Navigáció: < Előző Következő >
Kategória tulajdonságok | |
---|---|
Könyv címe: | A MOZGÁS FELFEDEZÉSE GYERMEKKORBAN |
Teszt2: |
Minden helyváltoztatás során valamilyen útvonalon jutunk el a helyváltoztatás kezdőpontjából (A pont) a befejező pontba (B pont). A hétköznapi életben általában erre a legrövidebb utat választjuk, kivéve, ha valamilyen akadály vagy szándék miatt ki kell térnünk. A legtöbb mozgásos játékban, feladatban csak rövid ideig történnek a mozgások egyenes vonalban, mivel gyakran a mozgásútvonal megváltoztatása jelenti a sikeres feladatmegoldást. Képzeljük el, hogy egy fogójátékban hányféle különböző útvonalat használnak a gyerekek a menekülés, illetve az üldözés érdekében. A sportjátékok esetében a támadó és védő helyzetek, a helyezkedés, a gól megszerzése is legtöbbször speciális mozgásútvonalakon történik. Viszonylag ritkán kínálkozik egyenes útvonal a támadó és a gólfelület (pl. kapu, palánk) között, hiszen a védők állandó irányváltoztatásra kényszerítik a támadókat. Az atlétika magasugrás számában az ugró íven közelíti meg a magasugrólécet, amivel hatékonyabban tudja átalakítani a vízszintes irányú mozgássebességet függőleges irányúvá.
A mozgásútvonalakat az óvodában és kisiskoláskorban természetesen nem használjuk ennyire komplex formában, azonban elemi szinten komoly tapasztalatot kell szerezniük ezen a téren a gyerekeknek, amely tapasztalat alapját képezi a későbbi, bonyolultabb téri feladatoknak.
Egy mozgás útvonala lehet kötött és kötetlen, valamint társ(ak) által meghatározott. A foglalkozásainkon sokféle mozgásútvonalat használunk a gyakorlás során, a játéktevékenység pedig állandóan változó, célorientált mozgásútvonalakat eredményez. A táncok, táncos-zenés mozgásformák ugyancsak nagyon sokféle útvonalon összeállított mozgásláncokból állhatnak.
A következőkben a négy alapvető, kötött mozgásútvonalat soroljuk fel:
Korábban többször kiemeltük, hogy a térészlelés – különösen a nagy terek észlelése – komoly kihívást jelent az óvodában és 1-2. évfolyamon. A mozgásútvonalak feldolgozásakor éppen ezért fokozott figyelmet kell fordítani az egyes gyermekek térészlelésének fejlettségi jellemzőire, amiben nagy eltérés lehet. A fokozatosság módszertani elve itt is kulcs a különböző mozgásútvonalakon történő helyváltoztatások sikeres megoldásaihoz.
A legegyszerűbb mozgásútvonal természetesen az egyenes vonalú mozgás. Mivel a gyermekek addigi életük során is számtalanszor hallották a kifejezést (pl. gyaloglás, rollerezés, biciklizés, „motorozás” közben – leginkább a szüleiktől), illetve mindig ebben az irányban közlekedünk, ezért magával a fogalommal csak nagyon rövid időt érdemes foglalkozni.
Az egyenes vonalú mozgások legegyszerűbb szervezését az „oda”, a „vissza”, majd az „oda-vissza” kínálja (20. ábra), amely fogalmakat mind az udvaron, mind a tornateremben célszerű megtanítani.
(Az első néhány alkalommal érdemes külön feldolgozni még ezt a látszólag könnyű feladatot is.)
A 20. ábrán látható feladatszervezési forma nagyon gyakran fordul elő a testnevelésben, mozgásfejlesztésben és a diáksport foglalkozásokon. A 21. ábrán pedig alternatív módon, körívről indulva tapasztalható meg az egyenes vonalú mozgás.
Ebben a feladatban azt fogjuk megtanulni, hogy hogyan kell egyenes vonalban futni. Minden csoport különböző színű bóját kapott. Katika, nektek milyen színű? …és nektek, Bélus? Amikor tapsolok egyet, akkor közepes sebességgel át kell futnotok a túlsó oldalon látható, azonos színű bójához! Törekedjetek rá, hogy egyenes vonalban fussatok! TAPS … TAPS …
Ebben a feladatban képzelje el mindenki, hogy kis lovacska. A lovacskák galoppozni fognak a feladatban. Ki tudná megmutatni, hogyan galoppozzanak a lovacskák? … Nagyszerű, akkor, amikor dobbantok egyet, indulhat egy sor oda, majd a falat megérintve vissza. Vajon mire kell figyelnetek galoppozás közben? … Igen, hogy egyenes vonalban mozogjatok.
Az „oda-vissza” oktatása során fel kell hívni a gyermekek figyelmét, hogy folyamatosan próbálják figyelemmel kísérni az útvonalat szegélyező, azt meghatározó tárgyakat (pl. bójákat). A tanulás későbbi szakaszában külön nehezített körülményt jelent, ha nincs ilyen viszonyítási pont. Ilyen esetben a mellettük lévő társuktól való távolság (térköz) adja a fő tájékozódási pontot. Az útvonalakat jelölő bóják színvilága segíti a tájékozódást. Célszerű a tanulás elején különböző színű bójákkal jelölni a kiindulópontot és a célpontot, hogy ne tévedjenek a gyerekek át a mellettük lévő oszlopba/bójához.
A térközt úgy kell megállapítani, hogy a gyerekek mindig kellő fizikai biztonságban legyenek. A lábak összeakadása, az összeütközés veszélye minimális legyen! Az optimális térköz jelölése / nem jelölése, illetve maga a térköz mértéke a csoport előzetes tapasztalataihoz, a térészlelésük fejlettségéhez illeszkedjen.
Az egyenes mozgásútvonalon történő mozgások formái bármilyenek lehetnek. Kezdetben érdemes kis sebességű mozgásokkal kezdeni (járás, lassú futás, szökdelés), majd a sebességet fokozatosan növelhetjük. Továbbá a gyermekek tudásszintjéhez illeszkedve más mozgások is választhatók (labdagörgetések, labdavezetések stb.).
Képzeljétek el, hogy nyuszik vagytok! Már mindenki tud úgy ugrani, mint a nyuszik. Amikor tapsolok, a nyuszik kezdjenek el kiugrálni a saját bójájukhoz, amely az erdő szélét jelöli. Az erdő szélén viszont ott vannak a farkasok. Ha valaki megérintette a külső bóját, nagyon gyorsan vissza kell ugrálnia a biztonságot adó erdőbe, vagyis a mostani bójájához. Nagyon figyeljetek, hogy egyenesen ugráljatok, különben zavarjátok a szomszéd nyuszikat!
A köríven, illetve főleg a körben történő mozgások (tipikusan „futás körben”) kedvelt mozgásútvonalak, amit különösen a pedagógusok használnak előszeretettel. A körben futás jellemzője, hogy nincs szükség benne irányváltoztatásokra, s így folyamatos sebesség tartható hosszabb időn át. Bemelegítő futásként gyakorlatilag ez a legjellemzőbb forma. A népi játékaink java ugyancsak kisebb-nagyobb körben játszódik. A körben futás közbeni leggyakoribb baleset a lábak összeakadásából keletkezik, mivel a gyermekeknek hosszú idő kell, hogy megérezzék a kellő, egymás mögött tartandó távolságot (amit egyébként távköznek hívunk). Óvodáskorban a fokozott mozgásigénynek, belső késztetésnek köszönhetően nehezen alakítható ki a rendezett körben futás. Megfelelő önkontroll nélkül a gyermek első és egyben természetes reakciója a mozgásfoglalkozások kezdetekor, élettanilag pihent állapotból az önfeledt, nagy sebességű futás. Ezt minden foglalkozás előtt vegyük figyelembe! A körben futás kialakítását nem is tartjuk célravezetőnek a következő okok miatt.
A köríven történő mozgás megtapasztalásához, a bóják, illetve különböző objektumok ismét alapvető segítséget nyújthatnak. A 71. és 72. aktivitásban a köríven történő mozgás lehetőségére mutatunk egy-egy példát.
Ahogy látjátok, most érdekesen jelöltem ki mozgásútvonalakat. Mihez hasonlítanak az egyes útvonalak? … A feladat során a csoporttagoknak egymás után kell elfutniuk a bóják által kijelölt íven a túloldalra, majd az ív másik oldalán vissza. Mutassa meg Ferike, hogy mire gondolok! … Nagyszerű! … TAPS … TAPS.
Módszertani javaslat
Variációk
Ahogy látjátok, ebben a feladatban az előzőhöz hasonlóan kell majd követnetek a bóják által meghatározott útvonalat. Aki végigért az útvonalon, álljon be egy másik oszlopba, amit szabadon kiválaszthat. Tapsra indulhatnak az elsők! … TAPS … TAPS …
Módszertani javaslat
Variációk
Előkészületek
Most nagyon kell figyelnetek, mert egy érdekes váltófutást fogunk játszani. Kijelölöm Nikit, akivel bemutatjuk, mi lesz a feladat. Niki, indulj el körbe futva a társak körül! Amikor visszaérsz a helyedre, érintsd meg a vállát a soron következő társadnak, aki elindulhat futva.
Te pedig állj vissza a helyedre! Akkor lesz vége a játéknak, ha mindenki visszaért a helyére. Én a próbajáték után mérni fogom az időt, és kíváncsi leszek, hogy milyen gyorsan fejezitek be a kört.
Variációk
A köríven történő gyakorlatok a tornaterem, illetve a sportudvar felfestett vonalain is remekül gyakorolhatók. A 6 m-es és 9 m-es vonalak, valamint a középkör, illetve a kosárlabdapálya 3 pontos vonala erre a célra kiválóan alkalmas.
TELJES OSZTÁLLYAL VAGY
KISEBB CSOPORTOKBAN
Ebben a népi játékban fogjuk meg egymás kezét! Kezdjük el együtt énekelni, hogy:
„Tekeredik a kígyó,
rétes akar lenni.
Tekeredik a rétes,
kígyó akar lenni.”
Vajon mit kell tennie a csoportvezetőnek, mit gondoltok? Igen, csigavonalban haladva vezetni a többieket. Ha azonban teljesen körülzárták, akkor meg kell állnia, és a csoport utolsó tagjának kel átvennie a vezető szerepet. Ha újra az elsőre kerül a sor, akkor a kitekeredés után a csoport végére megy, így mindenki lesz első és utolsó.
Variációk
Az egyenes vonalú mozgások irányváltoztatással történő összekötése sokféle cikcakk-mozgásútvonalat hozhat létre. Több körív összekapcsolása pedig hullámvonalat.
A cikcakkvonalban történő mozgásokhoz minden esetben valamilyen kitámasztásra és irányváltásra is szükség van, amit érdemes ezzel együtt gyakorolni.
A hullámvonalban történő mozgás esetében nincs érzékelhető kitámasztás és éles irányváltás.
A 24. ábrán látható pályaberendezés a különböző mozgásútvonalak érzékelésével összekötött mozgásos feladatokra kínál lehetőséget. Az 1. pálya bójákkal meghatározott cikcakkútvonal. A 2. pálya hulahoppkarikákkal meghatározott hullámútvonal. A 3. pálya egy szűk szlalompálya (cikcakk), míg a 4. pálya egyenes vonalon történő végrehajtást kíván. A pályákon történő gyakorlatok természetesen a gyakorlottsághoz igazítottan bármik lehetnek.
Ezeken a mozgásútvonalakon bármilyen mozgás megvalósítható, amelyet sokféle variációban javaslunk gyakorolni.
Az eddigiekben minden esetben valamilyen külső segédeszközt, tárgyat, objektumot használtunk az egyes mozgásútvonalak pontos követésére. Lehetőségünk van azonban direkt szabályozás nélkül is, a gyermek önálló képzeletére támaszkodva megragadni a fejlesztést.
Ebben az esetben hagyjuk, hogy a gyerekek önállóan próbálják megoldani a feladatokat, csak a legvégső esetben mutassuk be nekik, pontosan mire is gondoltunk. A mozgásútvonalak ily módon kiválóan alkalmazhatóvá válnak az önálló-alkotó gondolkodás fejlesztésére és a képzelet mozgáson keresztüli megjelenítésére.
Keressetek magatoknak egy „saját lakatlan szigetet” (személyes tér) a teremben, és forduljatok arccal felém!
Képzeljétek el, hogy varázsceruza van a kezetekben! Rajzoljatok a levegőbe egyenes vonalat! Most körvonalat! Mondjatok olyan dolgokat, amelyek kör alakúak! (Napocska, torta, óra stb.) Rajzoljatok cikcakkvonalat! Most pedig hullámvonalat!
Variációk
Tudtok a kezeteken kívül más testrésszel a levegőbe rajzolni vonalakat? Milyen testrészekkel?
Próbáljatok cikcakkvonalat rajzolni a lábatokkal! Most hullámvonalat a térdetekkel! Most egyenes vonalat a fejetekkel!
Variációk
A következő feladatban próbáljatok vonalakat rajzolni a levegőbe minden olyan testrésszel, amivel csak tudtok!
Variációk
Soroljatok fel betűket, amelyekben görbe vonal van! (pl. B, C, D)
Válasszatok ki magatoknak egy ilyen betűt, és próbáljátok minél több testrészetekkel a levegőbe rajzolni.
Most pedig bármelyik testrészeteket választva írjátok le a levegőbe a neveteket!
Variációk
Most gyorsan keressetek egy párt, és fogjátok meg a kezét! (TAPS, 3-2-1) Képzeljétek el, hogy az egyikőtök a festő, a társatok keze pedig egy hatalmas ecset! Ki lesz az ecset? Ki lesz a festő? Most a festő rajzoljon olyan számokat, amelyekben görbe vonal van!
Milyen számokban van görbe vonal? (2, 3 stb.)
Tudtok-e olyan számokat, amelyekben cikcakkvonal van? (1, 4, 7)
Szerepcsere, és rajzoljatok ilyen számokat!
A helyben, testrészekkel, levegőbe történő rajzolás után adódik a kiváló lehetőség, hogy helyváltoztatás közben is mozogják végig a gyerekek a különböző vonalakat, alakzatokat, számokat, betűket. A komplexitás, tantárgyi koncentráció nem csak a testnevelés irányából értelmezhető. Fontos cél, hogy legyenek olyan pl. írás-, olvasás-, matematikaórák, ahol mozgáson keresztül is megtörténik a tanulandó tartalmak feldolgozása. A képi jelek és formák lerajzolása egy papírra ugyanis motoros tevékenység. A különbség, hogy papírra a finommotorika segítségével történik a leképezés, ezekben a játékos feladatokban pedig a különböző nagymozgásokkal.
A feladathoz nagyobb udvari tér szükséges.
Válasszatok magatoknak egy számot 0 és 10 között! Ha megvan a saját számotok, akkor keressetek magatoknak egy olyan területet, ahol nem zavar benneteket senki! Képzeljétek el, hogy a számotok lent van a földön! Sétáljátok végig a számot! Ha sikerült, akkor álljatok vissza a kezdőpontba, és most lassan fussátok végig a számotokat!
Variációk
Mutassátok meg, hogy hányféle útvonalat tudtok a földre rajzolni lassú futás közben a teremben!
Variációk
Előkészületek
Tudtok szűk cikcakk- vagy hullámvonalban futni? Szélesben?
Tudtok fokozatosan szélesedő cikcakkvonalban futni?
És szűkülő hullámvonalban?
Célszerű szabad mozgás közben kérni a fenti feladatokat, így akár tornatermi körülmények között, kisebb területen is kivitelezhetők a mozgásútvonalak. Ebben az esetben egymás útvonalait természetesen keresztezni fogják a gyerekek, ennek veszélyeire minden esetben fel kell hívni a figyelmüket (ütközés elkerülése)!
A következő feladatban válasszatok magatoknak egy útvonalat az egyenes, hullám, cikcakk közül! Jelre induljatok el ezen lassú futással, és a következő jelre változtassátok meg egy másik útvonalra. Ha pl. egyenes vonalat választok, akkor tapsra hullámvonalra kell váltanom, majd az újabb tapsra cikcakkvonalra. Megmutatom. … TAPS …
Variációk
Az útvonaltérképek nagyszerű segédeszközök a térészlelés fejlesztésére. Az óvodás és kisiskolás gyerekeket lenyűgözik a különféle felrajzolt (ragasztott) útvonalak, és az azokon végezhető mozgáslehetőségek, de a felső tagozaton, sőt a középiskolában is érdekes tanulási helyzetek teremthetők a segítségükkel.
Magyarországon számos óvoda és iskola tornatermében/csoportszobájában láthatunk előre felragasztott útvonalakat, amelyeken különböző gyakorlatok, játékok végezhetők.
Az útvonaltérképek azonban nem csupán hagyományos módon, egyenkénti folyamatos indulással (váltófeladat-szerűen) engedik szervezni a foglalkozást, hanem az udvaron vagy akár az intézményen kívüli tereken, parkokban is felhasználható lehetőséget kínálnak. Szabadtéren, erdős-fás környezetben különösen érdekes feladatok találhatók ki.
Az útvonaltérkép készítését a pedagógus és a gyermek is végezheti. Az útvonaltérképek készítésekor a fokozatosság elvét természetesen be kell tartani; a tanulási folyamat az egyszerűbb tájékozódási feladatoktól az összetettebbek felé vezet.
Gondoljatok ki egy útvonalat az udvar egyik pontjához (bójákhoz, eszközhöz, tértárgyakhoz stb.), és sétáljatok (fussatok, szökdeljetek) végig a saját útvonalatokon a kiszemelt célhoz. Ha odaértetek, álljatok meg, és várjátok a jelet a visszainduláshoz! Visszafelé egy másik útvonalon találjátok meg az eredeti helyeteket!
Mindenki vegyen el egy papírt és egy tollat, és rajzoljon le egy olyan útvonalat egy általa kiválasztott célhoz, amelyet követve oda fog majd menni. Ha készen vagytok, tegyétek vissza a tollat, és tapsra induljatok el járással az útvonalatokon!
Variációk
Emlékeztek, hogy matematikából eddig milyen geometriai alakzatokat tanultunk? Most hoztam nektek különböző feladatkártyákon térképeket, amelyek mentén különböző haladási módokkal kell majd haladnotok. Az első legyen a „tyúklépés”. (A pedagógus felmutatja a geometriai kártyát a levegőbe.)
Variációk
Minden mozgásútvonalon történő mozgás megvalósítható egyénileg, párban vagy csoportban. A páros és csoportos szervezéssel kialakul a vezető-követő kapcsolat (lásd 7. fejezet).
A mozgásútvonalak megrajzolhatók kooperatív megoldásokkal, mint pl. minden csoporttag rajzoljon az útvonalhoz egy újabb szakaszt. A térképekkel kapcsolatban meghatározható, hogy kötelezően vagy kötelezően választhatóan legyenek-e benne bizonyos útvonalak (körív, hullám stb.).
A kooperatív tanulás lehetőségére is tudunk építeni. Bízzunk meg néhány gyermeket, hogy tervezzenek meg, és alakítsanak ki egy-egy mozgásútvonalat, jegyezzék meg jól, majd az odaérkező csoportok számára tanítsák meg! A feladatokhoz jól használhatók különböző tértárgyak vagy eszközök, amelyek bekapcsolhatók az útvonalak nehezítésébe. Az útvonalakon történő mozgások során alkalmazhatunk zenét, amelyre kreatív táncjellegű feladatok is végezhetők.
Mozgás cikcakkvonalban, hullámvonalban
Az egyenes vonalú mozgások irányváltoztatással történő összekötése sokféle cikcakk-mozgásútvonalat hozhat létre. Több körív összekapcsolása pedig hullámvonalat.
A cikcakkvonalban történő mozgásokhoz minden esetben valamilyen kitámasztásra és irányváltásra is szükség van, amit érdemes ezzel együtt gyakorolni.
A hullámvonalban történő mozgás esetében nincs érzékelhető kitámasztás és éles irányváltás.
A mozgásútvonalak feldolgozása önálló problémamegoldásra törekvéssel
Az eddigiekben minden esetben valamilyen külső segédeszközt, tárgyat, objektumot használtunk az egyes mozgásútvonalak pontos követésére. Lehetőségünk van azonban direkt szabályozás nélkül is, a gyermek önálló képzeletére támaszkodva megragadni a fejlesztést.
Ebben az esetben hagyjuk, hogy a gyerekek önállóan próbálják megoldani a feladatokat, csak a legvégső esetben mutassuk be nekik, pontosan mire is gondoltunk. A mozgásútvonalak ily módon kiválóan alkalmazhatóvá válnak az önálló-alkotó gondolkodás fejlesztésére és a képzelet mozgáson keresztüli megjelenítésére.
Útvonaltérképek
Az útvonaltérképek nagyszerű segédeszközök a térészlelés fejlesztésére. Az óvodás és kisiskolás gyerekeket lenyűgözik a különféle felrajzolt (ragasztott) útvonalak, és az azokon végezhető mozgáslehetőségek, de a felső tagozaton, sőt a középiskolában is érdekes tanulási helyzetek teremthetők a segítségükkel.
Magyarországon számos óvoda és iskola tornatermében/csoportszobájában láthatunk előre felragasztott útvonalakat, amelyeken különböző gyakorlatok, játékok végezhetők.
Az útvonaltérképek azonban nem csupán hagyományos módon, egyenkénti folyamatos indulással (váltófeladat-szerűen) engedik szervezni a foglalkozást, hanem az udvaron vagy akár az intézményen kívüli tereken, parkokban is felhasználható lehetőséget kínálnak. Szabadtéren, erdős-fás környezetben különösen érdekes feladatok találhatók ki.
SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN
Keressetek magatoknak egy „saját lakatlan szigetet” (személyes tér) a teremben, és forduljatok arccal felém!
Képzeljétek el, hogy varázsceruza van a kezetekben! Rajzoljatok a levegőbe egyenes vonalat! Most körvonalat! Mondjatok olyan dolgokat, amelyek kör alakúak! (Napocska, torta, óra stb.) Rajzoljatok cikcakkvonalat! Most pedig hullámvonalat!
Variációk
KÖTETLEN MOZGÁSSAL
A következő feladatban válasszatok magatoknak egy útvonalat az egyenes, hullám, cikcakk közül! Jelre induljatok el ezen lassú futással, és a következő jelre változtassátok meg egy másik útvonalra. Ha pl. egyenes vonalat választok, akkor tapsra hullámvonalra kell váltanom, majd az újabb tapsra cikcakkvonalra. Megmutatom. … TAPS …
Variációk
SZÉTSZÓRT ALAKZATBÓL, KIS KÖRBŐL
Gondoljatok ki egy útvonalat az udvar egyik pontjához (bójákhoz, eszközhöz, tértárgyakhoz stb.), és sétáljatok (fussatok, szökdeljetek) végig a saját útvonalatokon a kiszemelt célhoz. Ha odaértetek, álljatok meg, és várjátok a jelet a visszainduláshoz! Visszafelé egy másik útvonalon találjátok meg az eredeti helyeteket!
SZÉTSZÓRT ALAKZATBÓL, KIS KÖRBŐL
Mindenki vegyen el egy papírt és egy tollat, és rajzoljon le egy olyan útvonalat egy általa kiválasztott célhoz, amelyet követve oda fog majd menni. Ha készen vagytok, tegyétek vissza a tollat, és tapsra induljatok el járással az útvonalatokon!
Variációk