatív feladatmegoldásokról, játékokról beszélhetünk akkor is, ha a korábban megismertetett feladatokat, játékokat a tanulók bizonyos szempontok alapján maguk alakítják át. Az átalakítás vonatkozhat a szabályokra, végrehajtási módokra, taktikai megfontolásokra. Fontos, hogy ezeknél a feladatoknál, játékoknál valóban a tanulói kreativitás érvényesüljön. Itt a testnevelő tanárnak kellő türelmet kell mutatnia tanítványai felé, hogy az alkotó szándék ne kerüljön külső nyomás alá. Különösen értékesnek tekintjük, ha a kreatív megoldások kollektív tanulói együttműködés eredményeként jönnek létre.

Feladatok, kisjátékok és mérkőzésjátékok tanulók általi módosítása és alkotása egy szempont figyelembevételével, tudatos tanulási szempontok megnevezésével (ügyességfejlesztés/technikai/taktikai szempont):

• a pontszerzés lehetősége;
• a labda érintésének száma, megjátszásának módja (pl. érintőfelület), sorrendje
• a játéktéren való haladás a kiegészítő mozgásoknál
• támadás utáni kiegészítő feladatok
• védekezés előtti kiegészítő feladatok
• célfelület helye, mérete, száma
• területkorlátozások, pálya alakja
• forgás módja
• labdák száma

Példák:

RÖPKOSÁRLABDA

A játékot 3:3, 4:4 vagy 5:5 ellen is játszhatják. A játéktér nagysága a játékosok számához viszonyítva 8 × 16 m-től kosárpályaméretig terjedhet. A játék célja a röplabdát elpattanó érintésekkel megjátszani és a kosárgyűrűbe juttatni. A játékhoz használhatunk bordásfalra rögzített hulahoppkarikát is gyűrűként.

Játékszabályok:

• Elfogadható érintések: kosárérintés, alkarérintés, egykezes ütések, pörgetés.
• Nincs testi kontakt.
• Ha a labda játéktéren kívül pattan, vagy a játéktéren belül nem hozható szabályosan játékba, az ellenfél kosárérintéssel jön oldalvonalról.

4 TÉRFELES RÖPLABDA

A 7 × 14 méteres pályát egy további keresztirányú hálóval (gumiszalaggal) 4 részre osztva, 4 × 3 fős csapatokkal játszunk a röplabdajáték szabályai szerint, de két labda egyidejű használata mellett.

PÖCÖGŐS

Két csapat áll fel egymással szemben a háló/gumiszalag két oldalán, minden játékos a kezében tart egy labdát. A tanár által bedobott labdát kell átjuttatni az ellenfél oldalára a kézben tartott labda segítségével, “ütögetve”.

Játékszabályok:

• A meccslabdát csak a kézben tartott labdával lehet érinteni.
• Csapaton belül legfeljebb 3 érintés megengedett.
• Az győz, aki több pontot szerez.

A kidobójátékok röplabdás variációja:

• megszabjuk a kidobás módját (egy-, illetve kétkezes dobások kosárérintéssel, ütéssel)
• megszabjuk a kivédés lehetőségét (alkarérintéssel, kézben tartott röplabdával)
• páros kidobós esetén mind az átadás módját, mind pedig a kidobás módját variálhatjuk

Pálya mérete:                                       14 × 7 méter

Háló magassága:                                  210 cm

Labda tömege:                                     260–280 gr

Csapatlétszám:                                     8–12 fő

Pályán lévő játékosok száma:               4 fő

Játékrendszer:                                      4:4

Mérkőzés megnyerése:                        3 nyert szett

Játszmák megnyerése:                         25 ponttal, de legalább 2 pont különbséggel

Döntő játszma megnyerése:                15 ponttal, de legalább 2 pont különbséggel

Megengedett cserék száma:                4

Alkalmazott technikai elemek:             alkarérintés, kosárérintés, alsó és felső nyitás, egykezes ejtés, sánc, ütés

Nyitásmegkötés:                                   Nincsen megkötés

Taktikai ismeretek:

• A társakhoz (csapattárs, ellenfél) és a labda helyzetéhez képest történő helyezkedéshez kapcsolódó szempontok, ismeretek
• Támadóvonal szerepe, korlátozó jellege
• Alapvető játékosposztok (feladó, ütő), és az ezekhez kapcsolódó taktikai szerepek
• A 2:2, 3:3 elleni röplabda-mérkőzésjáték alapszabályai
• A játék fő fázisainak feladatmegoldásaival kapcsolatos elemi ismeretek:
  • A támadási irányok, célok megismerése
  • A helyezkedés, a különböző labdamegközelítési módok ismerete
  • A támadás, a védekezés, a nyitásfogadás és a sáncvédekezés megszervezése

 

Szempontok az 5–6. osztályos tanulók személyiségfejlesztéséhez

• A saját és a társ hibázásának elfogadása, a csapattársak és az ellenfél iránti tisztelet érzékeltetése
• A csapattársak, illetve a támadó és védő között létrejövő specifikus együttműködések magasabb szinten történő elsajátítása
• A verbális és nem verbális kommunikációs jelek változatos használatával hatékonyabb közös feladatmegoldás
• A koncentráció és a fókuszált figyelem fejlesztése
• Az együttműködés jelentőségének érzékeltetése a játékfeladatnak megfelelően, támadásban és védekezésben
• Szokatlan játékhelyzetekhez való gyors alkalmazkodás
• Az egyéni technikai megoldások csapatérdek szerinti alkalmazása

 

A tanulók a félpálya vonalán helyezkednek el (állásban, nyújtott ülésben, törökülésben, hason fekvésben, hanyatt fekvésben stb.). Az egyik térfél alapvonalát feketének, a másikat fehérnek nevezzük el. „Fehér” vagy „fekete” jelzésre a tanulóknak a lehető leggyorsabban el kell érniük és meg kell érinteniük a jelzett vonalat.

Változatok:

• a jelzés módja történhet szóban, felmutatott fekete vagy fehér színű kártyával stb.
• érkezés a tornaszőnyegre vetődéssel
• futás közben a hármas vonalnál 360 fokos fordulat, kihelyezett szőnyegen oldalirányú gördülés

 

A klasszikus „Tűz–víz–repülő” játék alkalmazása röplabdaspecifikus, labda nélküli mozgáselemekkel.

Tűz: röplabdás alaphelyzetbe (kistigris) helyezkedés az előre kihelyezett bójákhoz kifutva, háló felé fordulva, Víz: alaphelyzetbe helyezkedés oldalirányú gurulás után, Repülő: alaphelyzetbe helyezkedés hálónál sáncolást imitálva felugrás után.

Változatok:

• az alaphelyzetbe helyezkedés előtt bármilyen röplabdajátékban életszerű labda nélküli mozgás alkalmazásával
• Változtassuk a mozgáshoz tartozó elnevezéseket!

 

A tanulók a tanárral (társukkal) szemben helyezkednek el a röplabdapálya területén (létszámtól függően a terület változhat). Kissé hajlított térddel, előredöntött törzzsel a tanár karjelzéseinek (társuk mozgásának) megfelelő irányú mozgást végeznek utánlépéssel. Meghatározott jelzésre feladatokat végeznek:

• taposás helyben
• kigurulás oldalra, majd gyors felállás
• felugrás páros lábról
• hanyatt fekvés, majd gyors felállás
• hason fekvés, majd gyors felállás

Röplabdaspecifikus alapmozgások a röplabdapálya vonalain:

A tanulók a röplabdapálya felfestése mentén (mindkét oldalon) röplabdaspecifikus alapmozgásokat végeznek. Az eltérő mozgásformák, továbbá a haladási irányok szabadon kombinálhatók, pl.:

 

 

20. ábra: Alapmozgások irányai

 

Bal oldalvonal mentén (a pálya területén maradva):

• lassú futás a hálóig, minden 4. lépésre bal lábbal kitámasztás, törzzsel, csípővel fordulás a pálya közepe felé, alkarérintés imitálása.

Háló vonala mentén:

• hálónál páros lábbal felugrás, majd a 3 m-es vonalon hanyatt fekvés / hason fekvés
• középvonal és 3-as vonal megérintése oldalra haladással, előre-hátra (jobbra-balra) mozgással

Jobb oldalvonal mentén (a pálya területén maradva):

• haladás utánlépéssel jobbra (balra), hátrafelé
• haladás háttal, pár lépés után kigurulás egyik, majd másik irányba

Alapvonal mentén:

• Haladás oldalazva, utánlépéssel
• Haladás oldalsasszéval balra
• Haladás oldalsasszéval balra, meghatározott időközönként pár lépés sprint a pálya közepe felé
• Haladás oldalsasszéval balra, meghatározott időközönként ereszkedés hason fekvésbe a pálya közepe felé

Variáció:

A hálónál lévő mozgások során a tanulóknak a feladatot szemben végrehajtó társukhoz alkalmazkodniuk kell.

 

Koordinációs létrával klasszikus futóiskolai gyakorlatok (taposó futás, saroklendítéses futás, térdlendítéses futás és ezek kombinációi) arccal előre, oldalra és hátra.

Változatok:

• ugyanezek a feladatok alacsony, majd magas súlyponti helyzetben végrehajtva
• kihelyezett minigátak felett
• egymás után, változatos lépéstávolságokkal

Röplabdaspecifikus változatok:

• Nyitásfogadás, alkarérintés lábmunkájának előkészítése: futás a létra fokaiba lépve, minden 4. létrafoknál kilépés oldalirányba, kitámasztás, alkarérintéssel történő nyitásfogadás alaphelyzetének felvétele. Ugyanez kilépő lábbal megegyező irányban talajérintéssel.

 

Az atlétikus szökdelőiskola (páros lábon, váltott lábbal, csak jobb lábbal, csak bal lábbal, kis gátak felett sorozatszökdelés, kifeszített gumiszalag felett oldalirányban szökdelés előrehaladással) elemeinek alkalmazása

Változatok: akadálypályába rendezve

Röplabdaspecifikus változatok:

• ütés lábmunkájának előkészítése: kilépés – mellézárás – felugrás páros lábról
• sánc lábmunkájának előkészítése: oldalkilépés – mellézárás – felugrás (mindkét irányba)

 

Különböző eszközök segítségével kialakított pályán röplabdaspecifikus mozgásformák alkalmazásával is változatos feladatok végrehajtása.

Helyezzünk el egy kijelölt területen minél több fajta eszközt (zsámoly, tornapad, bója, koordinációs létra, karika, medicinlabda stb.)

1. Futás szabadon, sípszóra válasszon mindenki egy állomást magának, és ott 20 másodpercig végezzen egy szabadon, maga által választott gyakorlatot. (Szervezés: egy szernél lehetnek többen is, ezt a létszám függvényében határozzuk meg előre.)
2. Futóiskolai gyakorlatokkal haladás a teremben, majd sípszóra állomásválasztás és 20 másodperc feladat-végrehajtás
3. Futás, szökdelés meghatározott módon, majd kötelező egyensúlygyakorlat a különböző eszközöknél

• helyben végzett statikus és dinamikus gyakorlatok állásban, támaszhelyzetben
• haladással végzett egyensúlygyakorlatok különböző haladási módokkal

 

A tanulók párosával egymás mögött (egymással szemben) helyezkednek el. A pár egyik tagja röplabdaspecifikus alapmozgásokat végez (pl. kosárérintés imitálása; hajlított térddel, harántterpeszállásban, előre döntött törzzsel utánlépések és kitámasztások; felugrások sánc- vagy támadóérintések imitálásával; gurulás stb.). A feladat a társ utánozása.

Változat:

• Háló a társak között, itt kell mozgásokat utánozni, egy időben végrehajtani, pl:

• felugrás, tapsolás a háló fölött
• előre, hátra, oldalra történő mozgások leutánzása (akár felugrással kombinálva)

(A balesetveszély elkerülése érdekében a hálónál végzett felugrások esetén hívjuk fel a gyermekek figyelmét a saját térfélre történő leérkezés jelentőségére!)

 

Alakítsunk 3-4 fős csoportokat! Minden csoport előtt van egy kisméretű tornaszőnyeg, egyet pedig a fejük felett tartanak. Haladni a szőnyegek segítségével lehet, tehát egy szőnyegre ráállnak, a következőt pedig maguk elé kell tenniük.

 

6-8 tanuló egymáshoz közel, oszlopban leül. A mögöttük lévő lábára támaszkodnak kézzel. A versenyt ebben a formában pók- vagy rákjárásban végzik, úgy, hogy közben a lánc ne szakadjon meg.

Változat:

Próbáljatok olyan megoldást találni, ahol a csapat úgy tud eljutni egyik oldalvonaltól a másikig, hogy csak 2 láb érintkezhet a vonalak között a talajjal!

 

A tanulók párban helyezkednek el, egymással szemben. Minden tanuló hátára egy színes Post-itet (papírt) ragasztunk. A feladat az, hogy a tanulók megállapítsák, milyen színű Post-it van a másik hátán. Közben ügyelniük kell arra, hogy saját papírjukat ne mutassák meg társuknak.

Változat:

Mindkét tanulónak labdát kell vezetnie a feladat közben.

 

Kijelölünk egy fogót. Akit megfog, az lesz a következő fogó. A tanulók kizárólag a röplabdapálya vonalain haladhatnak.

Változatok:

Haladási forma meghatározása, pl. oldalsasszé, utánlépés, páros lábon szökdelés stb.

 

Kijelölünk egy fogót. Akit megfog, az lesz a következő fogó. A tanulók akkor vannak házban, ha az egyik tanuló terpeszállásban elhelyezkedik, és társa a két lába között fekvő helyzetben van. A fekvő helyzetet meghatározott ideig lehet fenntartani. Ez alatt a fogónak más tanulókat kell kergetnie.

 

A tanulók a röplabdapálya területén szétszórtan helyezkednek el. Nadrágjukba hátul egy szalagot helyeznek úgy, hogy annak vége kilógjon. A cél, hogy mindenki (egyénileg) minél több szalagot szerezzen a játékidő végére. A megszerzett szalagot a nadrágba kell helyezni. Leülni, a szalagra feküdni nem lehet.

Változat:

A játékot csapatokban is játszathatjuk, ebben az esetben a megszerzett szalagokat meghatározott helyre kell eljuttatni (pl. alapvonal mögé). Ha a szalagot vivő játékost azelőtt megérinti az ellenfél csapatának tagja, mielőtt az alapvonal mögé érne, a szalagot vissza kell adni annak, akitől szerezte.

 

Két fa közé kifeszített hevederen (slack-line) egyensúlyozó járás, társ biztosító segítségével.

Változatok:

• Ugyanez járás közben végzett feladatokkal (ereszkedés guggolásba, fordulatok, rugózás…)
• Ugyanez két párhuzamos kötélen, a két tanuló összekapaszkodásával

 

• helyváltoztató mozgásformák különböző felületeken az egyensúly megtartásával, közben labdás technikai elemek végrehajtásával
• különböző irányból, magasságban és sebességgel érkező labda elkapása egy és két kézzel
• reagálás- és mozdulatgyorsaságot fejlesztő gyakorlatok különböző eszközökkel
• egyéb labda (pl. kosárlabda, fitball, röplabda) segítségével röplabda levegőben tartása
• feladatok végrehajtása két labdával

Példák:

1. Kreatív labdás gyakorlatok

Helyezzünk ki a teremben elszórva 4 féle, különböző anyagú, súlyú, méretű, keménységű labdát egyenlő számban, annyit, hogy az összes tanulónknak jusson. Jelzésre minden tanuló vegyen fel egy labdát! A csoportalakítás úgy történjen, hogy akiknél ugyanolyan labda van, ők alkossanak egy csoportot. A csoportok kézfogással alkossanak kört, majd mindenki lépjen hátra egy lépést.

• A csoport minden tagja mutasson egy-egy labdás ügyességfejlesztő gyakorlatot a társaknak!
• Minden csoport válasszon a saját feladatai közül egyet-egyet, amelyet a másik labdás csoportnak is el kell végeznie a saját labdájával!

„Próbáljatok olyan feladatot kitalálni, amit a másik labdával nehezebb megcsinálni!”

2. Egyéni, labdás ügyességfejlesztő gyakorlatok

• labda feldobása, majd átbújás a felpattanó labda alatt a lehető legtöbbször
• ülésben labda feldobása és elkapása a talajra érkezés pillanatában
• alapállásban a labda feldobása és elkapása
• labdafeldobás, majd 360 fokos fordulat után labdaelkapás
• labda feldobása, 1 taps és elkapás fej fölött, majd ugyanez 2-3, ill. több tapssal
• fekvőtámaszban, hason fekve, hanyatt fekvésben, törökülésben, nyújtott ülésben folyamatos labdavezetés
• labdafeldobás, leguggolás, talajérintéssel felállni és elkapni
• labdafeldobás után hanyatt vagy hason fekvés, majd egy pattanás után a labda elkapása
• két röplabda dobásokkal történő folyamatos levegőben tartása (egy és két kézzel végezve)
• röplabdával helyben labdavezetés, teniszlabdával labda feldobása és elkapása
• labdavezetés helyben két kézzel, két különböző labdával
• labda feljátszása kosárérintéssel, hanyattfekvés (változatok: hason fekvés, ülés stb.), majd felpattanó labda ismételt feljátszása
• ugyanez alkarérintéssel
• A tanuló feláll az oldalvonalra, kosárérintéssel a pálya közepe felé passzolja a labdát (magasan, hogy legyen ideje a labda alá kerülni), majd a saját maga által passzolt labda mögé fut, és (egy korrigáló érintést követően) az ellenkező irányba passzolja a labdát. A feladat mindaddig folytatódik, amíg a tanuló a saját labdáját utol tudja érni és képes megfelelően passzolni.
• A tanuló kinéz magának egy vonalat a röplabdapályán. Feje fölé játssza (kosár- vagy alkarérintéssel) a labdát. Kilép a labda alól jobbra, megérinti kb. 2-3 méterre a kiinduló helyzettől a talajt, majd a talajról felpattanó labdát újra feljátssza, és balra végez helyváltoztató mozgást talajérintéssel.
• Fenti feladat változata: az oldalmozgás helyett hason fekvés/hanyattfekvés/guggolás, 180 vagy 360°-os fordulat.

Változatok:

• A felsorolt gyakorlatokat elvégezhetjük szabadban is füves pályán, vagy homokban is. (Ha nem áll rendelkezésünkre strandröplabdapálya, a távolugró gödör is megfelelő lehet.)
• Használhatunk nehezített körülményeket is, pl. tornaszőnyeget, zsámolyt, padot stb., amiről a gyakorlat végzése közben nem léphetnek le.

 

A feladat célja, hogy a labdát a tanulók egy távolabbi (pl. szilikonkoronggal, esetleg kisbójával) kijelölt pontra dobják, és különböző haladási formákkal közelítsék meg.

• a tanuló a labdát az 5–8 m-re elhelyezett célterületre dobja alulról, két kézzel, magas ívben, majd egy előre meghatározott megközelítési móddal haladás után egy pattanás után elkapja.
• futás után elkapása két kézzel, közepes terpeszben, mélytartásban
• futás után elkapás két kézzel fej fölött, kosárérintés helyzetében
• futás után alkarérintéssel feljátszás, majd elkapás
• futás után kosárérintéssel feljátszás, majd elkapás

Variációk:

• A feladatok végezhetők háló nélkül és háló felett is.
• A dobás és az elkapás történhet egy, illetve két kézzel, 180°-os fordulat után.
• Ügyesebb tanulók esetén pattanás nélkül is végezhető a feladat.
• A labdához közelítő futásba további feladatokat építhetünk, pl. fordulat, guggolás, bukfenc stb.

 

A teremben szétszórtan (egymástól megfelelő távolságban) labdákat helyezünk el. A tanár jelzésére (pl. zene elhallgatása, sípszó, taps, egyéb auditív vagy vizuális jelzés) a tanulóknak egy labda mellé kell vetődniük (oldalfekvésbe csúszniuk) úgy, hogy ujjaikkal, tenyerükkel a labdát megemeljék.

 

A diák a tanárral szemben helyezkedik el az alapvonalon, a hálónak hátat fordítva. A tanár elgurítja a háló felé a labdát. A tanulónak utol kell érnie a labdát, mielőtt a labda a hármas/középvonalat eléri.

Változatok:

Két gyermek áll a tanárral szemben

 

Kijelölünk egy fogót. Akit megfog, az lesz a következő fogó. Egy labdát bedobunk a játéktérre. Amelyik játékosnál a labda van, az a játékos házban van. A labdát az üldözött társnak passzolva tudjuk segíteni a menekülést.

Variáció:

A labda társnak történő passzolása kizárólag röplabdaspecifikus alapérintéssel történhet (pl. kosárérintés, alkarérintés, alsó egyenes nyitás stb.)

 

Állítsuk párokban egymással szemben a tanulókat! (Ügyeljünk rá, hogy a párokat folyamatosan cseréljük!) Feladat a röplabda levegőben tartása meghatározott módon, kiegészítő feladatok alkalmazásával.

• csak kosárérintéssel
• kosárérintéssel, egy „kontrollpasszal” (egyszer saját magának játssza fel a labdát)
• csak alkarérintéssel
• alkarérintéssel, egy kontrollpasszal
• az érkező labda feljátszása alkarérintéssel, majd továbbítása kosárérintéssel
• a pár egyik tagja kosárérintéssel, a másik tagja alkarérintéssel

Változatok:

• Az érintések után kiegészítő feladatokat határozunk meg, pl. guggolás, 360°-os fordulat, hason fekvés, kifutás bójához…
• A pár egyik tagja 2-3 méterre maga elé játssza kosárérintéssel a labdát. Utána fut, majd a felpattanó labdát továbbítja társának. A társa ugyanezt csinálja.
• A fenti gyakorlat a labda talajra pattanása nélkül is elvégezhető.
• A pár egyik tagja helyben marad, a másik előre-hátra mozogva játssza vissza a labdát
• A pár egyik tagja helyben marad, a másik jobbra-balra mozogva játssza vissza a labdát
• A pár helyben lévő tagja előre nem meghatározott irányba mozgatja ki társát meghatározott ideig, majd csere.
• A pár helyben lévő tagja a pálya eltérő helyeire dobja a labdát, a pár másik tagjának egy pattanás után kell visszajátszania azt.
• A pár helyben lévő tagja („dolgoztató”) a kezében tartja a labdát. A pár másik tagja („dolgozó”) neki háttal, kb. 7-9 méterre helyezkedik el. Előre megbeszélt hangjelzésre (pl. társ nevének mondása) a dolgozó megfordul, és a dolgoztató által dobott labdát egy pattanás után / pattanás nélkül visszajátssza.
• Háló a párok között. A tanulók a háló két oldalán, egymással szemben a 3-as vonalon állnak. Kosárérintéssel/alkarérintéssel passzolják egymásnak (akár egy fej fölé játszást követően) a labdát. Minden túloldalra történő passzolást követően befutnak a középvonalhoz, és megérintik azt. (Változat: felugrás a hálónál, hanyatt fekvés, 360°-os fordulat stb.
• A párok a hálóra merőlegesen állnak, a pár egyik tagja a hálónál, a másik a pálya közepén. A hálónál lévő pár bejátssza a labdát a középen állónak, majd átfut az alapvonalhoz. A középen álló játékos fej fölé passzolja a labdát, 180°-os fordulatot végez, majd az alapvonalhoz érő társához passzolja a labdát. Ő megint visszapasszolja a középen állónak, és így folytatódik tovább a gyakorlat.

 

A tanulóknak kézben tartott labdával kell továbbítaniuk az érkező röplabdát társuk felé.

Változatok:

• Használjunk a feladathoz különböző labdákat (pöttyös labda, kosárlabda, kézilabda, fitball stb.)!
• A feladatot végezhetik többen, körben állva is.

 

A páros az egyik labdát kosárérintéssel adogatja egymásnak, miközben egy másik labdát…

• lábbal passzolgat a társnak
• maga előtt pattogtat
• lábbal megállít, kézzel átgurít
• földön átpattint
• kétkezes mellsővel átdob

 

Az egyik tanuló oldalsó középtartásban tart egy-egy röplabdát. A másik vele szemben, tőle kb. 2 méter távolságra térdel. A labdás tanuló valamelyik labdát leejti, a másiknak vetődés közben, mentő érintéssel fel kell játszania (felütni) a labdát, mielőtt az földet érne.

Változatok:

• Az indulás történhet guggolásból vagy röplabdás alaphelyzetből is.

Ügyesebb tanulóknál a szőnyeget elhagyhatjuk, és a feladatot kicsúszással oldják meg

 

A páros egyik tagja „kistigrisben” áll, tőle egy-egy méterre oldalt egy-egy bója. A páros másik tagja tőle 3-4 méter távolságra teste előtt, mélytartásból feldobja maga elé a labdát 3-4 méter magasra, majd hangosan kiáltja, hogy „bal” vagy „jobb”. A társ az utasításnak megfelelő oldalon lévő bója érintése után előrefut, és elkapja a feldobott labdát.

Változatok:

• Elkapás helyett lehet alkarérintéssel feljátszani a társnak a labdát.
• Változtatható a befutás távolsága, a feldobás magassága, és késleltethető a jelzés.

 

A röplabda levegőben tartása párban kosárérintéssel, miközben a páros szemben oldalazva halad egyik vagy másik irányba.

Változatok:

• ugyanez a feladat alkarérintéssel
• ugyanez a feladat háló felett végrehajtva
• egymással szemben adogatás közben a távolság megtartásával az egyikük hátra, a másik előre halad
• egymással szemben adogatás, közben folyamatos távolságnövelés és -csökkentés.
• ugyanez a feladat érintéskombinációkkal
• (A fenti feladatok a háló két oldalán állva is elvégezhetők.)

Páros gyakorlatok haladással:

A röplabda levegőben tartása párban kosárérintéssel, miközben a páros szemben oldalazva halad egyik vagy másik irányba.

Változatok:

• ugyanez a feladat alkarérintéssel
• ugyanez a feladat háló felett végrehajtva
• egymással szemben adogatás közben a távolság megtartásával az egyikük hátra, a másik előre halad
• egymással szemben adogatás, közben folyamatos távolságnövelés és -csökkentés.
• ugyanez a feladat érintéskombinációkkal
• (A fenti feladatok a háló két oldalán állva is elvégezhetők.)

 

A pár két tagja (A és B) a hálóval párhuzamosan áll („dolgoztatók”). Mindkettőjük kezében egy labda van. Velük szemben az alapvonal előtt egy méterrel egy társuk áll („dolgozó”). A dolgoztatók felváltva dobják/passzolják a társuknak a labdát. A dolgozó folyamatos jobbra-balra mozgást követően visszapasszolja a labdát. Meghatározott idő után a tanulók szerepet cserélnek.

 

 

 

Változatok:

• mindkét érintés kosárérintés/alkarérintés
• egyik érintés kosárérintés, a másik alkarérintés
• a dolgozó tanulónak nyitásokat / ütött labdát kell visszajátszania
• az oldalmozgás mellett előre-hátra mozgásokat is kell végeznie

 

Két tanuló egymásnak játszva kosárérintéssel tartja a labdát a levegőben, miközben a harmadik társ felváltva dob nekik egy második labdát, amit a harmadik embernek kell visszajátszani. Folyamatos cserével.

Változatok:

• a második labdát véletlenszerű sorrendben kapja a páros
• a második labdát nem „kézbe” kapja a tanuló
• a második labdát tartják tovább a levegőben, és az elsőt játsszák vissza a harmadik társnak.

 

A háló egyik oldalán helyezkedik el két tanuló egymás mögött, az elsőnél labda van, velük szemben egy harmadik. A labdás tanuló kosárérintéssel átjátssza a labdát a háló felett a társnak, majd átfut a megjátszott tanuló mögé, és így tovább. A tanulók számolják, hány érintésig tudják a labdát levegőben tartani!

Változatok:

• könnyítés: egy kontrollérintés engedélyezése
• alkarérintéssel is játszható
• alkarérintéssel, egy pattanással is játszható
• a kevésbé ügyes tanulók nagyobb létszámban is játszhatják

 

Tanulási szempontok:

Különböző irányokból, távolságból, sebességgel és ívben érkező labdához igazodás. Gyors lábmunkával minél hamarabb az érkező labda mögé kell kerülni úgy, hogy a labdatovábbítás irányára merőlegesek legyenek a vállak.

Testhelyzet: közepesen mély súlyponti helyzetben a labda továbbításának irányába nyitott terpeszben.

• a labda folyamatos magasba játszása kosár- és alkarérintéssel, helyben, különböző testhelyzetekben, kijelölt (kis) területen belül
• falra dobott / kosár- vagy alkarérintéssel játszott / ütött visszapattanó labda megjátszása kosár-, illetve alkarérintéssel
• különböző felületeken (szőnyegen, homokon) egyensúlyi helyzet megőrzése mellett végrehajtott kosár- és alkarérintés
• társ/társak által különböző távolságból, sebességgel, ívvel dobott labda meg-/visszajátszása kosár- és alkarérintéssel
• két vagy több játékos folyamatos labdatovábbítása egymás között
• különböző irányokból, sebességgel, ívvel érkező labda továbbítása előre és hátra
• komplex gyakorlatok két térfélen, változó területméret, létszám, hálómagasság alkalmazásával

Példák:

• A röplabda levegőben tartása kosárérintéssel karikában/zsámolyon/szőnyegen állva, minden feljátszásnál egy újabb gyümölcsöt/állatot/virágot kell mondani ismétlés nélkül.
• Röplabda levegőben tartása oly módon, hogy egy kosárérintés után egy „nem röplabdás érintés” (fejjel, combbal, lábbal, vállal) használatával kell feljátszani a labdát.
• Labda folyamatos magasban tartása váltva kosárérintéssel – fejeléssel vagy kosárérintéssel – alkarérintéssel, kosárérintéssel – fejeléssel – kosárérintéssel – alkarérintéssel.
• A párok egy labdát tartanak a levegőben kosárérintéssel, miközben egy másik labdát egymásnak dobnak pattintott átadással.
• Három tanuló áll egy vonalban. A két külső egymással szemben, a harmadik köztük helyezkedik el, ahhoz a társához közelebb, akinek háttal áll. A szemből érkező labdát kosárérintéssel kell továbbítani a háta mögött álló társnak, majd előre futva, felé fordulva folytatni a gyakorlatot, a labdát folyamatosan a levegőben tartva.
• Három tanuló áll egy vonalban. A két külső egymással szemben, a harmadik köztük helyezkedik el. Az egyik szélső tanuló indítja a labdát, kosárérintéssel középen álló társának passzolja. Középen álló társa visszapasszolja a labdát, majd 180 fokos fordulatot végez. A szélen lévő társ a túlsó szélre passzolja a labdát, ahol az előzőeknek megfelelően folytatódik a gyakorlat.

 

 

Változat: A középen álló tanuló nem passzolja vissza a labdát annak a játékosnak, akitől ezt kapta, hanem hátrapasszolja, majd 180°-os fordulatot végez.

Változatok:

Az összes gyakorlat elvégezhető alkarérintéssel is, vagy úgy, hogy meghatározzuk, hogy bejátszani csak alkarral, támadni és feladni csak kosárral lehet.

 

Tanulási szempontok:

Igazodás különböző irányokból, távolságból, sebességgel és ívben érkező labdához. Gyors lábmunkával minél hamarabb az érkező labda mögé kell kerülni úgy, hogy a labdatovábbítás irányára merőlegesek legyenek a vállak. A labda mozgásának tengelye közel merőleges legyen a test szélességi tengelyére.

Amennyiben az igazodás nem teljes, és az érkező labda a test középvonalától jobbra (balra) érkezik, úgy a labda felőli oldal vállát magasabbra kell emelni, hogy az érintőfelületre merőlegesen érkezzen a labda.

 

Tanulási szempontok:

Az 1–4. osztályosoknál meghatározottak szerint.

• alsó nyitások különböző magasságba és módon feldobott labdából
• alsó nyitások előre meghatározott célterületekre

Példák:

• Alsó nyitás háló felett két, egymástól 2 méterre lévő antenna között, 4-5 méter távolságból, ellenkező kézből feldobott/elengedett labdából, a túloldalon lévő tanulónak el kell kapnia a labdát, majd beállni a sor végére.
• Alsó nyitás lepattanó labdából 7-9 méter távolságban zsámolyon álló társ kezébe, folyamatos forgással.
• Alsó nyitás 7 méteres távolságból háló/gumiszalag felett meghatározott célterületre – szőnyegek, padok, bóják jól használhatók a kijelölésre.
• A gyerekek párokba állnak a pálya eltérő térfelén. A nyitó játékosnak attól függően kell a pálya adott pontjára juttatnia nyitással a labdát, hogy a társa hol áll.
• A gyerekek párokban állnak kb. 4 méterre a hálótól. A pár egyik tagja megpróbálja alsó egyenes nyitással a társa kezébe juttatni a labdát. Amennyiben sikerül eltalálnia a társát, 1 lépést hátralép az alapvonal felé. A társ is ugyanígy végzi a feladatot. Amennyiben nem sikerül eltalálni a társat, a tanulók egy-egy lépéssel közelednek egymáshoz. Cél: Az alapvonalig eljutni.
• A röplabdapálya mindkét térfelén szimmetrikusan elhelyezek 6-6 hulahoppkarikát. Létszámtól függően 3–6 tanulót állítunk fel a pálya alapvonala mögött, labdával egymással szemben, mindkét oldalon. A játék célja, hogy a nyitóvonal mögül, alsó nyitással betaláljanak az ellenfél térfelén kihelyezett karikákba. Amelyik karikába sikerült benyitni, azt kivesszük. Az a csapat a győztes, akinek hamarabb fogynak el a célkarikái.

 

Tanulási szempontok:

Labda feldobása: Két kézzel, kb. 1-1,5 m-rel az érintőmagasság fölé dobni a labdát úgy, hogy az a súlypont vetülete elé kb. 20-30 cm-re essen. A labda minél kevésbé forogjon a feldobás közben.

Lábak helyzete: A nyitó kézzel ellentétes láb legyen elől, kilépő helyzetben, amire nyitás közben a testsúly nagyobb része fokozatosan átkerül.

Kar mozgása, kéz helyzete: A labdát nyitott tenyérrel, a tenyér teljes felületével, előfeszített állapotban ütjük meg, a labda középvonalában.

Az ütő kar rugalmasan előfeszített, az ütés pillanatában nyújtott. A mozdulat a hajításhoz hasonló, mozgásának iránya a labda repülésirányát követi.

• felső nyitást előkészítő gyakorlatok (tartott és dobott labdából egyaránt)
• felső és alsó nyitás fokozatosan növelt távolságra

Példák:

• Érintőfelület kialakítása: Fallal szemben az ütőkézzel ellentétes karral a labdát emeljük meg, támasszuk a falnak az ütőkéz elé, amilyen magasra csak tudjuk. Az ütőkéz tenyerével próbáljuk a labda közepét eltalálni. Ismételjük a feladatot többször!
• Feldobás egy kézzel (nyitó karral ellentétessel) úgy, hogy a labda a kihelyezett korongra essen le.
• Feldobás két kézzel a fenti módon.
• Egy-/kétkezes feldobásból nyitó mozdulattal ott kell elkapnia a tanulóknak a labdát két kézzel, ahol megütné – a következő feldobásból nyitás a 7-9 méterre lévő vele szembe álló társának.
• Felső nyitás 2 méterre lévő antennák között, 3-4 méterre a hálótól a túloldalon szintén 3-4 méterre lévő társnak.
•  

• a társnak zsámolyon állva kell elkapnia a nyitást
• a távolság növelése
• nyitás magas ívben
• kombinálás nyitásfogadással, a fogadó játékos a labdát a feje fölé játssza, majd elkapja és visszagurítja vagy visszaüti a nyitó társának,.

• A röplabdapálya mindkét térfelén szimmetrikusan elhelyezek 6-6 hulahoppkarikát. Létszámtól függően 3–6 tanulót állítunk fel a pálya alapvonala mögött, labdával, egymással szemben, mindkét oldalon. A játék célja, hogy a nyitóvonal mögül, felső nyitással betaláljanak az ellenfél térfelén kihelyezett karikákba. Amelyik karikába sikerült benyitni, azt kivesszük. Az a csapat a győztes, akinek hamarabb fogynak el a célkarikái.

 

Tanulási szempontok:

Labda és játékos helyzete: a játékos minden esetben a tervezett ütés irányába mozogva, az ütés pillanatában a labda mögött helyezkedjen el.

Lábak helyzete: A két láb haránt helyzetben, az ütő kézzel ellentétes láb elől legyen. Felugrással ez a harántterpesz legyen a felugrás helyzete.

Ütő kar: A kéz nyitott tenyérrel, a nyitáshoz képest kevésbé előfeszített állapotban. A kar könyökben hajlítottan, a test középvonalától hátrábbról indul, és az ütés pillanatában kinyúlik. A mozgás egy hajító mozdulathoz hasonlít. A kar, csukló és kéz ütés után követi a labda mozgását.

• tartott labda megütése, a tanuló helyzete a labdához képest
• stabil test- és egyensúlyi helyzet kialakítása a felugráshoz
• ütések helyből és felugrásból
• ütések változó sebességgel, dinamikával, irányokba és mozgásútvonalon történő lendületszerzéssel
• ütés előre meghatározott területre
• ejtés

Példák:

• A tanulók egymással szemben állnak egy kb. 180 cm magasan kifeszített gumiszalag két oldalán úgy, hogy egyikük egész közel, a másik pedig a túloldalon 5-6 méterre. A szalaghoz közelebb állók teniszlabdával ütés karmunkát végeznek, és átdobják a labdát a szalaghoz minél közelebb a földre, melyet társuk pattanás után összeszed.
• A tanulók egy 1 méter magasan kifeszített gumikötél két oldalán állnak 3-3 méter távolságban. A labdás tanuló fél térdelésben (ütő kézzel azonos térden) helyezkedik el, a labdát maga elé-fölé tartva nyújtott kézzel. Az ütő kézzel a tartott labdát átüti a társához a gumikötél alatt pattintva, majd csere.
•  

• Állásban, két kézzel kb.1-1,5 méter magasra feldobott labda ütése gumiszalag alatt
• Állásban ütőkarral ellentétes kézből kb.1-1,5 méter magasra feldobott labda ütése a gumiszalag alatt

• A tanuló a két kézben tartott röplabdával két lépés lendületszerzésből (jobb kezesek esetében jobb–bal a sorrend) ugorjon fel a 2-2,3 méter magasan kifeszített gumiszalag előtt, és még a legmagasabb ponton a fej fölé lendített labdát pattintsa le a gumiszalag fölött.
• Kb. 2-2,5 méter távolságból indulva 3 lépésből felugrás, és teniszlabda vagy leeresztett röplabda dobása 2-2,3 méter magasan kifeszített gumiszalag fölött.
• A társ vagy a tanár zsámolyon állva tartja a hálóhoz közel a háló felett a labdát. Az ütést gyakorló tanuló helyből / két lépést / három lépést követően felugrással üti ki társa kezéből a labdát.
• Fallal szemben ütőkarral ellentétes oldali kézben tartott labda saját kézből történő kiütése először a labdát minden ütést követően megfogva, majd folyamatos végrehajtással.

 

Tanulási szempontok:

Kiinduló pozíció: helyből felugrással, vállszéles terpeszből, mély súlyponti helyzetből. Dinamikus helyből felugrás. A leérkezésnél mély térdhelyzetig bekíséréssel csillapítani a mozgást.

Törzs helyzete: Az előkészítő súlypontsüllyesztésnél sem dől nagyon előre és emelt, előfeszített helyzetét az ugrás alatt végig megtartja. Leérkezésnél rugalmasan előfeszített.

Karok A karok a törzs vonala előtt vannak, tenyér arc magasságban, A játékos felkartávolságra van a hálótól. A karral lendítés nem jó megfogalmazás, mert inkább ebből a helyzetből kinyúlik a kar, a felugrás közben. A két tenyér nyitott ujjakkal, a háló síkját kicsivel követve egymástól max. 5-10 cm-re, csuklóból feszesen megtartva.

• sáncoláshoz szükséges alaphelyzet
• a felugrás előkészítése, helyezkedés a labda pozíciójához igazodva
• felugrás különböző módon történő (kar)lendítésekkel
• aktív kéz- és karmunka kialakítása
• biztonságos talajfogás kialakítása
• labda sáncolása

Példák:

• A tanulók álljanak párba a háló két oldalán, a hálótól kb. egy lábfejnyire! Az egyikük tartsa maga előtt a labdát a sáncérintés helyzetében fogva. Ugorjanak fel egyszerre, és a labdás tanuló nyomja át a labdát a háló felett a labda nélküli társ kezébe. A leérkezésnél mély térdhajlítással fékezzék le a mozgásukat!
• Állítsuk a háló magasságát úgy, hogy a sánc gyakorlását végző tanulónak ugrás közben kb. 10 cm-t kelljen emelkednie, hogy elérje a felső szélét! Társa a túloldalon, zsámolyon állva nyújtsa fel a labdát a háló fölé, két kézzel tartva! A sánc gyakorlását végző tanuló a háló előtt helyből felugrással érintse meg a labdát sáncolás helyzetében, és nyomja rá a labdát a tartó kezére!

Változatok:

• A tartott labdához képest helyezkedjen a sáncoló kb. 30 centit balra (majd jobbra)! A felugrás előtt egy oldalazó lépéssel pozícionálja magát a labdához!
  • Állítsuk a röplabdahálót olyan magasra, hogy a tanuló kinyújtott kezénél az alkar közepéig érjen. A páros egyik tagja helyezkedjen el a hálóhoz egészen közel, karjait emelje a sáncolás helyzetének megfelelő pozícióba. Társa a túloldalról alsó kétkezes dobással dobja a labdát a háló fölött párja keze irányába. Az első tanuló a tenyér és ujjak megfelelő érintőfelületével nyomja vissza az érkező labdát a háló fölött, lefelé.

Változatok:

• A háló szakaszos emelésével végeztethetjük a gyakorlatot növekvő felugrásokkal is.

 

A háló két oldalán 2-2 játékos helyezkedik el. A 2 játékos közül egy a hálónál (A), egy pedig a hálótól kb. 4 méterre (B) helyezkedik el. A hálótól távolabb lévő társ (B) indítja a labdát. Kosárérintés és alkarérintés alkalmazásával kell egy térfélen belül 3 érintés kijátszását követően a labdát az ellenfél oldalára, a társ kezébe passzolni. A 4 fős csoportok számolják, hányszor sikerült a labdát a háló fölött átpasszolni a folyamatos játék során úgy, hogy a 3 érintés kijátszása megtörtént.

 

Változat:

• A 2 játékos közül egy a hálónál (A), egy pedig a hálótól kb. 4 méterre (B) helyezkedik el. A hálótól távolabb lévő társ (B) indítja a labdát. Miután társa (A) feladta, ő pedig áttette a hálón a labdát, gyors helycsere történik. „A” játékos a hálónál marad, „B” pedig kihúzódik a pálya vége felé.
• A két játékos a hálótól kb. 4 méterre, egymás mellett helyezkedik el. Az a játékos, aki nem az első érintést hajtja végre, társa labdaérintésének pillanatában befut a hálóhoz, majd feladja az érkező labdát.
• 3-3 fős csapatokkal történő végrehajtás

 

A játék célja: kizárólag alkarérintéssel az ellenfél térfelére juttatni a labdát. A játékot játszhatjuk 1:1, 2:2, vagy 3:3 ellen is. A pálya mérete tudásszinttől és létszámtól függően 8 × 4 m-től 14 × 7 m-ig változhat, a háló magassága a hivatalos magasság. Szabályos érintés: kizárólag alkarérintés és alsó nyitás. Az egy oldalon történő érintések sorrendjét és számát minimumban és maximumban is meghatározhatjuk, de legfeljebb 3 lehet.

 

A játék célja, mint a rendes röplabdában: az ellenfél térfelére juttatni a labdát. A játékot játszhatjuk 2:2, vagy 3:3 ellen is. A pálya mérete 3 × 9 m, a háló magassága a hivatalos magasság.

 

Az 1–2. osztályosok mérkőzésjátékát fejlesztő jelleggel kisjátékként továbbra is játszhatják tanítványaink, akár úgy is, hogy további szabályokkal, megkötésekkel valamelyik játékelem alkalmazását erősítjük. (Pl. nyitást vagy átérkező labdát csak alkarérintéssel játszhatunk meg.)

A játék leírása: l. előbbiekben (DÖBLI).

 

A 3–4. osztályosok mérkőzésjátékát fejlesztő jelleggel kisjátékként továbbra is játszhatják tanítványaink, akár úgy is, hogy további szabályokkal, megkötésekkel valamelyik játékelem alkalmazását erősítjük. (Pl. labdát áttenni csak földről, ütő mozdulattal lehet.)

Játék leírása: l. előbbiekben.

 

• gumiszalag, háló vagy tornapad felett két oldalon egymással szemben
• meghatározott érintésszámmal (mindenki csak egyszer érhet a labdához, vagy ki kell játszani a 3 érintést)
• az adott játékelemek érintésmódjának meghatározásával (pl. bejátszás alkarérintéssel, feladás kosárérintéssel stb.)
• a pálya méretének, alakjának meghatározásával
• háló vagy gumiszalag magasságának változtatásával
• kiegészítő feladatok alkalmazásával
• talajról vagy felugrással végzett támadással
• csak mezőnyvédekezéssel vagy sánc melletti védekezéssel

 

• gumiszalag, háló felett két térfélen egymással szemben 2 csapat
• érintéssel kapcsolatos megkötésekkel:

• mindenki csak egyszer érhet a labdához
• 3 vagy több érintés is engedélyezett
• egy játékos 2-szer érhet a labdához
• adott játékelemeknél a labda csak kosárérintéssel/alkarérintéssel játszható meg
  • pálya méretének és formájának meghatározásával (hosszú-keskeny, széles-rövid)
  • háló/gumiszalag magasságának változtatásával
  • kiegészítő feladatok alkalmazásával
  • védekezés formájának meghatározásával (sánc használatával vagy anélkül)

 

A játékot 3:3, 4:4 vagy 5:5 ellen is játszhatják. A játéktér nagysága a játékosok számához viszonyítva 8 × 16 m-től kosárpályaméretig terjedhet. A játék célja a röplabdát elpattanó érintésekkel megjátszani és a kosárgyűrűbe juttatni. A játékhoz használhatunk bordásfalra rögzített hulahoppkarikát is gyűrűként.

Játékszabályok:

• Elfogadható érintések: kosárérintés, alkarérintés, egykezes ütések, pörgetés.
• Nincs testi kontakt.
• Ha a labda játéktéren kívül pattan, vagy a játéktéren belül nem hozható szabályosan játékba, az ellenfél kosárérintéssel jön oldalvonalról.

 

A 7 × 14 méteres pályát egy további keresztirányú hálóval (gumiszalaggal) 4 részre osztva, 4 × 3 fős csapatokkal játszunk a röplabdajáték szabályai szerint, de két labda egyidejű használata mellett.

 

Két csapat áll fel egymással szemben a háló/gumiszalag két oldalán, minden játékos a kezében tart egy labdát. A tanár által bedobott labdát kell átjuttatni az ellenfél oldalára a kézben tartott labda segítségével, “ütögetve”.

Játékszabályok:

• A meccslabdát csak a kézben tartott labdával lehet érinteni.
• Csapaton belül legfeljebb 3 érintés megengedett.
• Az győz, aki több pontot szerez.

 

• megszabjuk a kidobás módját (egy-, illetve kétkezes dobások kosárérintéssel, ütéssel)
• megszabjuk a kivédés lehetőségét (alkarérintéssel, kézben tartott röplabdával)
• páros kidobós esetén mind az átadás módját, mind pedig a kidobás módját variálhatjuk

 

Pálya mérete:                                       14 × 7 méter

Háló magassága:                                  210 cm

Labda tömege:                                      260–280 gr

Csapatlétszám:                                     8–12 fő

Pályán lévő játékosok száma:               4 fő

Játékrendszer:                                      4:4

Mérkőzés megnyerése:                        3 nyert szett

Játszmák megnyerése:                         25 ponttal, de legalább 2 pont különbséggel

Döntő játszma megnyerése:                15 ponttal, de legalább 2 pont különbséggel

Megengedett cserék száma:                4

Alkalmazott technikai elemek:             alkarérintés, kosárérintés, alsó és felső nyitás, egykezes ejtés, sánc, ütés

Nyitásmegkötés:                                   Nincsen megkötés

Taktikai ismeretek:

• A társakhoz (csapattárs, ellenfél) és a labda helyzetéhez képest történő helyezkedéshez kapcsolódó szempontok, ismeretek
• Támadóvonal szerepe, korlátozó jellege
• Alapvető játékosposztok (feladó, ütő), és az ezekhez kapcsolódó taktikai szerepek
• A 2:2, 3:3 elleni röplabda-mérkőzésjáték alapszabályai
• A játék fő fázisainak feladatmegoldásaival kapcsolatos elemi ismeretek:
  • A támadási irányok, célok megismerése
  • A helyezkedés, a különböző labdamegközelítési módok ismerete
  • A támadás, a védekezés, a nyitásfogadás és a sáncvédekezés megszervezése