5.5. Tapasztalatszerzés a mozgás különböző útvonalairól


Navigáció: < Előző Következő >

Kategória tulajdonságok
Könyv címe: A MOZGÁS FELFEDEZÉSE GYERMEKKORBAN
Teszt2:

5.5. Tapasztalatszerzés a mozgás különböző útvonalairól


Minden helyváltoztatás során valamilyen útvonalon jutunk el a helyváltoztatás kezdőpontjából (A pont) a befejező pontba (B pont). A hétköznapi életben általában erre a legrövidebb utat választjuk, kivéve, ha valamilyen akadály vagy szándék miatt ki kell térnünk. A legtöbb mozgásos játékban, feladatban csak rövid ideig történnek a mozgások egyenes vonalban, mivel gyakran a mozgásútvonal megváltoztatása jelenti a sikeres feladatmegoldást. Képzeljük el, hogy egy fogójátékban hányféle különböző útvonalat használnak a gyerekek a menekülés, illetve az üldözés érdekében. A sportjátékok esetében a támadó és védő helyzetek, a helyezkedés, a gól megszerzése is legtöbbször speciális mozgásútvonalakon történik. Viszonylag ritkán kínálkozik egyenes útvonal a támadó és a gólfelület (pl. kapu, palánk) között, hiszen a védők állandó irányváltoztatásra kényszerítik a támadókat. Az atlétika magasugrás számában az ugró íven közelíti meg a magasugrólécet, amivel hatékonyabban tudja átalakítani a vízszintes irányú mozgássebességet függőleges irányúvá.

A mozgásútvonalakat az óvodában és kisiskoláskorban természetesen nem használjuk ennyire komplex formában, azonban elemi szinten komoly tapasztalatot kell szerezniük ezen a téren a gyerekeknek, amely tapasztalat alapját képezi a későbbi, bonyolultabb téri feladatoknak.

Egy mozgás útvonala lehet kötött és kötetlen, valamint társ(ak) által meghatározott. A foglalkozásainkon sokféle mozgásútvonalat használunk a gyakorlás során, a játéktevékenység pedig állandóan változó, célorientált mozgásútvonalakat eredményez. A táncok, táncos-zenés mozgásformák ugyancsak nagyon sokféle útvonalon összeállított mozgásláncokból állhatnak.

A következőkben a négy alapvető, kötött mozgásútvonalat soroljuk fel:

  • egyenes vonal;
  • íves/körvonal;
  • cikcakk vonal;
  • hullámvonal.

Korábban többször kiemeltük, hogy a térészlelés – különösen a nagy terek észlelése – komoly kihívást jelent az óvodában és 1-2. évfolyamon. A mozgásútvonalak feldolgozásakor éppen ezért fokozott figyelmet kell fordítani az egyes gyermekek térészlelésének fejlettségi jellemzőire, amiben nagy eltérés lehet. A fokozatosság módszertani elve itt is kulcs a különböző mozgásútvonalakon történő helyváltoztatások sikeres megoldásaihoz.


Fontos!

A mozgásútvonalak feldolgozása egyben az optimális foglalkozásszervezéshez szükséges alapok kialakítását is jelenti. Az oszlopban, sorban, illetve körben történő feladatszervezés alapjai összekapcsolhatók a mozgásútvonalak feldolgozásával.

Mozgás egyenes vonalban

A legegyszerűbb mozgásútvonal természetesen az egyenes vonalú mozgás. Mivel a gyermekek addigi életük során is számtalanszor hallották a kifejezést (pl. gyaloglás, rollerezés, biciklizés, „motorozás” közben – leginkább a szüleiktől), illetve mindig ebben az irányban közlekedünk, ezért magával a fogalommal csak nagyon rövid időt érdemes foglalkozni.

Az egyenes vonalú mozgások legegyszerűbb szervezését az „oda”, a „vissza”, majd az „oda-vissza” kínálja (20. ábra), amely fogalmakat mind az udvaron, mind a tornateremben célszerű megtanítani.

(Az első néhány alkalommal érdemes külön feldolgozni még ezt a látszólag könnyű feladatot is.)

A 20. ábrán látható feladatszervezési forma nagyon gyakran fordul elő a testnevelésben, mozgásfejlesztésben és a diáksport foglalkozásokon. A 21. ábrán pedig alternatív módon, körívről indulva tapasztalható meg az egyenes vonalú mozgás.

68. FUSS ÁT A TÚLSÓ BÓJÁHOZ!

3-4 FŐS CSOPORTOKBAN 

Ebben a feladatban azt fogjuk megtanulni, hogy hogyan kell egyenes vonalban futni. Minden csoport különböző színű bóját kapott. Katika, nektek milyen színű? …és nektek, Bélus? Amikor tapsolok egyet, akkor közepes sebességgel át kell futnotok a túlsó oldalon látható, azonos színű bójához! Törekedjetek rá, hogy egyenes vonalban fussatok! TAPS … TAPS …


20. ábra: Mozgás egyenes útvonalon oda, majd vissza

20. ábra: Mozgás egyenes útvonalon oda, majd vissza

 

3-4 FŐS CSOPORTOKBAN 

Ebben a feladatban képzelje el mindenki, hogy kis lovacska. A lovacskák galoppozni fognak a feladatban. Ki tudná megmutatni, hogyan galoppozzanak a lovacskák? … Nagyszerű, akkor, amikor dobbantok egyet, indulhat egy sor oda, majd a falat megérintve vissza. Vajon mire kell figyelnetek galoppozás közben? … Igen, hogy egyenes vonalban mozogjatok.


Mozgás egyenes vonalban a körívről indulva

Az „oda-vissza” oktatása során fel kell hívni a gyermekek figyelmét, hogy folyamatosan próbálják figyelemmel kísérni az útvonalat szegélyező, azt meghatározó tárgyakat (pl. bójákat). A tanulás későbbi szakaszában külön nehezített körülményt jelent, ha nincs ilyen viszonyítási pont. Ilyen esetben a mellettük lévő társuktól való távolság (térköz) adja a fő tájékozódási pontot. Az útvonalakat jelölő bóják színvilága segíti a tájékozódást. Célszerű a tanulás elején különböző színű bójákkal jelölni a kiindulópontot és a célpontot, hogy ne tévedjenek a gyerekek át a mellettük lévő oszlopba/bójához.


21. ábra: Egyenes vonalú mozgás körívről indulva

21. ábra: Egyenes vonalú mozgás körívről indulva

Fontos!

A térközt úgy kell megállapítani, hogy a gyerekek mindig kellő fizikai biztonságban legyenek. A lábak összeakadása, az összeütközés veszélye minimális legyen! Az optimális térköz jelölése / nem jelölése, illetve maga a térköz mértéke a csoport előzetes tapasztalataihoz, a térészlelésük fejlettségéhez illeszkedjen.


Az egyenes mozgásútvonalon történő mozgások formái bármilyenek lehetnek. Kezdetben érdemes kis sebességű mozgásokkal kezdeni (járás, lassú futás, szökdelés), majd a sebességet fokozatosan növelhetjük. Továbbá a gyermekek tudásszintjéhez illeszkedve más mozgások is választhatók (labdagörgetések, labdavezetések stb.).


 

3-4 FŐS CSOPORTOKBAN 

Képzeljétek el, hogy nyuszik vagytok! Már mindenki tud úgy ugrani, mint a nyuszik. Amikor tapsolok, a nyuszik kezdjenek el kiugrálni a saját bójájukhoz, amely az erdő szélét jelöli. Az erdő szélén viszont ott vannak a farkasok. Ha valaki megérintette a külső bóját, nagyon gyorsan vissza kell ugrálnia a biztonságot adó erdőbe, vagyis a mostani bójájához. Nagyon figyeljetek, hogy egyenesen ugráljatok, különben zavarjátok a szomszéd nyuszikat!


Mozgás köríven, körben

A köríven, illetve főleg a körben történő mozgások (tipikusan „futás körben”) kedvelt mozgásútvonalak, amit különösen a pedagógusok használnak előszeretettel. A körben futás jellemzője, hogy nincs szükség benne irányváltoztatásokra, s így folyamatos sebesség tartható hosszabb időn át. Bemelegítő futásként gyakorlatilag ez a legjellemzőbb forma. A népi játékaink java ugyancsak kisebb-nagyobb körben játszódik. A körben futás közbeni leggyakoribb baleset a lábak összeakadásából keletkezik, mivel a gyermekeknek hosszú idő kell, hogy megérezzék a kellő, egymás mögött tartandó távolságot (amit egyébként távköznek hívunk). Óvodáskorban a fokozott mozgásigénynek, belső késztetésnek köszönhetően nehezen alakítható ki a rendezett körben futás. Megfelelő önkontroll nélkül a gyermek első és egyben természetes reakciója a mozgásfoglalkozások kezdetekor, élettanilag pihent állapotból az önfeledt, nagy sebességű futás. Ezt minden foglalkozás előtt vegyük figyelembe! A körben futás kialakítását nem is tartjuk célravezetőnek a következő okok miatt.

  • A kötetlen, ütközés nélküli futómozgás folyamatos idegrendszeri alkalmazkodásra késztet, hiszen a dinamikusan változó környezet segíti a figyelem és a térészlelés fejlesztését.
  • Koordinációs szempontból a társak kiszámíthatatlan jelenléte és mozgása a mozgás irányának, sebességének, szabályozásának állandó adaptálását kívánják meg.  

A köríven történő mozgás megtapasztalásához, a bóják, illetve különböző objektumok ismét alapvető segítséget nyújthatnak. A 71. és 72. aktivitásban a köríven történő mozgás lehetőségére mutatunk egy-egy példát.


Fontos!

A természetes mozgáskésztetés szükségletének szabályozása a gyermek részéről kognitív jelenlétet, koncentrált figyelmet igényel, amely állandó tanulási feladatként, hosszú idő alatt, gyakorlással érhető el a biztonságos mozgásfoglalkozások érdekében. 

 

4-5 FŐS CSOPORTOKBAN 

Ahogy látjátok, most érdekesen jelöltem ki mozgásútvonalakat. Mihez hasonlítanak az egyes útvonalak? … A feladat során a csoporttagoknak egymás után kell elfutniuk a bóják által kijelölt íven a túloldalra, majd az ív másik oldalán vissza. Mutassa meg Ferike, hogy mire gondolok! … Nagyszerű! … TAPS … TAPS.

Módszertani javaslat

  • 4-5 kör után minden csoport tolódjon eggyel arrébb, hogy a végére mindenki minden helyszínen gyakoroljon.

Variációk

  • A mozgásformát és a sebességet szabadon megválaszthatjuk, akár körönként is.
  • A körív jelölhető krétával, kötéllel.

22. ábra: Íves útvonalvariáció

22. ábra: Íves útvonalvariáció

 

4-5 FŐS CSOPORTOKBAN 

Ahogy látjátok, ebben a feladatban az előzőhöz hasonlóan kell majd követnetek a bóják által meghatározott útvonalat. Aki végigért az útvonalon, álljon be egy másik oszlopba, amit szabadon kiválaszthat. Tapsra indulhatnak az elsők! … TAPS … TAPS …


23. ábra: Íves útvonalvariáció

23. ábra: Íves útvonalvariáció

Módszertani javaslat

  • 5-6 kör után állítsuk meg a gyakorlást, és kérdezzünk rá, hogy mit tapasztaltak a gyerekek. Miben különbözött a három útvonal? Melyik volt a leghosszabb, a legrövidebb?

Variációk

  • A mozgásformát és a sebességet szabadon megválaszthatjuk, akár körönként is.

73. FUSS KÖRBEN A HELYEDRE!

7-9 FŐS CSOPORTOKBAN 

Előkészületek

  • Ebben a játékos feladatban három különböző, nagyjából 8–12 m átmérőjű kört alkotunk a térben. Így összlétszámtól függően 7–9 fős csoportok lesznek körönként.

Most nagyon kell figyelnetek, mert egy érdekes váltófutást fogunk játszani. Kijelölöm Nikit, akivel bemutatjuk, mi lesz a feladat. Niki, indulj el körbe futva a társak körül! Amikor visszaérsz a helyedre, érintsd meg a vállát a soron következő társadnak, aki elindulhat futva.

Te pedig állj vissza a helyedre! Akkor lesz vége a játéknak, ha mindenki visszaért a helyére. Én a próbajáték után mérni fogom az időt, és kíváncsi leszek, hogy milyen gyorsan fejezitek be a kört.

Variációk

  • Változtatható a kör nagysága, a gyerekek létszáma.
  • Bekapcsolható eszközátadás.
  • Variálható a mozgásforma.

Megjegyzés

A köríven történő gyakorlatok a tornaterem, illetve a sportudvar felfestett vonalain is remekül gyakorolhatók. A 6 m-es és 9 m-es vonalak, valamint a középkör, illetve a kosárlabdapálya 3 pontos vonala erre a célra kiválóan alkalmas.


 

TELJES OSZTÁLLYAL VAGY

KISEBB CSOPORTOKBAN 

Ebben a népi játékban fogjuk meg egymás kezét! Kezdjük el együtt énekelni, hogy:

„Tekeredik a kígyó,

rétes akar lenni.

Tekeredik a rétes,

kígyó akar lenni.”

Vajon mit kell tennie a csoportvezetőnek, mit gondoltok? Igen, csigavonalban haladva vezetni a többieket. Ha azonban teljesen körülzárták, akkor meg kell állnia, és a csoport utolsó tagjának kel átvennie a vezető szerepet. Ha újra az elsőre kerül a sor, akkor a kitekeredés után a csoport végére megy, így mindenki lesz első és utolsó.

Variációk

  • A vezetőt a csoport egyes tagjai kézemeléssel segíthetik abban, hogy ne záródjon le a mozgás. Ekkor a csoportvezető áthalad a kézzel formált kapu alatt, és viszi tovább a többieket is.

Illusztráció

Mozgás cikcakkvonalban, hullámvonalban

Az egyenes vonalú mozgások irányváltoztatással történő összekötése sokféle cikcakk-mozgásútvonalat hozhat létre. Több körív összekapcsolása pedig hullámvonalat.

A cikcakkvonalban történő mozgásokhoz minden esetben valamilyen kitámasztásra és irányváltásra is szükség van, amit érdemes ezzel együtt gyakorolni.

A hullámvonalban történő mozgás esetében nincs érzékelhető kitámasztás és éles irányváltás.

ÚTVONALAK EGY IDŐBEN

KÖTÖTT MOZGÁSÚTVONALON 

A 24. ábrán látható pályaberendezés a különböző mozgásútvonalak érzékelésével összekötött mozgásos feladatokra kínál lehetőséget. Az 1. pálya bójákkal meghatározott cikcakkútvonal. A 2. pálya hulahoppkarikákkal meghatározott hullámútvonal. A 3. pálya egy szűk szlalompálya (cikcakk), míg a 4. pálya egyenes vonalon történő végrehajtást kíván. A pályákon történő gyakorlatok természetesen a gyakorlottsághoz igazítottan bármik lehetnek.

Ezeken a mozgásútvonalakon bármilyen mozgás megvalósítható, amelyet sokféle variációban javaslunk gyakorolni.


24. ábra: Különböző mozgásútvonalak akadálypályákon

24. ábra: Különböző mozgásútvonalak akadálypályákon

A mozgásútvonalak feldolgozása önálló problémamegoldásra törekvéssel

Az eddigiekben minden esetben valamilyen külső segédeszközt, tárgyat, objektumot használtunk az egyes mozgásútvonalak pontos követésére. Lehetőségünk van azonban direkt szabályozás nélkül is, a gyermek önálló képzeletére támaszkodva megragadni a fejlesztést.

Ebben az esetben hagyjuk, hogy a gyerekek önállóan próbálják megoldani a feladatokat, csak a legvégső esetben mutassuk be nekik, pontosan mire is gondoltunk. A mozgásútvonalak ily módon kiválóan alkalmazhatóvá válnak az önálló-alkotó gondolkodás fejlesztésére és a képzelet mozgáson keresztüli megjelenítésére.

76. VARÁZSCERUZA

SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN 

Keressetek magatoknak egy „saját lakatlan szigetet” (személyes tér) a teremben, és forduljatok arccal felém!

Képzeljétek el, hogy varázsceruza van a kezetekben! Rajzoljatok a levegőbe egyenes vonalat! Most körvonalat! Mondjatok olyan dolgokat, amelyek kör alakúak! (Napocska, torta, óra stb.) Rajzoljatok cikcakkvonalat! Most pedig hullámvonalat!

Variációk

  • A varázsceruza lehet labda, babzsák vagy bármilyen eszköz.
  • Rajzolni nemcsak a levegőbe lehet, hanem a földre is.
  • Szabadtéren – betonon – használhatunk krétát is, amivel láthatóvá is válik a rajz.

77. RAJZOLJ A TESTEDDEL! – 1

SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN 

Tudtok a kezeteken kívül más testrésszel a levegőbe rajzolni vonalakat? Milyen testrészekkel?

Próbáljatok cikcakkvonalat rajzolni a lábatokkal! Most hullámvonalat a térdetekkel! Most egyenes vonalat a fejetekkel!

Variációk

  • Bármely testrész használható, bármely vonalra.
  • Különböző kiindulóhelyzetekből – ülésből, térdelésből stb. – ugyancsak érdemes rajzolni.

78. RAJZOLJ A TESTEDDEL! – 2

SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN 

A következő feladatban próbáljatok vonalakat rajzolni a levegőbe minden olyan testrésszel, amivel csak tudtok!

Variációk

  • Megköthető a kívánt vonal.
  • A gyerekek önálló választására bízzuk, melyik vonalat rajzolja.
  • Lerajzolhatja az óvodai jelét.

79. BETŰRAJZOLÓ

SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN 

Soroljatok fel betűket, amelyekben görbe vonal van! (pl. B, C, D)

Válasszatok ki magatoknak egy ilyen betűt, és próbáljátok minél több testrészetekkel a levegőbe rajzolni.

80. ALKOSD MEG A NEVED!

SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN 

Most pedig bármelyik testrészeteket választva írjátok le a levegőbe a neveteket!

Variációk

  • Megkötött testrészekkel.
  • A talajra vagy a levegőbe.
  • Valamilyen eszközt használva.

81. SZÁMRAJZOLÓ PÁRBAN

PÁROKBAN 

Most gyorsan keressetek egy párt, és fogjátok meg a kezét! (TAPS, 3-2-1) Képzeljétek el, hogy az egyikőtök a festő, a társatok keze pedig egy hatalmas ecset! Ki lesz az ecset? Ki lesz a festő? Most a festő rajzoljon olyan számokat, amelyekben görbe vonal van!

Milyen számokban van görbe vonal? (2, 3 stb.)

Tudtok-e olyan számokat, amelyekben cikcakkvonal van? (1, 4, 7)

Szerepcsere, és rajzoljatok ilyen számokat!


Illusztráció

A helyben, testrészekkel, levegőbe történő rajzolás után adódik a kiváló lehetőség, hogy helyváltoztatás közben is mozogják végig a gyerekek a különböző vonalakat, alakzatokat, számokat, betűket. A komplexitás, tantárgyi koncentráció nem csak a testnevelés irányából értelmezhető. Fontos cél, hogy legyenek olyan pl. írás-, olvasás-, matematikaórák, ahol mozgáson keresztül is megtörténik a tanulandó tartalmak feldolgozása. A képi jelek és formák lerajzolása egy papírra ugyanis motoros tevékenység. A különbség, hogy papírra a finommotorika segítségével történik a leképezés, ezekben a játékos feladatokban pedig a különböző nagymozgásokkal.   

82. FUSD VÉGIG A SZÁMOKAT!

KÖTÖTT MOZGÁSÚTVONALON 

A feladathoz nagyobb udvari tér szükséges.

Válasszatok magatoknak egy számot 0 és 10 között! Ha megvan a saját számotok, akkor keressetek magatoknak egy olyan területet, ahol nem zavar benneteket senki! Képzeljétek el, hogy a számotok lent van a földön! Sétáljátok végig a számot! Ha sikerült, akkor álljatok vissza a kezdőpontba, és most lassan fussátok végig a számotokat!

Variációk

  • Melyik számban van görbe vonal? Keress egyet, és szökdeld végig páros lábon!
  • Melyikben van cikcakkvonal? Keress egyet, és pókjárásban rajzold a földre!
  • A feladat nehezíthető úgy, hogy egymás után növekvő/csökkenő sorrendben mozogja végig a számokat.
  • Adható valamilyen alapművelet, amit egyénileg kell megoldani és „lemozogni” (pl. 7 – 4 = ?).
  • Átalakítható párkereső játékká, amelyben a páros/páratlan számok lehetnek egymás párjai.
  • Rajzolható párokban kétjegyű szám, akár valamilyen művelet után is. (A gyerekek egymásnak is adhatják a feladatot.)
  • Ahogy eddig is, bármilyen mozgásforma használható a feladatok „lemozgására”.

83. ÚTVONALRAJZOLÓ 1.

KÖTETLEN MOZGÁSSAL 

Mutassátok meg, hogy hányféle útvonalat tudtok a földre rajzolni lassú futás közben a teremben!

Variációk

  • A feladat megoldható párokban vagy kiscsoportokban egyaránt, vezető-követő kapcsolatban.

84. ÚTVONALRAJZOLÓ 2.

KÖTÖTT MOZGÁSÚTVONALON 

Előkészületek

  • A tanulók egymás mellett 3-4 oszlopban álljanak fel egymás mögött, esetleg kellően nagy tér esetén egymástól nagy távolságra helyezkedjenek el.

Tudtok szűk cikcakk- vagy hullámvonalban futni? Szélesben?

Tudtok fokozatosan szélesedő cikcakkvonalban futni?

És szűkülő hullámvonalban?

Célszerű szabad mozgás közben kérni a fenti feladatokat, így akár tornatermi körülmények között, kisebb területen is kivitelezhetők a mozgásútvonalak. Ebben az esetben egymás útvonalait természetesen keresztezni fogják a gyerekek, ennek veszélyeire minden esetben fel kell hívni a figyelmüket (ütközés elkerülése)!


25. ábra: Szűkülő cikcakkvonal, hullámvonal

25. ábra: Szűkülő cikcakkvonal, hullámvonal

85. ÚTVONALRAJZOLÓ HANGRA

KÖTETLEN MOZGÁSSAL 

A következő feladatban válasszatok magatoknak egy útvonalat az egyenes, hullám, cikcakk közül! Jelre induljatok el ezen lassú futással, és a következő jelre változtassátok meg egy másik útvonalra. Ha pl. egyenes vonalat választok, akkor tapsra hullámvonalra kell váltanom, majd az újabb tapsra cikcakkvonalra. Megmutatom. … TAPS …

Variációk

  • Az egyes mozgásútvonalakhoz illeszthetők jelek is, és adott jelre adott útvonalat kell választani. (Pl. taps – egyenes; dobbantás – cikcakk; duda – hullám.)
  • A mozgásútvonal változtatáshoz köthető a mozgásirány változtatása (pl. oldalazva, vagy háttal haladjon tovább) vagy a mozgásforma változtatása is (pl. hullám – egylábas szökdelés; cikcakk – pókjárás; egyenes – galoppszökdelés).

Útvonaltérképek

Az útvonaltérképek nagyszerű segédeszközök a térészlelés fejlesztésére. Az óvodás és kisiskolás gyerekeket lenyűgözik a különféle felrajzolt (ragasztott) útvonalak, és az azokon végezhető mozgáslehetőségek, de a felső tagozaton, sőt a középiskolában is érdekes tanulási helyzetek teremthetők a segítségükkel.

Magyarországon számos óvoda és iskola tornatermében/csoportszobájában láthatunk előre felragasztott útvonalakat, amelyeken különböző gyakorlatok, játékok végezhetők.

Az útvonaltérképek azonban nem csupán hagyományos módon, egyenkénti folyamatos indulással (váltófeladat-szerűen) engedik szervezni a foglalkozást, hanem az udvaron vagy akár az intézményen kívüli tereken, parkokban is felhasználható lehetőséget kínálnak. Szabadtéren, erdős-fás környezetben különösen érdekes feladatok találhatók ki.


33. kép: Eszközök által meghatározott útvonalak

33. kép: Eszközök által meghatározott útvonalak

Az útvonaltérkép készítését a pedagógus és a gyermek is végezheti. Az útvonaltérképek készítésekor a fokozatosság elvét természetesen be kell tartani; a tanulási folyamat az egyszerűbb tájékozódási feladatoktól az összetettebbek felé vezet.

86. UDVARI ÚTVONALAK

SZÉTSZÓRT ALAKZATBÓL, KIS KÖRBŐL 

Gondoljatok ki egy útvonalat az udvar egyik pontjához (bójákhoz, eszközhöz, tértárgyakhoz stb.), és sétáljatok (fussatok, szökdeljetek) végig a saját útvonalatokon a kiszemelt célhoz. Ha odaértetek, álljatok meg, és várjátok a jelet a visszainduláshoz! Visszafelé egy másik útvonalon találjátok meg az eredeti helyeteket!

87. UDVARI ÚTVONALAK TÉRKÉPRŐL

SZÉTSZÓRT ALAKZATBÓL, KIS KÖRBŐL 

Mindenki vegyen el egy papírt és egy tollat, és rajzoljon le egy olyan útvonalat egy általa kiválasztott célhoz, amelyet követve oda fog majd menni. Ha készen vagytok, tegyétek vissza a tollat, és tapsra induljatok el járással az útvonalatokon!

Variációk

  • Akadályok elhelyezése a térben, eszközhasználat.

34. kép: Útvonaltérkép-variáció

34. kép: Útvonaltérkép-variáció

 

KÖTETLEN HELYRŐL 

Emlékeztek, hogy matematikából eddig milyen geometriai alakzatokat tanultunk? Most hoztam nektek különböző feladatkártyákon térképeket, amelyek mentén különböző haladási módokkal kell majd haladnotok. Az első legyen a „tyúklépés”. (A pedagógus felmutatja a geometriai kártyát a levegőbe.)

Variációk

  • A gyerekek húznak és időnként cserélnek.

26. ábra: Útvonaltérkép-variációk – geometriai alakzatok

26. ábra: Útvonaltérkép-variációk – geometriai alakzatok

  • További példa:

35. kép: Önmagába visszatérő, komplex útvonaltérkép egyenes és cikcakkvonal felhasználásával

35. kép: Önmagába visszatérő, komplex útvonaltérkép egyenes és cikcakkvonal felhasználásával

Minden mozgásútvonalon történő mozgás megvalósítható egyénileg, párban vagy csoportban. A páros és csoportos szervezéssel kialakul a vezető-követő kapcsolat (lásd 7. fejezet).

A mozgásútvonalak megrajzolhatók kooperatív megoldásokkal, mint pl. minden csoporttag rajzoljon az útvonalhoz egy újabb szakaszt. A térképekkel kapcsolatban meghatározható, hogy kötelezően vagy kötelezően választhatóan legyenek-e benne bizonyos útvonalak (körív, hullám stb.).

A kooperatív tanulás lehetőségére is tudunk építeni. Bízzunk meg néhány gyermeket, hogy tervezzenek meg, és alakítsanak ki egy-egy mozgásútvonalat, jegyezzék meg jól, majd az odaérkező csoportok számára tanítsák meg! A feladatokhoz jól használhatók különböző tértárgyak vagy eszközök, amelyek bekapcsolhatók az útvonalak nehezítésébe. Az útvonalakon történő mozgások során alkalmazhatunk zenét, amelyre kreatív táncjellegű feladatok is végezhetők.


Mozgás cikcakkvonalban, hullámvonalban

 

Az egyenes vonalú mozgások irányváltoztatással történő összekötése sokféle cikcakk-mozgásútvonalat hozhat létre. Több körív összekapcsolása pedig hullámvonalat.

A cikcakkvonalban történő mozgásokhoz minden esetben valamilyen kitámasztásra és irányváltásra is szükség van, amit érdemes ezzel együtt gyakorolni.

A hullámvonalban történő mozgás esetében nincs érzékelhető kitámasztás és éles irányváltás.


A mozgásútvonalak feldolgozása önálló problémamegoldásra törekvéssel

 

Az eddigiekben minden esetben valamilyen külső segédeszközt, tárgyat, objektumot használtunk az egyes mozgásútvonalak pontos követésére. Lehetőségünk van azonban direkt szabályozás nélkül is, a gyermek önálló képzeletére támaszkodva megragadni a fejlesztést.

Ebben az esetben hagyjuk, hogy a gyerekek önállóan próbálják megoldani a feladatokat, csak a legvégső esetben mutassuk be nekik, pontosan mire is gondoltunk. A mozgásútvonalak ily módon kiválóan alkalmazhatóvá válnak az önálló-alkotó gondolkodás fejlesztésére és a képzelet mozgáson keresztüli megjelenítésére.

 


Útvonaltérképek

 

Az útvonaltérképek nagyszerű segédeszközök a térészlelés fejlesztésére. Az óvodás és kisiskolás gyerekeket lenyűgözik a különféle felrajzolt (ragasztott) útvonalak, és az azokon végezhető mozgáslehetőségek, de a felső tagozaton, sőt a középiskolában is érdekes tanulási helyzetek teremthetők a segítségükkel.

Magyarországon számos óvoda és iskola tornatermében/csoportszobájában láthatunk előre felragasztott útvonalakat, amelyeken különböző gyakorlatok, játékok végezhetők.

Az útvonaltérképek azonban nem csupán hagyományos módon, egyenkénti folyamatos indulással (váltófeladat-szerűen) engedik szervezni a foglalkozást, hanem az udvaron vagy akár az intézményen kívüli tereken, parkokban is felhasználható lehetőséget kínálnak. Szabadtéren, erdős-fás környezetben különösen érdekes feladatok találhatók ki.

 


 

SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN 

Keressetek magatoknak egy „saját lakatlan szigetet” (személyes tér) a teremben, és forduljatok arccal felém!

Képzeljétek el, hogy varázsceruza van a kezetekben! Rajzoljatok a levegőbe egyenes vonalat! Most körvonalat! Mondjatok olyan dolgokat, amelyek kör alakúak! (Napocska, torta, óra stb.) Rajzoljatok cikcakkvonalat! Most pedig hullámvonalat!

Variációk

  • A varázsceruza lehet labda, babzsák vagy bármilyen eszköz.
  • Rajzolni nemcsak a levegőbe lehet, hanem a földre is.
  • Szabadtéren – betonon – használhatunk krétát is, amivel láthatóvá is válik a rajz.

 

KÖTETLEN MOZGÁSSAL 

A következő feladatban válasszatok magatoknak egy útvonalat az egyenes, hullám, cikcakk közül! Jelre induljatok el ezen lassú futással, és a következő jelre változtassátok meg egy másik útvonalra. Ha pl. egyenes vonalat választok, akkor tapsra hullámvonalra kell váltanom, majd az újabb tapsra cikcakkvonalra. Megmutatom. … TAPS …

Variációk

  • Az egyes mozgásútvonalakhoz illeszthetők jelek is, és adott jelre adott útvonalat kell választani. (Pl. taps – egyenes; dobbantás – cikcakk; duda – hullám.)
  • A mozgásútvonal változtatáshoz köthető a mozgásirány változtatása (pl. oldalazva, vagy háttal haladjon tovább) vagy a mozgásforma változtatása is (pl. hullám – egylábas szökdelés; cikcakk – pókjárás; egyenes – galoppszökdelés).

 

SZÉTSZÓRT ALAKZATBÓL, KIS KÖRBŐL 

Gondoljatok ki egy útvonalat az udvar egyik pontjához (bójákhoz, eszközhöz, tértárgyakhoz stb.), és sétáljatok (fussatok, szökdeljetek) végig a saját útvonalatokon a kiszemelt célhoz. Ha odaértetek, álljatok meg, és várjátok a jelet a visszainduláshoz! Visszafelé egy másik útvonalon találjátok meg az eredeti helyeteket!


 

SZÉTSZÓRT ALAKZATBÓL, KIS KÖRBŐL 

Mindenki vegyen el egy papírt és egy tollat, és rajzoljon le egy olyan útvonalat egy általa kiválasztott célhoz, amelyet követve oda fog majd menni. Ha készen vagytok, tegyétek vissza a tollat, és tapsra induljatok el járással az útvonalatokon!

Variációk

  • Akadályok elhelyezése a térben, eszközhasználat.