A felsőtest izomereje és erő-állóképessége fontos a mindennapi életben a szervezet egészséges működéséhez és a helyes testtartás fenntartásához/kialakításához. A tesztet a FITNESSGRAM® (Welk és Meredith, 2008) [63] módszere alapján alkalmazzuk.

Az ütemezett fekvőtámasz teszt során a fekvőtámaszhelyzetben 90°-os könyökszögig végzett karhajlítástkarnyújtást folyamatos hangjelzésre kell végezni. A teszt általában megbízható eredményt ad, de megbízhatóságát nagymértékben befolyásolja a végrehajtás és az adminisztráció módja [64]. A felsőtest izomerejét mérő teszt validitási értékének meghatározása megfelelő kritériumvizsgálat hiányában problémákba ütközik [4, 65].

• hangfájl lejátszására alkalmas, hangszóróval ellátott digitális lejátszó (például CD-s magnó, laptop)
• a teszt hangfájlja adathordozón, hanghordozón (például CD-n, pendrive-on)
• tiszta, csúszásmentes, kemény felület 
  • javaslat: fű, parketta, műanyag- vagy gumiborítású talaj, filcszőnyeg, polifoam
  • ellenjavallt: beton, puha tornaszőnyeg, egyenetlen és/vagy csúszós talaj
•  a teszthez szükséges adatlap(ok)
• laza sportruházat és csúszásmentes cipő

Kiinduló helyzet: 

• A tanuló leereszkedik vállszéles fekvőtámasz helyzetbe,
• tenyere nyitott ujjakkal előre mutat,
• háta egyenes, törzse feszes,
• lába nyújtott (kissé terpesztett láb megengedett),
• lába a lábujjakon támaszkodik,
• tekintete lefelé néz (30. és 31. kép).

Karhajlítás-karnyújtás:

• A tanuló az adott hangjelzésre (,,LE”) karhajlítást  végez 90 fokos szöghelyzetig (felkar közel párhuzamossá válik a talajjal) (32. és 33. kép), majd karnyújtást (,,FEL”).
• Teste végig egyenes.

• A csípő szöget zár be (34. kép).
• A törzs nem feszes és rögzített, ezért „lóg” a csípő (35. kép).
• Nem történik meg a kar 90°-os hajlítása, illetve teljes kinyújtása.
• A végrehajtás nem követi a hangjelzés tempóját, lemarad.
• Túl széles vagy túl szűk a kartámasz.

A karhajlítás és karnyújtás együtt jelent 1 db végrehajtást. Percenként 20 db karhajlítás-karnyújtás végezhető a hangjelzés alapján (3 mp/db). A tesztet teljes elfáradásig kell végezni. Meg kell állítani a tesztet, ha a tanuló 2. alkalommal technikai hibát vét (például nem teljesül a 90°-os szöghelyzet kritériuma, nem követi a hangjelzés tempóját). A teszt eredményét a megadott ütemre helyesen végrehajtott ismétlések száma adja. Az első hibát minden esetben bele kell számítani a teszteredménybe.

A tanulók ütemezett fekvőtámasz tesztjének eredményei két zónába kerülhetnek, amelyek határértékei nem és életkor szerint különböznek. Ha a tanuló eredménye az egészségzónába esik, akkor a vállöv és a kar megfelelő erőszinttel bír az optimális fittségi állapot szempontjából. A tanuló számára megfogalmazható szöveges értékelés ez esetben az erőszint fenntartásának szükségességére, illetve az önmagához mért továbbfejlődésre vonatkozhat. Ha az eredmény a fejlesztés szükséges zónába kerül, akkor az értékelésnek fel kell hívnia a tanuló figyelmét az egészségzónába kerülés fontosságára. Javaslatot kell megfogalmazni a támaszgyakorlatok, illetve a vállövet és a kart erősítő feladatok rendszeres alkalmazására. Az eredmények megítéléséhez szükséges egészségzóna határértékeket a 13. táblázat mutatja.

• Mely képesség szintjét vizsgálja az ütemezett fekvőtámasz teszt?
• Sorolja fel a végrehajtás szempontjait és az általános hibákat!
• Hogyan kell megállapítani a teszteredményt?