Az oktatási folyamat kezdetén elsődleges feladatunk a személyes (saját) és az általános (társas) tér észlelésének fejlesztése, a térbeli tudatosság kialakítása. Ez az oktatási feladat szorosan kapcsolódik a testnevelési és diáksport környezetben rendszeresen alkalmazott alakzatokhoz, térformákhoz, gyakorlási formációkhoz. Ezek nélkül ugyanis a tanulás szervezeti keretei nem tudnak hatékonyan működni, ami egyértelműen hátráltatja a tanulást.

A tanítványaink térbeli elhelyezésekor vagy önálló elhelyezkedésekor megkülönböztethetünk:

(1) személyes térhez kötött statikus elhelyezkedést (alakzatot) – például szétszórt alakzatban történő ügyességfejlesztés;

(2) kötött gyakorlási formációkat – például két oldalvonal közötti haladás;

(3) kötetlen helyváltoztatással járó gyakorlási formákat – például kötetlen futás, csoportmunka egy önállóan választott területen.

Mindhárom gyakorlási formában akkor tudnak tanítványaink hatékonyan és balesetmentesen tevékenykedni, ha megtanítottuk számukra azokat. Ez természetesen nem egy-két alkalom után fog kialakulni, hanem folyamatos és következetes tudatosításon és gyakorláson keresztül rögzül.

A térbeli tudatosság kialakításában először a személyes tér és az általános tér fogalmait kell megtanítanunk tanítványaink számára.

A személyes tér a helyben végzett feladatokra jellemző téri koncepció. Mozgásfoglalkozásainkon sokszor alkalmazunk a személyes térhez köthető, helyben végzett feladatokat. Gondoljunk csak a helyzetváltoztató mozgásokra, nyújtásokra, helyben végzett ügyességfejlesztő feladatokra.

Az általános tér a helyváltoztatásokkal járó feladatokra jellemző mozgáskoncepciós elem. Az általános térben történő mozgás általában kijelölt (pl. jelzőbójákkal, vonalakkal, padokkal vagy az adott helyiség falaival meghatározott) területen zajlik.

A személyes térben és az általános térben történő mozgások során állandó tanulási szempont a tanuló szemszögéből, hogy:

• „Úgy kell helyezkednem és feladatot végrehajtanom, hogy az ne zavarja a társakat!”
• „Helyváltoztatás közben mindig figyelnem kell a társak mozgására is, hogy ne zavarjuk egymást, és biztonságos maradjon a feladatvégrehajtás!”

Fentiek meg nem értése, megsértése gyakran vezet magatartási problémákhoz, konfliktusokhoz. A gyakorlás alapvető elvárásainak oktatása és következetes számonkérése a pozitív tanulási környezet egyik legalapvetőbb összetevője.

A tanítási-tanulási folyamat kezdetén elsődleges feladatunk a személyes tér észlelésének fejlesztése, szerepének tudatosítása.

A helyben végezhető feladatok legelterjedtebb és leghasznosabb térformája a szétszórt  alakzat. A szétszórt alakzat kialakításakor arra törekszünk, hogy minden gyermeknek legyen az adott feladat biztonságos végrehajtásához szükséges helye.

A szétszórt alakzat önálló kialakítása nem könnyű feladat, különösen az óvodás gyermekek számára. Egy időben ugyanis 24–30 gyermeknek kell egymáshoz igazodva helyet keresnie a térben. A túl nagy vagy a túl kicsi tér különösen zavaró tényező lehet. Ha túl nagy a tér (például iskolai tornacsarnokban vagy udvari körülmények között), a gyerekek könnyen „elveszhetnek” benne. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy túl nagy távolságra kerülnek egymástól (feleslegesen), így sok gyermek könnyedén kieshet a pedagógus látómezőjéből, kommunikációs problémák is megjelenhetnek. Az esetek nagy részében ez megértési vagy magatartási problémákhoz vezethet.

Javasoljuk, hogy amíg a tanítványainknál nem rögzül az önállóan kialakított optimális szétszórt alakzat térformája, addig minden esetben jelöljük ki a térbeli határokat. Ez leggyakrabban bója, pad vagy bármilyen eszköz, amely nem gurul el könnyen a helyéről. (A gumilabda ezért nem jó megoldás.) A lényeg, hogy egyértelműen látható legyen, hogy hol van a terület határa. Tornateremben ez meghatározott, hiszen általában a falak jelentik a határokat. Gyakorlottabb csoportoknál, felfestett sportpályán használhatók a vonalak is. A vonal azonban nem tértárgy, így nehezebb igazodni hozzá, mint mondjuk egy bójához. Ebben az életkorban a térészlelés fejletlensége miatt gyakori, hogy a diákok „elkószálnak”, kilépnek a vonalak közül, átmennek a másik térfélre, stb. A terület egyértelmű lehatárolása csökkenti ennek a valószínűségét.

Ha megvan a körülhatárolt területünk, akkor már csak a gyerekek helyzetéről kell gondoskodnunk.

A karika, a bója, az ugrókötél, a gumilap nagyszerű lehetőséget kínálnak a szétszórt (vagy bármilyen más) alakzat kialakításához.

A teendőnk csak annyi, hogy a tanulói létszámnak megfelelő mennyiségű eszközt szórunk szét a területen. A gyerekeknek pedig nincs más feladata, mint megtalálni a saját helyüket. Tornatermi körülmények között érdemes leragasztható színes pöttyökkel (vagy más jelzésekkel, pl. számokkal, betűkkel, geometriai formákkal) jelölni a helyeket.

Kezdetben legyen mindenkinek állandó helye, ezt kövesse a szabad helyválasztás!

Ha a csoportunk magabiztos a kijelölt szétszórt alakzat kialakításában, akkor továbbléphetünk a szabad helyválasztás felé. Ha mindenki megtalálta a helyét, akkor célszerű kezdetben oldalsó középtartásba emelt karral körbefordulni, és ha nincs összeakadás, akkor jól helyezkedtek a gyerekek.

A szétszórt alakzat mellett kialakíthatunk oszlopalakzatokat, többsoros vonalakat, kör vagy félkör alakzatot, amelyek kötöttebb, de hasznos, helyben történő gyakorlási lehetőséget teremtenek.

Az alakzatkialakítások és azok szabályainak a megtanítása oktatási feladatunk, nem alakulnak ki automatikusan. A személyes tér szerepét tudatosítsuk a gyerekeknél, és alakítsuk ki az önellenőrzés iránti attitűdöt. (Pl. „Jó helyen állok?”, „Nem zavarom a társaimat?”)

Testrészek felismerése

25. BUBORÉKFÚJÓ, BUBORÉKFESTŐ

SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN, KARIKÁBAN ÁLLVA 

Képzeljétek el, hogy a karika körül egy nagy buborékot fújtok egy pumpával. Mindenki pumpálja fel a buborékját!... Most változzatok szobafestővé, és fessétek ki belülről az egész buborékot! Vigyázz, nem léphetsz ki a helyedről, mert kidurran a buborék!

Variációk

• Szájjal is felfújható a buborék, aminek növekvő méretét kézzel mutatják a gyerekek.
• Buborék helyett óriási lufit is elképzelhetnek a gyerekek. A feladat végén tűvel lyukasszák ki, és imitálják, ahogy egyre kisebb lesz, vagy elszáll!

26. LAKATLAN SZIGET – 1

SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN, KARIKÁBAN ÁLLVA 

Képzeljétek el, hogy egyedül vagytok egy kis homokszigeten az óceán közepén. Körülöttetek cápák vannak a vízben. Milyen állatok élnek még az óceánokban? ….

(A gyerekek tengerben élő állatokat sorolnak fel.)

Próbáljatok minél többféle mozdulatot csinálni a kezetekkel, majd a lábatokkal úgy, hogy véletlenül se lépjetek ki a vízbe a kis szigetről, nehogy fókának nézzen, és megharapjon benneteket egy cápa!

Variációk

• Megszabható kar és a láb mozdulatainak jellege.
• Bekapcsolható a törzs.
• Átvihető támasz, szökdelő vagy egyensúlyi helyzetekbe a feladat.

27. LAKATLAN SZIGET – 2

SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN, KARIKÁBAN ÁLLVA 

Elúsztak a cápák. Bátran vizes lehet bármelyik testrészetek, de valamelyik mindig maradjon a kis szigeteteken. Keressetek minél többféle testhelyzetet!

Variációk

• Összeköthető a feladat az alapvető kiindulóhelyzetek, szabadgyakorlati alapformák mozdulatainak oktatásával.

28. LAKATLAN SZIGET – 3

SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN, KARIKÁBAN ÁLLVA 

Most választhattok, hogy két kézzel vagy az egyik kézzel a karikában támaszkodva, lépegetitek körbe a szigetet. Először balra, majd jobbra.

Variációk

• Ki tudna minél nehezebb helyzeteket kialakítani így a saját szigetén?
• A testrészek és a támaszhelyzet szabadon variálható.

29. KÓKUSZDIÓ ÉS PÁLMAFA – 1

SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN, KARIKÁBAN ÁLLVA 

A kis szigeteteken zsugorodjatok össze olyan picire, mintha kókuszdiók lennétek, majd lassan nyúljatok meg olyan szélesre és nagyra, amilyen egy hatalmas pálmafa!

Variációk

• Variálható a ritmus és a tempó.

30. KÓKUSZDIÓ ÉS PÁLMAFA – 2

SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN, KARIKÁBAN ÁLLVA 

A pálmafa próbáljon minél magasabbra nőni, érje el a bárányfelhőket az égen! Jól nyújtózkodjatok meg! Akinek van kedve, rajzoljon az égre különböző bárányfelhőformákat!

31. KÓKUSZDIÓ ÉS PÁLMAFA – 3

SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN, KARIKÁBAN ÁLLVA 

Ki milyen déligyümölcsöket ismer? Soroljatok fel nekem párat! … (A gyerekek déligyümölcsöket sorolnak fel.)

Képzeljétek el, hogy a szigeten nem csupán kókuszpálma van, hanem más trópusi fák is, de az ágak nagyon benyúlnak a víz fölé! Most próbáljatok hátranyúlni, minél hátrébb, hogy elérjétek a fáról lelógó gyümölcsöket! Mindkét kézzel váltva nyújtózzatok, fordítsátok a törzseteket balra és jobbra, de nehogy kilépjetek a szigetetekről!

32. CIRKUSZI MUTATVÁNYOS

SZÉTSZÓRTAN A TÉRBEN 

Az eddigi tapasztalatokat felhasználva most minél többféle testhelyzetet formáljatok meg, mintha cirkuszi mutatványosok lennétek! Ne feledjétek, nem léphettek ki a saját szigetetekről!

Variációk

• Ki tud 3 különböző testhelyzetbe kerülni?
• Ki tud egyre nehezebb testhelyzetbe kerülni?
• Ki tud közben egy rövid mondókát elmondani?
• A feladatokat nehezíthetjük különböző eszközmozgatásokkal (labda, babzsák, zokni, stb.).

Általános tér

Ha a személyes tér és az ott zajló gyakorlás tanulási szempontjai tudatosultak a tanulóinkban, akkor képessé kell válniuk önállóan is helyet találni maguknak a térben. Ezt minden esetben valamilyen szabad mozgásból érdemes indítani (járásból, futásból, szökdelésekből), amihez nélkülözhetetlen az általános térben való mozgás szabályainak elfogadása.

Az általános térben való mozgás gyakorlásakor fontos, hogy a gyermek számára átlátható tereket használjunk. Ha kisméretű tornaterembe kényszerülünk, és 26–30 diákunk van, akkor érdemes két, esetleg három csoportra bontani őket. (Egy vagy két csoport mozog, a harmadik pihen vagy egyéb feladatot old meg.) Udvaron a létszámhoz illeszkedő térnagyság szükséges.

Első lépésben a már kialakult személyes térből történő elmozdulás, majd a személyes tér megtalálása a cél.

A következő játékos feladatokban minden gyermek elfoglal egy-egy előre elhelyezett karikát.

Szükséges eszköz: 1 db karika/fő.

33. TALÁLD MEG A LAKATLAN SZIGETEDET! – 1

KÖTETLEN MOZGÁSSAL 

Mindenki lassan, sétálva induljon el a kis szigetéről. Keveredjetek, kavarodjatok! Tapsra találjátok meg a saját szigeteteket! Vigyázzatok, kerüljétek az ütközést és emlékezzetek, hogy melyik volt a saját szigetetek!

Variációk

• Beépíthető kétféle hangjelzés, amelyből az egyikre kell elfoglalni a szigetet, a másik pedig téves jelzés.

34. TALÁLD MEG A LAKATLAN SZIGETEDET! – 2 M3

KÖTETLEN MOZGÁSSAL 

Előkészületek

A játékhoz kétféle – különböző színű / vagy egyéb eltérő jelzéssel jelölt – karika szükséges. Például ragasszunk a karikák egyik csoportjára egy kopár homokszigetet, a többire egy esőerdős szigetet. Szükség van egy hangszóróra is, amelyen keresztül egy trópusi vihar hangját lehet hallani.

A gyerekeket két csoportra bontjuk, majd szabadon találnak maguknak egy „szigetet”.

Minden karikán láttok egy ábrát, amely vagy esőerdős szigetet vagy kopár homokszigetet ábrázol. Tapsra, mindenki lassan, sétálva induljon el a kis szigetéről. Keveredjetek, kavarodjatok! Amikor meghalljátok a trópusi vihar hangját, gyorsan egy ugyanolyan szigetre kell mennetek, mint ahonnan elindultatok!

Variációk

• Többféle viharhang építhető a játékba. Pl. a trópusi viharon kívül egy eső nélküli homokvihar hangja is megszólalhat. A gyerekeknek olyan szigetet kell megtalálniuk, amilyen vihar érkezik.
• A képzeleti keret természetesen szabadon választható (pl. madarak és fák, állathangok és élőhely).

KÖTETLEN MOZGÁSSAL 

Most mindenki a saját kis szigetéről elindulva gyors séta közben keveredjen, kavarodjon! Nagyon fontos, hogy nem ütközhettek össze, miközben sétáltok! Akik véletlenül összeütköznek a társukkal, azok változzanak homokszobrocskává az ütközés pillanatában!

A szobrok csak akkor indulhatnak újra, ha azt mondom: „szobrok”. Amikor viszont kettő tapsot hallotok, akkor mindenkinek homokszoborrá kell dermednie! Sípszóra viszont jön a nagy trópusi vihar, ami elől a saját szigetetekre kell menekülnötök! 

Variációk

• A szobrocskákat a társak is visszaválthatják a játék során pl. a váll érintésével.
• Fokozatosan növelhető a mozgássebesség, és csökkenthető a játékterület.
• Játszható úgy, hogy újraindulásnál nem léphet a gyermek arra a szigetre, ahol korábban már járt.

36. HOMOKSZOBROS HELYKERESŐ – 1

KÖTETLEN MOZGÁSSAL 

Ebben a játékban helyből, szétszórt alakzatból, járással/lassú futással kell jelzésre új helyet találnotok magatoknak. Figyeljetek, hogy miközben átmentek az új, előre kiszemelt üres helyre, ne zavarjatok másokat! Aki véletlenül hozzáér egy társához, az a társával együtt homokszoborrá változik. Akkor szabadulhattok fel, ha azt kiáltom, hogy „homokszobrok”.

Variációk

• Fokozatosan növelhető a mozgássebesség, és csökkenthető a játékterület.

37. HOMOKSZOBROS HELYKERESŐ – 2

KÖTETLEN MOZGÁSSAL 

Lassú futás közben keressetek magatoknak egy új, saját helyet úgy, hogy ne zavarjátok egymást! Próbáljátok az egész termet kitölteni, ne maradjanak nagy, üres helyek sehol! Futás közben tapsra mindenki változzon homokszoborrá, és közben nézzen körbe, hogy maradt-e a közelében nagy, üres hely a teremben! Indulhattok! … TAPS … Most nézzük meg együtt, hova lehetett volna még helyezkedni!

Aki úgy érzi, hogy kicsit arrébb helyezkedne, tegye meg, és utána üljön le törökülésbe! Nézzetek körbe, milyen szép szétszórt alakzatot alakítottatok ki magatoknak! A következő tapsra nézzetek szét, és újra keressetek helyet magatoknak!

Variációk

• Kialakíthatunk pionokból olyan területeket, amelyek nem érinthetők a helykeresés közben, ott csapdák vannak.

KÖTETLEN MOZGÁSSAL 

Képzeljétek el, hogy a kezetekben futás közben van egy labda. Tapsra mindig álljatok meg, nézzetek szét, és keressetek magatoknak egy üres területet. Ha megvan, akkor dobjátok oda a láthatatlan labdátokat! Ha odadobtátok, lassan fussatok utána a pattanás helyére!

Most keressetek egy másik üres területet és dobjátok oda a labdátokat, és ismét fussatok a pattanás helyére!

Variációk

• Variálhatjuk a dobástechnikákat (egykezes, kétkezes, alsó, mellső, felső).
• A dobás irányát és erősségét szabadon megválaszthatják a gyerekek (előre, felfelé, kicsit, nagyot).

39. TERÜLETKERESŐ FUTÁS

KÖTETLEN MOZGÁSSAL 

A következő játékban lassú futás közben mindig üres területeket kell keresnetek. Fussatok arra, ahol éppen nincs senki! Egy idő után megállítom a feladatot, ekkor mindenkinek ismét homokszoborrá kell változnia és körül kell néznie, hogy elég messze van-e tőle mindenki ahhoz, hogy szép legyen a szétszórt alakzatunk.

Variációk

• Növelhető a választott helyváltoztató mozgás sebessége, csökkenthető a kijelölt terület mérete, bekapcsolhatók „védett” területek, ahova nem szabad belépni.

40. TERÜLETKERESŐ FUTÁS TAPSSAL

KÖTETLEN MOZGÁSSAL 

Ebben a feladatban – az előbbi játékhoz hasonlóan – lassan fussatok keresztül-kasul a területen! Futás közben keressetek magatoknak mindig üres területeket! Ha sikerül, akkor ugorjatok be a területre, és tapsoljatok egy nagyot! Amikor úgy látjátok, hogy van kellő hely körülöttetek, akkor használjátok ki!

Módszertani javaslat

• Ha lassú mozgások közben biztonságosan, egymás zavarása nélkül tudnak haladni a gyerekek, akkor érdemes nehezíteni a feladatokon. A nehezítés történhet a sebesség növelésével, a mozgásforma változtatásával (például szökdelés, oldalazva haladás), irányváltoztatással valamilyen jelre, zavaró eszközök szétszórásával, párban vagy csoportban mozogva, eszköz felhasználásával, valamint a terület szűkítésével, több terület közötti mozgással. Ezek a variációk már az erőfeszítés tudatosításának játékos feladatai is lehetnek.

Variációk

• Növelhető a választott helyváltoztató mozgás sebessége, a kijelölt terület mérete, bekapcsolhatók „védett” területek, ahova nem szabad belépni.
• Variálható a taps, vagyis az üres területre érkezés jelzése.

41. „FORTNITE” TERÜLETSZŰKÍTŐ 

Ki az, aki ismeri a Fortnite nevű játékot? Mi az, ami a játékban nehezíti a játékosok dolgát? (Várt válasz: A vihar, amely egyre szűkíti a játékterületet.)

Miközben lassan futtok a területen egymás zavarása és ütközés nélkül, én folyamatosan szűkíteni fogom a játékteret úgy, ahogy a Fortnite-ban a vihar. Jól figyeljetek, hogy a játéktérről ne lépjetek ki, és kerüljétek el az ütközést! Vajon hogyan kell majd mozognotok? (Igen, lassított mozgással, több irányváltoztatással.)

Módszertani javaslat

• Játékvezetőként az a feladatunk, hogy ez egyik sarokból indulva folyamatosan és lépésenként szűkítsük a teret. Érdemes a kar meghosszabbítására műanyag rudat vagy karikát használni. Ahogy a tér csökken, tudatosítsuk a gyerekekben, hogy a sebességüknek is csökkennie kell, hiszen csak így tudják a játékot ütközés nélkül játszani! Végül egy optimálisan szűk területen megy tovább a feladatsor, ahol még éppen lehetséges az ütközés nélküli haladás.

Variációk

• Változtassuk a mozgásformákat!
• Alakítsunk ki párokat, hármasokat, akik követik egymást!

42. AUTÓK A VÁROSBAN

KÉT CSOPORTBAN 

Most képzeljétek el, hogy egy városban vagyunk!

Az egyik csoportot kinevezem épületeknek, akik akadályozni fogják a másik csoportot, vagyis az autók forgalmát. Az épületek maradjanak mozdulatlanok, nem mozdulhatnak el a helyükről! Keressen magának minden épület egy helyet a városban most! TAPS.

Az autós csoport feladata pedig, hogy a szűk utcákon ütközés nélkül kerülgessék egymást. (Körülbelül egypercenként történjen szerepcsere a két csoport között.) Ha véletlenül egy autó karambolozik egy épülettel, akkor cseréljenek szerepet!

Variációk

• Csökkenthető a szerepcsere közti idő, amivel fokozódik a figyelmi terhelés.
• Növelhető az autók sebessége.

43. ÁT A HÍDON – 1

KÉT CSOPORTBAN EGYMÁSSAL SZEMBEN 

Egymással szembe fordulva sorakozzon fel a két csapat a játéktér két szemben lévő oldalán (alap- vagy oldalvonal, ha jelölve van)!

Képzeljétek el, hogy a városban minden jelzőlámpa sárgán villog, ezért minden autó egyszerre akar egy híd túloldalára menni (pl. Budáról Pestre)! Tapsra, lassan haladva induljatok el egymással szemben úgy, hogy maradjatok közel egyvonalban! Úgy kell elhaladnotok egymás mellett, hogy ne legyen ütközés! A fésű fogai között is így haladnak keresztül a hajszálak. Elérve a játéktér túlsó oldalát, forduljatok ismét a másik csoporttal szembe, és jelre indulhat a feladat újra! Aki véletlenül ütközik, az nem jut át a hídon, hanem újra kell próbálkoznia a következő körben.

Variációk

• Nehezíthetjük a feladatot, ha időben eltolva indítjuk egymással szemben a két csapatot.

44. ÁT A HÍDON – 2

KÉT-KÉT VAGY NÉGY CSOPORTBAN

EGYMÁSSAL SZEMBEN 

Mindkét csoport váljon szét további két csoporttá, így már négy csoportunk lesz! Válasszanak a csoportok maguknak egy-egy autómárkát! Ki mit választott? A játéktér négy oldalán fogtok felsorakozni. A Volkswagenek álljanak ide, a Peugeot-ok ide, a Seatok ide és az Opelek ide! Amikor jelt adok, mindenki induljon el a túlsó oldalra, de nagyon vigyázzatok, hogy ne legyen karambol!

Variációk

• Nehezíthetjük a feladatot, ha időben eltolva indítjuk egymással szemben a két csapatot.
• Szűkíthetjük a területet.
• Gyorsíthatjuk és változtathatjuk a játékosok mozgását.

KÖTETLEN MOZGÁSSAL 

Ebben a játékban helyből, szétszórt alakzatból, járással/lassú futással kell jelzésre új helyet találnotok magatoknak. Figyeljetek, hogy miközben átmentek az új, előre kiszemelt üres helyre, ne zavarjatok másokat! Aki véletlenül hozzáér egy társához, az a társával együtt homokszoborrá változik. Akkor szabadulhattok fel, ha azt kiáltom, hogy „homokszobrok”.

Variációk

• Fokozatosan növelhető a mozgássebesség, és csökkenthető a játékterület.

KÉT-KÉT VAGY NÉGY CSOPORTBAN

EGYMÁSSAL SZEMBEN 

Mindkét csoport váljon szét további két csoporttá, így már négy csoportunk lesz! Válasszanak a csoportok maguknak egy-egy autómárkát! Ki mit választott? A játéktér négy oldalán fogtok felsorakozni. A Volkswagenek álljanak ide, a Peugeot-ok ide, a Seatok ide és az Opelek ide! Amikor jelt adok, mindenki induljon el a túlsó oldalra, de nagyon vigyázzatok, hogy ne legyen karambol!

Variációk

• Nehezíthetjük a feladatot, ha időben eltolva indítjuk egymással szemben a két csapatot.
• Szűkíthetjük a területet.
• Gyorsíthatjuk és változtathatjuk a játékosok mozgását.