Kezdőlap < Témakörök < Kiadványok < A testnevelés tanításának didaktikai... < I. RÉSZ: A testnevelés helye, szerepe ... < 2. A minőségi testnevelés tartalmi é...

2.2. Rövid nemzetközi kitekintés


Navigáció: < Előző Következő >

Kategória tulajdonságok
Könyv címe: A testnevelés tanításának didaktikai alapjai – Középpontban a tanulás

2.2. Rövid nemzetközi kitekintés

A minőségi oktatással több nemzetközi szervezet is foglalkozik. Az UNESCO 1978-as konferenciáján fogadták el és 1980-ban vezették be az ISCED (International Standard Classification of Education) rendszert annak érdekében, hogy a világ valamennyi országának oktatási rendszeréről összehasonlításokat lehessen készíteni, ezzel segítve az oktatás fejlődését. Az OECD a ’90-es évek első felében induló nemzetközi indikátorfejlesztő projektje, az INES (Indicators of the Education Systems) az oktatási rendszer egésze számára alakít ki, gyűjt össze és tesz közzé indikátorokat, a nemzetközi összehasonlíthatóság érdekében az OECD-országok közreműködésével. A projekt alapvető célja, hogy kialakítson egy olyan indikátor-, illetve eszközrendszert, amelynek révén az egyes országok oktatásügyének adatai nemzetközi kontextusban értelmezhetővé, mérhetővé, összevethetővé válnak. Ezzel az oktatásban jelen lévő változások nemzetközi kontextusban is nyomon követhetőek, amelynek segítségével az országos szintű oktatáspolitikai döntéshozók pontosabb képet kaphatnak az adott folyamatokról. Az oktatás minőségi és a minőségértékelési súlyát jelzi, hogy az Európai Parlament és a Tanács 2001-ben született ajánlása átlátható ágazati minőségértékelési rendszerek működtetését támogatja az EU-tagországok oktatási rendszereiben [98].

A minőségi oktatás részét képezi a minőségi iskolai testnevelés kérdése is. Elsők között a NASPE (National Association for Sport and Physical Education) (2) 1986-tól kezdte kidolgozni a minőségi testnevelést körvonalazó jellemzők meghatározását. Mára a minőségi testnevelés megvalósításához szükséges ajánlásai és kézzelfogható iránymutatásai között megjelennek a tartalmi-tantervi (Content Standards) [99], a pedagógusképzési összetevők (Beginning Teacher Standards) [100] és a tanulók számára meghatározott tanulási követelmények (Physically Educated/Literated Learners’ Standards) [101] is.

Több európai szervezet, köztük az EUPEA (European Physical Education Association) (3) is foglalkozik a minőségi testnevelés kérdésével. 1991-ben fogadták el először azt a hét pontból álló deklarációt, mely szerint nincs oktatás testnevelés nélkül („No education without Physical Education”), majd ez további hat ponttal egészült ki 2011-ben [102]. A minőségi testneveléssel kapcsolatos állásfoglalásuk szerint minden állam egyedi kulturális sajátossággal rendelkezik, azonban a tanulóknak joguk van olyan testnevelésben részt venni, amely fejleszti a mozgásműveltségüket, tudásukat a testneveléshez kapcsolódóan, fejlesztő hatású, egészségközpontú, valamint kialakítja az élethosszig tartó fizikai aktivitás iránti igényt és részvételt a sportban.

 

Az Amerikai Testnevelési Társaság (NASPE) először 1992-ben, majd 2009-ben [103; 104; 105] míg az Európai Testnevelési Társaság (EUPEA) 2002-ben [106] hozta létre saját etikai kódexét, pedagógiai-módszertani normarendszerét a testnevelésben. Ezek a dokumentumok világosan és egyértelműen foglalnak állást a hatékony, gyermeket támogató pedagógiai és módszertani eljárások mellett, amellyel párhuzamosan megkérdőjelezik, és helyenként elutasítják az ellentétes hatásokat kiváltó módszereket.

 

Az amerikai változat öt nagy területen állítja szembe a helyes és helytelen eljárásokat:

(1) tanulási környezet, (2) tanítási/oktatási stratégiák, (3) tanterv, tananyag, (4) értékelés és (5) szakmaiság.

 

Az európai gyűjtemény pedig három nagy területre összpontosít:

(1) vezérelvek, (2) „jó gyakorlatok” a testnevelésben, (3) stressz, kiégés és durva bánásmód.

 

(2) NASPE = Nemzeti Sport és Testnevelés Társaság (USA)

(3) EUPEA = Európai Testnevelési Társaság