A könyv Lábán Rudolf (1879–1958) és követői munkásságára építve, és a nemlineáris pedagógia tudományos eredményeire támaszkodva ötvözi az elméletet, a módszertant és a gyakorlatot.

A mű megírására nagy hatással volt a szerző két évtizedes tapasztalata és munkássága a gyermekkori mozgásfejlesztésben és testnevelésben. További ihletet adtak az elérhető hazai és döntően angolszász szakirodalmi alapok. Szükséges kiemelni Graham, Holt/Hale és Parker (2010), Abels és Bridges (2010), továbbá Boucher és Wiseman (2011) könyveit, amelyek rengeteg új nézőpontot, ötletet és konkrét ajánlást is kínáltak ehhez a munkához.

A könyv szerkezetileg hét fő fejezetre tagolódik, amelyek közül az első három fejezet elméleti, történeti és oktatásmódszertani megközelítésű, míg a további négy a mozgáskoncepciók feldolgozásának gyakorlati aspektusát mutatja be.

A mozgáskoncepciók fejezeteiben először az adott koncepció jelentőségéről olvashatunk. Ezt követik a feldolgozandó mozgáskoncepciós összetevők és elemek külön-külön táblázatokban. Minden mozgáskoncepció esetében kiemelt táblázatban láthatók azok a fejlesztési (tanulási) célok, amelyek támpontokat adnak ahhoz, hogy egy tipikus fejlődésű gyermeknek az óvodai nevelés befejeztével optimálisan milyen tudással kellene rendelkeznie. Ezek a célok az általános iskola második évfolyamának végén is relevánsak, azonban ott már minimumkövetelményként értelmezendők.

Összesen 175 mozgásos játék és feladat megannyi variációval teszi kézzelfoghatóvá és a mindennapok mozgásfejlesztési és testnevelési gyakorlatába is behelyezhetővé a művet.

Az olvasás és a tájékozódás segítése érdekében minden feladat sorszámmal és névvel ellátott.

Minden mozgásos feladat sajátos figyelmi kapacitásigénnyel jár együtt. A figyelmi kapacitásigény az adott mozgásfeladathoz kapcsolódó információmennyiséget jelöli. Az alacsony figyelmi kapacitásigényű feladatok során kevés információ, a magas figyelmi kapacitásigényűek esetében pedig nagy mennyiségű információ egyidejű mozgással történő összekapcsolása történik meg. A közepes és magas figyelmi kapacitásigényű feladatokhoz mind pszichomotoros, mind kognitív oldalról felkészültnek kell lennie a tanítványoknak. Kezdőknél minden esetben az alacsony figyelmi kapacitásigényű feladatok szükségesek. A kiadványban ez a nehézség dominál. A könyvben megtalálható feladatok és játékok mindegyikénél jelöltük ezt a figyelmi kapacitásigényt, amelyre az alábbi három ikont alkalmazzuk nehézségi sorrendben.

Rendszeresen megjelennek módszertani javaslatok és variációk is a feladatoknál, amelyek a differenciálás (könnyítés, nehezítés) módszertani szempontját hivatottak támogatni. A könyvben helyenként feladatkártyákat is elhelyeztünk, amelyek egyben megtalálhatók a mellékletben is. A cél az volt ezzel, hogy azok a gyakorlatban is használhatók legyenek. A mellékleteket a könyvből kivágható és sokszorosítható formában készítettük el.

A kiadvány végén a mozgáskoncepciós rendszer elsajátítását segítő kérdések és feladatok kaptak helyet.

Az 1. számú mellékletben megtalálható a könyvben felvonultatott teljes játék- és feladatbank, amelyek a rendszertani helyük mellett megmutatják a domináns mozgásformáikat, kapcsolódó tanulási területeiket és a kapcsolódó mozgáskoncepciós összetevőket is.

Sok sikert kívánok a könyv felhasználásához, és soksok örömöt, nevetést a megvalósításban!