Az általános iskola alsó tagozatos kerettanterve az alapvető mozgáskészségekre épül. A fundamentális mozgáskészségek fejlesztése minden tematikai egységben fellelhető. A mozgásfejlődés ezekre a testtel és a térrel kapcsolatos érzékelési funkciókra épül. Ennek köszönhetően a mozgásvégrehajtás egyre tudatosabbá és hatékonyabbá válik. Az alapkészségek úgy fejleszthetőek a leghatékonyabban, ha változatos és széles körű gyakorlási lehetőségeket biztosítunk a tanulók számára.

„Az alapvető mozgáskészségek gyakorlatainak rendezéséhez az ún. mozgáskoncepciós rendszert használjuk. Ez a rendszer a mozgáskészségek végrehajtása közbeni tudatosságra fókuszál, azaz segíti a tudatos végrehajtást egy meghatározott szempontból. A szempontok az alábbiak lehetnek:

• térbeli tudatosság
• energiabefektetés tudatossága
• kapcsolatok, kapcsolódási lehetőségek (ezen belül a testrészek közötti, az eszközzel vagy a társsal történő kapcsolódások)

A mozgáskoncepciós rendszer kiválóan alkalmas a 3–12 éves tanítványok általános ügyességének fejlesztésére, mivel szinte kimeríthetetlen variációs lehetőségeket kínál az alapkészségek, majd a későbbiekben dominánssá váló sportág-specifikus készségek tanulásakor.” (Boronyai, Kókai és Csányi, 2016)

A test- és térérzékelést fejlesztő gyakorlatok, ahogy minden mozgásos tevékenységben, a judoban is nagy jelentőséggel bírnak. A testrészek ismeretének és biomechnikai mozgásainak megtapasztalása nélkül elképzelhetetlen a hatékony és élményszerű végrehajtás. Több szempontból is nagy hangsúlyt kell helyezni ennek a területnek a fejlesztésére. A megfelelő test- és térérzékelés segíti a mozgásban részt vevő személy térben történő tájékozódását, ezzel elősegítve a biztonságos és a sikeres végrehajtáshoz szükséges feltételek létrejöttét. A biztonságos és sikeres végrehajtás mellett az egyéni és társas felelősségvállalás megjelenése elképzelhetetlen a megfelelő test- és térérzékelés kialakulásának hiányában.

Ennek a tematikai egységnek egyik kiemelt feladata a saját egészség megőrzése érdekében a baleset-megelőzési ismeretek elsajátítása, a preventív, szokásjellegű tevékenységformák megismerése, amely a tanulási-tanítási folyamat biztonságos mivoltát lehetővé teszik. A saját egészség megőrzése mellett nagy hangsúlyt fektetünk az oktatási folyamatban részt vevő társak és a környezet megóvására is. A küzdősportok, ezen belül a judo oktatása megköveteli a résztvevőktől, hogy a feladat gyakorlása során ezeket az irányelveket szigorúan betartsák.

Olyan tudáselemekre építjük a tanulási folyamatot, amely a küzdő jellegű feladatok és játékok során segítenek kialakítani a test- és térérzékelést. Lehetőséget kívánunk biztosítani az általános és a speciális sportági bemelegítés alapjainak megismerésére, valamint a bemelegítés fontosságának tudatosítására.

A mozgásműveltségi tartalmak tekintetében az általános kerettantervhez képest kiemelt hangsúlyt kell fektetni: 

• a nyakizom erősítésére, különös tekintettel a nyakcsigolyák védelme érdekében;
• a súlypont áthelyezésének lehetőségeire a hely- és helyzetváltoztató feladatok során egyénileg és párokban;
• a húzásokra-tolásokra az együttműködés és a társas felelősségvállalás szempontjainak hangsúlyozásával, az ízület- és gerincvédelem alapelveinek megfelelően;
• a testséma- és testérzékelést fejlesztő játékokra egyénileg és párban, a társ passzív és aktív szerepvállalásával;
• a mozgáskoordinációt fejlesztő, finommotoros gyakorlatok társsal és különféle eszközökkel történő végzésére;
• az egyensúlyfejlesztő feladatokra a páros, tartásos alakzatok során.

Az általunk javasolt – elsősorban indirekt – módszerek segítségével szeretnénk olyan szemléletmódot kialakítani az iskolai keretek között végzett judooktatásban, ahol a középpontban a tanulók állnak, és az oktatási stratégiák helyes alkalmazásával mindenki számára élvezetes és élményekben gazdag tanórákat biztosíthatunk.

A megfelelő keret kialakításához előtérbe helyezzük a világos és egyértelmű kommunikációra épülő szabályokat, amelyek a biztonságos oktatási környezet kialakulását segítik. Így a küzdő jellegű feladatokhoz, játékokhoz kapcsolódó test- és térérzékelést segítő tudáselemek elsajátítása könnyebbé és biztonságosabbá válik.

A személyiségfejlesztési szempontok közül kiemelt szerepet kap az egyéni szerepvállalás lehetősége. Ennek köszönhetően hatékonyan kialakítható a tanulók pozitív énképe, az önbizalmuk, valamint a küzdő jellegű feladatokhoz elengedhetetlen és mindenki számára biztonságos gyakorlást nyújtó attitűdjük. Az együttműködést igénylő feladatokban az önismeret kialakulására különösen nagy hangsúlyt fektetünk.

A játékoknál és a játékos feladatoknál a siker és kudarcélmény feldolgozásához olyan pozitív oktatási környezetet biztosítunk, amely megoldásokat nyújt az agresszív megnyilvánulási formák ok-okozati összefüggéseinek feltárására, és etikailag elfogadható megoldásokat kínál a konfliktusok kezelésére. A személyes felelősségvállalás kialakítása elengedhetetlen ebben a tematikai egységben. Az egészségmegőrzési és a baleset-megelőzési szabályok betartása mind az egyén, mind a közösség aktív szerepvállalását megköveteli.