Navigáció: < Előző Következő >
Kategória tulajdonságok | |
---|---|
Könyv címe: | A MOZGÁS FELFEDEZÉSE GYERMEKKORBAN |
Teszt2: |
Minden mozgás a térben, annak valamilyen irányába történik. A térirányok felismerése, a térben történő tudatos mozgás megtanulása komoly feladatot jelentenek a gyermekek számára. Minél fiatalabb és fejletlenebb a gyermek, annál bonyolultabb problémát jelent számára a térirányok észlelése. A mozgásfoglalkozások és testnevelésórák nagyszerű lehetőséget kínálnak arra, hogy a gyermekek funkcionálisan megértsék és megtanulják a mozgások különböző irányait, valamint a testüket az adott szándéknak, feladatnak vagy játéknak megfelelően igazítsák a térirányokhoz.
A mozgásfoglalkozásokon leggyakrabban használt térirány-kifejezések a következők:
Óvodáskorban egyértelmű feladat a térirányok tanulása, ami a gyermekek nagytöbbségénél áthúzódik az iskola első éveire. Ajánlott tehát figyelembe venni, hogy találkozhatunk számtalan olyan kisiskolás tanulóval is, aki bizonytalan a térirányok beazonosításában, mozgás közbeni alkalmazásában. Kényszerűen kell tehát a mozgásfoglalkozásainkon új tartalomként elővenni, és játékos körülmények között elősegíteni a funkcionális megértést.
A balra és jobbra térirányok esetében a kéz mindig használható segítségképpen. Vita van abban a kérdésben, hogy a végtag megjelölése (pl. bal kézen mindig van valamilyen jelzés) segíti-e a két oldal megtanulását. A gyakorlati tapasztalatunk szerint ez nagymértékben segít, hiszen viszonyítási (tájékozódási pontot) jelent a gyermek számára, ami segíti a későbbi írás és olvasás irányának előkészítését is.
Megjegyzés
A tárgyakkal, társakkal való mozgáskapcsolatok esetében is előkerülnek a térrel kapcsolatos koncepciók. A fölötte, alatta, mellette, közötte, közeledve, távolodva stb. kifejezések valamilyen viszonyítási (kapcsolódási) ponthoz képest értelmezhetők. Fentieket ezért a mozgások eszközkapcsolódásaival foglalkozó témakörben a későbbiekben tárgyaljuk.
Keressetek magatoknak egy személyes teret („saját szigetet” – szétszórt alakzatban), és forduljatok arccal felém! Lépjetek előre két (vagy több lépést, hely függvényében) nagy lépést! Ugye ez nem volt nehéz, mert általában arccal előre szoktunk mozogni… Mondjatok állatokat, amelyek előrefelé szoktak futni!...
Most válasszon ki mindenki egy előrefelé mozgó állatot! Varázsütésre változzatok át! … VARÁZSÜTÉS (pl. dobbantás, susogó hang stb.) … A következő varázsütésig utánozzátok a választott állatot, én pedig megpróbálom kitalálni, ki milyen állattá változott.
Megjegyzés
Variációk
Tudtok-e bármilyen állatot mondani, amelyik veszély esetén hátrafelé mozog? …Igen, ilyen állat a rák. Most próbáljatok lassan hátrafelé elindulni, mint a kis rákok! Mi okoz nehézséget, amikor hátrafelé haladtok? Hogyan tudjátok ilyenkor elkerülni az ütközéseket?
Variációk
Tudtok-e olyan állatot mondani, amelyik oldalra mozog? …Igen, például a tarisznyarák. Hogyan nevezzük a két oldalt, amerre mozoghat? …Igen bal és jobb. Először tapsra balra induljanak el a tarisznyarákok. … TAPS … most pedig jobbra. Elég! A következőkben pedig mindig mondom az irányt, és azt kell követnetek! Bal-jobb-jobb-bal…
Módszertani javaslat
Variációk
A következő feladatban mondani fogok egy testrészt és egy mozgásirányt. Arra kell eltolnotok az egyes testrészeiteket, amelyik irányt halljátok.
Például, ha azt mondom, hogy „bal könyök balra”, akkor a bal könyökötöket balra kell tolnotok így, ahogy én csinálom (bemutatás). Ha azt mondom „jobb boka balra”, akkor így. Jól figyeljetek, hogy pontosak legyetek!
Módszertani javaslat
Variációk
A következő feladatban tapsra változzatok majd át leveli békává! Hogy is ugrik a béka? Próbálja ki mindenki!
(Az önálló gyakorlás után a mozgást mutassa meg egy gyermek a társainak. A továbbiakban mindenki törekedjen a békaugrást utánozni.)
… TAPS … Elég!
Figyeljetek rám! Amikor azt mondom (és esetleg mutatom), hogy „balra”, akkor balra, oldalra ugorjatok egyet, mint a béka! Ha azt mondom „jobbra”, akkor jobbra ugorjatok! Balra-balra-jobbra…
Variációk
Válasszatok magatoknak egy kúszó vagy mászó állatot, és képzeljétek el, ahogy mozog! Ki mit választott?
Nagyon figyeljetek, mert mondani fogok egy irányt, amerre el kell lassan indulnotok (pl. „balra, majd előre, majd jobbra és hátra…”)!
Variációk
Előkészületek
Üljetek le elém! Képzeljétek el, hogy az autótok kormánykerekét fogjátok!
Mindenki válasszon magának egy autómárkát! Ki mit választott? … Milyen sebességgel mehetnek az autók a városban? …Igen 50-nel. Lassan indulhatnak szabadon az autók, de csak 50-nel, sétálva, mint a városban.
Én leszek a rendőr, aki irányítja a forgalmat, ezért mondani fogom, hogy éppen merre kell kanyarodni. Arra nagyon vigyázzanak a sofőrök, nehogy ütközzenek, mert összetörik az autójuk! (TAPS) Balra, jobbra, előre, hátra…
Variációk
A következő feladatnál jegyezzétek meg a következő irányokat sorrendben: „előre-balra-hátra”! Lassú futás közben mindig csak tapsra, váltsatok irányt arra, amelyik következik! Induljatok el lassú futással szabadon!
(A pedagógus ezután tapssal (vagy más jellel) jelzi, amikor irányt kell váltani.)
Variációk
Páralakítás után
A pár egyik tagja vegyen el egy kendőt, és kösse be társa szemét! Ebben a játékban a pár egyik tagjának fontos feladata van. Úgy kell sétálva vezetnie a társát, hogy véletlenül se ütközzetek össze egymással. (A pedagógus egy gyermekkel bemutatja a feladatot.)
Látjátok? A társatok vállára teszem a kezem, és úgy irányítom lassan, vigyázva rá. Álljatok fel, és lassan elindulhatnak a párok! Aki irányít, mindig előre mondja el, hogy merre fogja fordítani a társát! Szerepcsere!
Variációk
Most a szerepeket úgy változtatjuk meg, hogy nem az irányít, aki lát, hanem akin a kendő van. Ő fogja vezetni a párját. A párja pedig nagyon figyel, nehogy ütközzenek másokkal, vagy kimenjenek a játéktérről. Ha a páros látó tagja úgy érzi, hogy nem jó irányba vezeti őt a társa, akkor állítsa meg, és beszéljék meg, hogy melyik a jó irány! Ha bizonytalanok vagytok, szóljatok nekem, és segítek! ... Szerepcsere…
Variációk
A fel és le térirányokat remélhetően minden óvodába érkező gyermek ismeri már, hiszen a fel és le kifejezések az alapvető szókincshez tartoznak. Mást jelent egy tárgyat feltenni vagy letenni valahova, illetve felmenni vagy lejönni (pl. felmászni, lemászni) valahonnan az egész testet mozgatva. Az előbbinél általában csak testrész mozdul el, míg az utóbbinál az egész test mozdul a téri irányba. A két téri irányt jól lehet tudatosítani különböző eszközök mozgatásával (pl. feldobás, lepattintás), valamint udvari és tornatermi eszközökre való fel- és lemozgásokkal.
Az utolsóként tárgyalásra kerülő mozgásirányok az óramutató járásával megegyezően és az óramutató járásával ellentétesen. Az óramutató járásirányának megtanulása az óra közvetlen megfigyelése mellett nagymozgással hatékonyabban tudatosítható. Lássunk erre néhány konkrét példát!
Előkészületek
Képzeljétek el, hogy a karikátok egy nagy falióra, amelynek ti lesztek a nagymutatói. Mit is mutat a nagymutató? ...és a kismutató?
(A pedagógus természetesen használhat egy nagyobb méretű (játék) faliórát a szemléltetéshez.)
Mutassátok a kezetekkel, hogy melyik irányba járnak a mutatók! Most álljatok fel, és a karikán belül járjátok körbe a karikát az óramutató járásával megegyezően! Most pedig ellentétesen!
Variációk
Előkészületek
Képzeljétek el, hogy egy nagy virágmezőn vagytok, a színes karikák pedig a virágok! Sétáljatok a virágok között szabadon, és amikor azt mondom, hogy óramutató járásával megegyezően, akkor válasszatok egy közeli virágot, és sétáljátok körbe ebbe az irányba!
Módszertani javaslatok
Variációk
Előkészületek
Képzeljétek el, hogy a karika magatok előtt az óra számlapja! A bokátokkal (talpatokkal) kell megformálnotok azokat az időpontokat, amelyeket mondok. 1 óra, 2 óra, … 1 óra 15 perc …
Variációk