Mi a floorball?

A floorball (korábban palánklabda) a jégkoronghoz hasonló labdajáték. A játékot két csapat játssza. Minden csapat öt mezőnyjátékosból és egy kapusból áll.

Sportág története, elnevezése

Két nemzet is a saját találmányának tartja ezt a játékot. Az 1960-as évek végén az Egyesült Államokban már játszották a floorhockey nevű játékot (hasonló ütőkkel a mostaniakhoz). Svédországban is kitaláltak egy nagyon hasonló játékot az amerikaihoz, amit innebandynak neveztek el, Czitrom András személyében magyar is volt a kigondolók között. Céljuk az volt, hogy a hoki agresszivitásától tartózkodók számára egy legalább ugyanolyan élvezetes, ám sokkal tisztább játékot hozzanak létre, amely tornateremben játszható. A svéd szövetség 1981-ben alakult meg, a játékszabályokat is ekkor rögzítették, a floorball név a Nemzetközi Floorball Szövetség (International Floorball Federation, IFF) megalakulásától 1986-tól használatos.

Gyakran találkozhatunk a unihockey elnevezéssel is, ami itthon a floorball kispályás változatának elnevezése, azonban Dániában, Németországban, Ausztriában, Belgiumban az általunk ismert (nagypályás) floorball megfelelője a unihockey. A skandináv országokban a mai napig az innebandy elnevezést használják erre a játékra.

Számos változatával találkozhatunk, a nagypályás (5 + 1), unihoki (3 + 0) és kispályás (3 + 0) szakágakon túl a világ több országában a mozgássérültek számára létezik kerekesszékes floorball is.

Nemzetközi felépítés

1986-ban alakult meg a Nemzetközi Floorball Szövetség (International Floorball Federation, IFF), mely finnországi központtal rendelkezik, azonban Svédországban és Svájcban is található IFF kirendeltség. 1990-re már hét országban ismerték el a floorballt. Az első Floorball Európa-bajnokságot férfiak részére 1994-ben Finnországban, nők részére 1995-ben Svájcban rendezték, az első világbajnokságot férfiak részére 1996-ban Svédországban, nők részére 1997-ben Finnországban tartották. 2019-re a floorballt immár több mint 80 országban játsszák, melyek közül 70 nemzet tagja az IFF-nek, köztük természetesen a magyar szakszövetséggel.

Elismertség

2008-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC) hivatalosan is elismerte a floorballt mint sportágat, míg 2011-ben az IFF-et mint sportági világszövetséget hivatalosan is bejegyezték. 2009-ben a Speciális Olimpiai Szövetség is elismerte a sportágat és az IFF-et. Az IFF tagja a Sport Accord-nak, illetve az IWGA-nak is, melynek eredményeként a floorball bemutatkozhatott a 2017-es Világjátékokon.

Hazai történelem, felépítés

Magyarországon a játékot 1989-ben mutatták be, palánklabda néven. Még ebben az évben megalakult a Magyar Palánklabda Szövetség, melynek jogutódja a Magyar Floorball Szövetség lett 1997-ben. Jelentős fejlődés ekkor indult: főleg a fiatalok, általános és középiskolások kezdték el játszani.

A sportág a 2000-es évek elején robbanásszerű növekedésnek indult, melynek csúcspontja a 2008 – 2010-es évekre tehető, amikor 1500-nál is több versenyző szerepelt az országos bajnokságokban. Ezen időszaktól kezdve a szakszövetségben és a sportág közegében is kiéleződtek a belső konfliktusok, melynek eredményeként az elnökségek, vezetőségek másfél-két évente cserélődtek. Az azóta eltelt időszakban a hosszútávú fejlesztés került előtérbe, sikerült a korábbi problémák jelentős részét megoldani, és a sportágat a lejtőről előbb stabilizálni – leküzdve többek között egy tetemes adósságot – illetve később fejlődő pályára állítani.

A szakszövetség szervezeti felépítése

A floorball nem olimpia sport. Habár az IFF elsődleges célja, hogy a floorball olimpia sportág legyen, ez egyelőre reálisan nézve hosszútávon valósulhat csak meg. Nem olimpiai csapatsportágként az állami és piaci támogatottsága is mérsékelt, egy évben nagyságrendileg 16-18 millió forintból gazdálkodik az országos szakszövetség. A floorballklubok nagyrészt a tagdíjbevételre támaszkodnak, néhány egyesület azonban kitartó munkával elérte, hogy támogassa a helyi önkormányzat, egyetem, illetve szponzorok is. Bár a szemlélet egyre több egyesületnél vált professzionálisra, azonban a szűk anyagi lehetőségek miatt sem az edzőknél, sem a játékosoknál nem beszélhetünk főállású sportszakemberekről, játékosokról.

Versenyrendszer, diáksport

A nagypályás U13, U15, U17 korosztályos utánpótlás versenyeken túl jelenleg működik egy férfi felnőtt első osztály (Salming Férfi OB1), egy másodosztály (Férfi OB2) és egy harmadosztály (floorballer.hu OB3). A nők jelenleg egy osztályban mérik össze erejüket (Salming Női OB1). A férfi első osztályban négy meghatározó csapat szerepel: a DEAC, a Dunai Krokodilok SE, az SZPK Komárom, illetve a Phoenix Fireball SE csapata. A hölgyek mezőnyében négy csapat indul, ők az Egri Városi Sportiskola, Az IBK Cartoon Heroes, a Phoenix Fireball SE és az SZPK Komárom. E mellett az MFSZ folyamatosan keresi az együttműködési lehetőségeket a vidéki klubokkal, városi bajnokságokkal.

1998-tól diákolimpiai sportág lett. 2009-2010. tanévben több mint háromszáz, a 2018-2019. tanévben pedig már közel 1000 csapat indult 7000-nél is több gyermekkel. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportágként a felsőoktatási felvételi eljárásban a Diákolimpia® (és országos bajnoki) dobogós helyezésekért plusz pont igényelhető. Ezzel pedig az egyik legsikeresebb Diákolimpia-sportág manapság a floorball, azonban a versenysportban mégsem jelenik meg ez a versenyzői tömeg. Jelenleg a szakember képzésen túl a diáksportból az országos bajnokságokba való átmenetnek az elősegítése a legnagyobb kihívás a sportágfejlesztés előtt.

Magyar válogatottak – kitörési pont

Mindkét nemben versenyeztet a Szakszövetség felnőtt és U19-es korosztályú válogatottakat. Floorballban két évente világbajnokságon vehetnek részt a nemzeti csapatok, azonban előkészítés alatt áll az Európa-bajnokság koncepciója, amellyel tovább lehet gyarapítani a nemzetközi világesemények számát.

A női és férfi felnőtt válogatottak a világranglista 17. és 27. helyén állnak, míg az utánpótlás lány és fiú nemzeti csapatok a 11. és 13. helyeket foglalják el.

A magyar válogatott tagjaként való részvétel a világbajnokságokon és selejtező tornákon jó lehetőség a játékosok számára, hogy a sportág „segítségével” külföldön folytathassák karrierjüket, illetve életüket. Több olyan magyar válogatott játékos játszik jelenleg is külföldön, akikre az elmúlt évek világeseményein figyeltek fel, és hívták meg őket egyes dán, norvég, svájci, cseh csapatokba.