Minden mozgás a térben, annak valamilyen irányába történik. A térirányok felismerése, a térben történő tudatos mozgás megtanulása komoly feladatot jelentenek a gyermekek számára. Minél fiatalabb és fejletlenebb a gyermek, annál bonyolultabb problémát jelent számára a térirányok észlelése. A mozgásfoglalkozások és testnevelésórák nagyszerű lehetőséget kínálnak arra, hogy a gyermekek funkcionálisan megértsék és megtanulják a mozgások különböző irányait, valamint a testüket az adott szándéknak, feladatnak vagy játéknak megfelelően igazítsák a térirányokhoz.

A mozgásfoglalkozásokon leggyakrabban használt térirány-kifejezések a következők:

• balra, jobbra;
• előre, hátra, oldalra, rézsútosan (átlósan);
• fel, le;
• az óramutató járásával megegyezően, az óramutató járásával ellentétesen.

Óvodáskorban egyértelmű feladat a térirányok tanulása, ami a gyermekek nagytöbbségénél áthúzódik az iskola első éveire. Ajánlott tehát figyelembe venni, hogy találkozhatunk számtalan olyan kisiskolás tanulóval is, aki bizonytalan a térirányok beazonosításában, mozgás közbeni alkalmazásában. Kényszerűen kell tehát a mozgásfoglalkozásainkon új tartalomként elővenni, és játékos körülmények között elősegíteni a funkcionális megértést.

A balra és jobbra térirányok esetében a kéz mindig használható segítségképpen. Vita van abban a kérdésben, hogy a végtag megjelölése (pl. bal kézen mindig van valamilyen jelzés) segíti-e a két oldal megtanulását. A gyakorlati tapasztalatunk szerint ez nagymértékben segít, hiszen viszonyítási (tájékozódási pontot) jelent a gyermek számára, ami segíti a későbbi írás és olvasás irányának előkészítését is.

Megjegyzés

A tárgyakkal, társakkal való mozgáskapcsolatok esetében is előkerülnek a térrel kapcsolatos koncepciók. A fölötte, alatta, mellette, közötte, közeledve, távolodva stb. kifejezések valamilyen viszonyítási (kapcsolódási) ponthoz képest értelmezhetők. Fentieket ezért a mozgások eszközkapcsolódásaival foglalkozó témakörben a későbbiekben tárgyaljuk.

KÖTETLEN MOZGÁSSAL 

Keressetek magatoknak egy személyes teret („saját szigetet” – szétszórt alakzatban), és forduljatok arccal felém! Lépjetek előre két (vagy több lépést, hely függvényében) nagy lépést! Ugye ez nem volt nehéz, mert általában arccal előre szoktunk mozogni… Mondjatok állatokat, amelyek előrefelé szoktak futni!...

Most válasszon ki mindenki egy előrefelé mozgó állatot! Varázsütésre változzatok át! … VARÁZSÜTÉS (pl. dobbantás, susogó hang stb.) … A következő varázsütésig utánozzátok a választott állatot, én pedig megpróbálom kitalálni, ki milyen állattá változott.

Megjegyzés

• Felhívjuk a figyelmet, hogy nem a mintaszerű állatutánzó mozgások végrehajtása hangsúlyos, hanem a kreatív mozgásalkotás. Ennek megfelelően az ötletesség a dicsérendő szempont. A pedagógus folyamatosan keresse az ötletes mozgásokat, és bátorítsa a tanulókat kreatív mozgáskivitelezésekre.

Variációk

• Megköthető, hogy milyen élőhelyen élő állatot utánozzanak (pl. erdei állat, vízparti állat).

46. MELYIK ÁLLAT MOZOG HÁTRAFELÉ?

KÖTETLEN MOZGÁSSAL 

Tudtok-e bármilyen állatot mondani, amelyik veszély esetén hátrafelé mozog? …Igen, ilyen állat a rák. Most próbáljatok lassan hátrafelé elindulni, mint a kis rákok! Mi okoz nehézséget, amikor hátrafelé haladtok? Hogyan tudjátok ilyenkor elkerülni az ütközéseket?

Variációk

• Keressünk még a gyerekekkel közösen állatokat, amelyek veszély esetén hátra is tudnak mozogni, amit utánozzanak is le a tanulók.

47. TARISZNYARÁK

KÖTETLEN MOZGÁSSAL 

Tudtok-e olyan állatot mondani, amelyik oldalra mozog? …Igen, például a tarisznyarák. Hogyan nevezzük a két oldalt, amerre mozoghat? …Igen bal és jobb. Először tapsra balra induljanak el a tarisznyarákok. … TAPS … most pedig jobbra. Elég! A következőkben pedig mindig mondom az irányt, és azt kell követnetek! Bal-jobb-jobb-bal…

Módszertani javaslat

• Óvodáskorú gyermekek esetében, ha megnevezzük az irányt, feltétlenül ellenőrizzük le, hogy helyesen oldották-e meg a feladatot. (Természetesen ez a későbbiekben is szempont.) 

Variációk

• Bármelyik állatutánzó feladattal mozoghatunk bármelyik irányba. Jelentős koordinációfejlesztő hatású, ha ezt minél több állatutánzó mozgással kipróbáljuk.
• Az állatutánzó mozgások mellett bármit (pl. járművet) lehet utánozni, ami ugyancsak bármilyen irányba közlekedhet.
• Az irányok összeköthetők pl. előre-balra-jobbra-hátra stb., így mozgássorozatok is felépíthetők a szerialitás és a munkamemória fejlesztése érdekében.

48. TESTRÉSZTOLOGATÓ

SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN 

A következő feladatban mondani fogok egy testrészt és egy mozgásirányt. Arra kell eltolnotok az egyes testrészeiteket, amelyik irányt halljátok.

Például, ha azt mondom, hogy „bal könyök balra”, akkor a bal könyökötöket balra kell tolnotok így, ahogy én csinálom (bemutatás). Ha azt mondom „jobb boka balra”, akkor így. Jól figyeljetek, hogy pontosak legyetek!

Módszertani javaslat

• A pedagógus a gyerekek fejlettségi szintjéhez, előzetes tudásához igazíthatja, milyen testrészeket és irányokat mond. A fel-le térirányok ebben a gyakorlatban is jól tudatosíthatók. A játékos gyakorlat nagyszerűen fejleszti a testérzékelést, illetve az egyensúlyozást egyaránt.

Variációk

• Indítható kötetlen járásból, futásból, szökdelésből meghatározott jelre történő megállással.
• Kooperatív páros megoldás, amikor a párok egymásnak jelölik meg a testrészeket és a mozgásirányokat.

49. LEVELIBÉKA

KÖTETLEN MOZGÁSSAL 

A következő feladatban tapsra változzatok majd át leveli békává! Hogy is ugrik a béka? Próbálja ki mindenki!

(Az önálló gyakorlás után a mozgást mutassa meg egy gyermek a társainak. A továbbiakban mindenki törekedjen a békaugrást utánozni.)

… TAPS … Elég!

Figyeljetek rám! Amikor azt mondom (és esetleg mutatom), hogy „balra”, akkor balra, oldalra ugorjatok egyet, mint a béka! Ha azt mondom „jobbra”, akkor jobbra ugorjatok! Balra-balra-jobbra…

Variációk

• A két irányt és a mozgásformát természetesen szabadon lehet variálni.
• Az irányok verbális és nonverbális közlési módját össze lehet kötni, variálni.

50. KÚSZÓ-MÁSZÓ

KÖTETLEN MOZGÁSSAL 

Válasszatok magatoknak egy kúszó vagy mászó állatot, és képzeljétek el, ahogy mozog! Ki mit választott?

Nagyon figyeljetek, mert mondani fogok egy irányt, amerre el kell lassan indulnotok (pl. „balra, majd előre, majd jobbra és hátra…”)!

Variációk

• Bármilyen helyváltoztató mozgást lehet választani, pl. járás, futás, szökdelés.

Feladatok helyváltoztató mozgások közben

51. AUTÓKORMÁNY

KÖTETLEN MOZGÁSSAL 

Előkészületek

• A következő játékhoz minden gyermek kapjon egy babzsákot vagy hulahoppkarikát, esetleg labdát.

Üljetek le elém! Képzeljétek el, hogy az autótok kormánykerekét fogjátok!

Mindenki válasszon magának egy autómárkát! Ki mit választott? … Milyen sebességgel mehetnek az autók a városban? …Igen 50-nel. Lassan indulhatnak szabadon az autók, de csak 50-nel, sétálva, mint a városban.

Én leszek a rendőr, aki irányítja a forgalmat, ezért mondani fogom, hogy éppen merre kell kanyarodni. Arra nagyon vigyázzanak a sofőrök, nehogy ütközzenek, mert összetörik az autójuk! (TAPS) Balra, jobbra, előre, hátra…

Variációk

• A játékot nehezíthetjük azzal, hogy beépítjük a STOP és START jelzést, amivel már hat különböző jelre kell figyelni.
• Az irányváltoztatásokat kérhetjük a gyerekek által hozott szabad döntések alapján (mikor merre fordul).
• Az irányváltások előtt a kezükkel indexelhetnek (apró kézmozdulatokkal).
• Az irányváltások előtt be kell mondaniuk maguknak hangosan, hogy merre kanyarodnak.
• A szóbeli jelek helyett használhatunk kézjeleket, táblákat, hangjeleket az irányok és a sebességek meghatározásához.
• A sebességeknél megtaníthatjuk, hogy milyen sebesség tartozik a lakott területekhez (városhoz/faluhoz), országúthoz, autóúthoz, autópályához. Ezek a variációk párhuzamosan már az erőfeszítés (energiabefektetés) tudatosításának játékos feladatai is lehetnek.
• Tovább nehezíthetjük a játékot a jelek és hangok együttes használatával.
• Játék közben használhatunk különböző ritmusú zenét, amely ritmus gyorsaságának megfelelően kell az autóknak haladniuk.
• A mozgásokat végezhetjük párban és/vagy csoportban, így „pótkocsikat”, illetve vonatokat alkotva (csípő, kéz, vállfogással stb.). Ilyenkor a mozgáskapcsolatok témakörből a vezető-követő mozgáskapcsolatról is gyűjthetnek információt a gyermekek.

52. JEGYEZD MEG AZ IRÁNYOKAT!

KÖTETLEN MOZGÁSSAL 

A következő feladatnál jegyezzétek meg a következő irányokat sorrendben: „előre-balra-hátra”! Lassú futás közben mindig csak tapsra, váltsatok irányt arra, amelyik következik! Induljatok el lassú futással szabadon!

(A pedagógus ezután tapssal (vagy más jellel) jelzi, amikor irányt kell váltani.)

Variációk

• A gyerekeknek az irányváltáskor – a jobb/bal esetében – előre jelezniük kell a kezükkel, merre fognak továbbmenni (mintegy indexként használva azt).
• A játékot összeköthetjük a mozgásforma variálásával. Pl. állatutánzó mozgások összekötve irányokkal. „fóka balra, pók jobbra, nyuszi hátra” Ezzel nemcsak irányt, hanem mellé a mozgást is meg kell változtatni a gyerekeknek.
• Nehezíthetjük egyre több jel, mozgás és irány megtanulásával.

53. PÁROS IRÁNYKERESŐ –1

PÁROKBAN 

Páralakítás után

A pár egyik tagja vegyen el egy kendőt, és kösse be társa szemét! Ebben a játékban a pár egyik tagjának fontos feladata van. Úgy kell sétálva vezetnie a társát, hogy véletlenül se ütközzetek össze egymással. (A pedagógus egy gyermekkel bemutatja a feladatot.)

Látjátok? A társatok vállára teszem a kezem, és úgy irányítom lassan, vigyázva rá. Álljatok fel, és lassan elindulhatnak a párok! Aki irányít, mindig előre mondja el, hogy merre fogja fordítani a társát! Szerepcsere!

Variációk

• Könnyebb a feladat, ha nincs bekötve a szem.
• Verbális kommunikáció nélkül vezethet az egyik, majd a másik társ.

54. PÁROS IRÁNYKERESŐ – 2

PÁROKBAN 

Most a szerepeket úgy változtatjuk meg, hogy nem az irányít, aki lát, hanem akin a kendő van. Ő fogja vezetni a párját. A párja pedig nagyon figyel, nehogy ütközzenek másokkal, vagy kimenjenek a játéktérről. Ha a páros látó tagja úgy érzi, hogy nem jó irányba vezeti őt a társa, akkor állítsa meg, és beszéljék meg, hogy melyik a jó irány! Ha bizonytalanok vagytok, szóljatok nekem, és segítek! ... Szerepcsere…

Variációk

• Változtatható a játéktér mérete, a gyerekek létszáma.
• Akadályok is beépíthetők a játéktérre, amelyek nehezítik a tájékozódást, illetve fokozott kommunikációra kényszerítik a párokat.

Fel és le térirányok

A fel és le térirányokat remélhetően minden óvodába érkező gyermek ismeri már, hiszen a fel és le kifejezések az alapvető szókincshez tartoznak. Mást jelent egy tárgyat feltenni vagy letenni valahova, illetve felmenni vagy lejönni (pl. felmászni, lemászni) valahonnan az egész testet mozgatva. Az előbbinél általában csak testrész mozdul el, míg az utóbbinál az egész test mozdul a téri irányba. A két téri irányt jól lehet tudatosítani különböző eszközök mozgatásával (pl. feldobás, lepattintás), valamint udvari és tornatermi eszközökre való fel- és lemozgásokkal.

Az óramutató járásával megegyezően/ellentétesen

Az utolsóként tárgyalásra kerülő mozgásirányok az óramutató járásával megegyezően és az óramutató járásával ellentétesen. Az óramutató járásirányának megtanulása az óra közvetlen megfigyelése mellett nagymozgással hatékonyabban tudatosítható. Lássunk erre néhány konkrét példát!

55. MERRE JÁR AZ ÓRA? – 1

SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN 

Előkészületek

• A feladathoz minden gyermek kapjon egy kör alakú eszközt (kiváló választás erre egy karika), és keressen magának egy személyes teret!

Képzeljétek el, hogy a karikátok egy nagy falióra, amelynek ti lesztek a nagymutatói. Mit is mutat a nagymutató? ...és a kismutató?

(A pedagógus természetesen használhat egy nagyobb méretű (játék) faliórát a szemléltetéshez.)

Mutassátok a kezetekkel, hogy melyik irányba járnak a mutatók! Most álljatok fel, és a karikán belül járjátok körbe a karikát az óramutató járásával megegyezően! Most pedig ellentétesen!

Variációk

• A mozgás történhet a karikán belül és kívül egyaránt.
• A karikát helyettesítheti bármilyen kör alakú eszköz.
• A tanulók előre krétával lerajzolhatják a saját körüket az udvaron, ahol a gyakorlás történik.

56. MERRE JÁR AZ ÓRA? – 2

SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN 

Előkészületek

• Minden tanuló kap egy karikát.

Képzeljétek el, hogy egy nagy virágmezőn vagytok, a színes karikák pedig a virágok! Sétáljatok a virágok között szabadon, és amikor azt mondom, hogy óramutató járásával megegyezően, akkor válasszatok egy közeli virágot, és sétáljátok körbe ebbe az irányba!

Módszertani javaslatok

• Először érdemes csak az egyik mozgásirányt 3-4 alkalommal körbejáratni, majd arra építeni az ellentétes mozgást.
• Végül célszerű szabadon váltogatni az irányokat.

Variációk

• Ahogy az előző feladatokban, itt is nehezíthető a gyakorlat a sebesség, mozgásforma, párok, eszközök változtatásával, bekapcsolásával. 

57. MUTASD A LÁBADDAL, MENNYI AZ IDŐ!

SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN 

Előkészületek

• Minden tanuló kap egy karikát.

Képzeljétek el, hogy a karika magatok előtt az óra számlapja! A bokátokkal (talpatokkal) kell megformálnotok azokat az időpontokat, amelyeket mondok. 1 óra, 2 óra, … 1 óra 15 perc …

Variációk

• Az egész, negyed, fél és háromnegyed fogalmak, vagy akár percek is beépíthetők.
• A feladat nyújtott ülésben a lábak terpeszhelyzetének változtatásával is megvalósítható.