A magyar iskolai testnevelést közel százötven éves fejlődése során számos olyan nemzetközi hatás érte, amely meghatározta elméleti és módszertani alapjait. A 19. század második felétől a 20. század első feléig erőteljesen ható német, majd a svéd és dán tornairányzat testgyakorlati tartalmai, később az angolszász labdás sportágak és játékok térhódításai mind integrált részei a magyar testnevelési hagyományoknak. A 20. század közepétől szaporodó, döntően angol, német és orosz nyelvterületekről érkezett szaktudományos eredmények, teóriák és módszertani következményeik szerves részét jelentik a hazai felsőoktatásban használt testnevelés és sport témájú tankönyvek szakirodalmi alapjainak. Példaként említjük Meinel és Schnabel (1977) [1] mozgástanulási teóriáját, Singer és Dick (1974) [2] rendszermegközelítésű oktatási folyamatmodelljét és Bloom (1956) [3] céltaxonómiáját. A rendszerváltásig, a „nyugati” világ tudása és főleg gyakorlata csak rendkívüli szűrőkön keresztül, korlátozva kerülhetett be a hazai testnevelés szakmai köztudatába, habár könyvtárnyi kezdeményezés, innováció, tantervi elképzelés és kutatási eredmény született. A bizonyítékokat tankönyveink bibliográfiái máig őrzik.

A nemzetközi szaktudományos eredmények, a széleskörűen alkalmazott testnevelés-elméleti megközelítések, metodikai, módszertani eljárások, oktatási stratégiák vagy éppen tantervi modellek egyaránt számos, a magyar testnevelési hagyományokra épülő, azt figyelembe vevő továbbfejlődési lehetőséget kínálnak. Az újszerűség, a tapasztalati és/vagy tudományos szempontból is igazolt elméleti alapok, továbbá az oktatás hatékonyságát, minőségét közvetlenül befolyásoló osztálytermi (tornatermi) folyamatok tapasztalatai egyaránt fontos elemei a tantárgyi, műveltségterületi szakdidaktika formálódásának. A rendszerváltást és a határok megnyitását követően a személyes nemzetközi tapasztalatok lehetőségének kiszélesedése, továbbá az internet elterjedése, könnyebben, gyorsabban és egyben azonnal hozzáférhetővé tette a világban fellelhető óriási mennyiségű online információ jelentős részét, így a testneveléssel kapcsolatos tudományos kutatások és szakmai innovációk dokumentációit is.

A fenti gondolatmenetünk talán már előrevetíti, hogy a szándékunk a magyar testnevelési hagyományokra építő, ugyanakkor a nemzetközi szakirodalmi hátteret összegző olyan integrált oktatáselméleti szakkönyv létrehozása volt, amelynek ajánlásai egyrészt azonnal kipróbálhatók és alkalmazhatók a testnevelésórákon, másrészt továbbgondolkodásra, egyéni innovatív ötletek kitalálására, a módszertani kultúra szélesítésére adnak lehetőséget. ­Ez a célunk erősen összefügg azzal a törekvésünkkel, hogy minél naprakészebb, felhasználóbarátabb és egyben hasznos szakmai anyagokat készítsünk a testneveléssel foglalkozó szakemberek számára. Könyvünk irodalomjegyzéke, benne az áttekintett tudományos és szakdidaktikai eredmények számos, eddig nem ismert vagy nem rendszerezett tudást vázolnak fel és mutatnak be a gyakorlati felhasználhatóság számunkra rendkívül fontos kritériuma figyelembevételével