Az ütemezett hasizom tesztnek nem célja a teljes felülés, így az 5. ágyéki csigolya és a keresztcsont közötti elmozdulás minimális, a csípőhajlító izmok aktivitása minimalizált, a belső és külső ferde, illetve keresztirányú hasizmok aktivitása növekszik, valamint az alsó és felső egyenes hasizmok aktivitása maximalizált [57]. A teszt – a technikai végrehajtás pontosabb kivitelezése miatt – megbízhatóbb eredményt ad középiskolás tanulók esetében, de az általános iskolai tanulók eredményei is elfogadhatóak [58]. Az ütemezett hasizom tesztben az elnevezés a folyamatos hangjelzésre történő végrehajtást jelöli.

• filcszőnyeg/polifoam
• életkori csoportnak megfelelő szélességű távolságjelző csík (7–9 éves, 10+ éves) (18. kép, részletes leírás a mellékletek között)
• a távolságjelző csík rögzítéséhez szükséges ragasztószalag
• hangfájl lejátszására alkalmas, hangszóróval ellátott digitális lejátszó (például CD-s magnó, laptop)
• a teszt hangfájlja adathordozón, hanghordozón (például CD-n, pendrive-on)
• a teszthez szükséges adatlap(ok)

A teszt végrehajtásának állandó sebességét folyamatos hangjelzés, a törzs elmozdulásának mértékét pedig az erre szolgáló, a talajon rögzített távolságjelző csík biztosítja. A teszt kezdetén a vizsgálat vezetője elindítja a hangjelzéseket tartalmazó adathordozót, amely 3 másodpercenkénti egységekben „diktálja” a végrehajtás sebességét. A tanuló feladata a teszt során teljes elfáradásig végezni a feladatot.

Kiinduló helyzetben a tanuló:

• hanyattfekvésben helyezkedik el,
• térde behajlítva és talpa a talajon,
• tenyér a talajon, kinyújtott középső ujja a távolságjelző csík hozzá közelebb eső szélét érinti,
• feje a talajt érinti (19. kép).

• Az első hangjelzésre a tanuló felgördül, kezét csúsztatja a talajon, amíg a kinyújtott középső ujja meg nem érinti a távolságjelző csík távolabbi szélét, majd a következő jelzésre visszafekszik a kiinduló helyzetbe (20. és 21. kép).
• Az ágyéki gerinc szakasz végig a talajhoz szorítva marad (22. és 23. kép).
• A végrehajtás folyamatos a hanganyag által diktált ütemre.
• A sarok végig a talajon marad.
• A fej minden egyes ismétlés után érinti a talajt.

• Az ágyéki gerincszakasz felemelkedik a talajtól (24. kép).
• A sarok nincs érintkezésben a talajjal.
• A fej nem érinti a talajt a kiinduló helyzetben (25. kép).
• Az ujjak jóval túlhaladnak a távolságjelző csíkon.
• A tanuló kiesik a hanganyag által diktált ütemezésből.

Percenként 20 ismétlés végezhető a hangjelzés alapján (3 mp/db). A tesztet teljes elfáradásig kell végezni. Meg kell állítani a tesztet, ha a tanuló második alkalommal technikai hibát vét (például nem éri el a távolságjelző csík távolabbi szélét, nem követi a hangjelzés tempóját). A teszt eredményét a megadott ütemre helyesen végrehajtott hasizomgyakorlatok száma adja. Az első hibát minden esetben bele kell számítani a teszteredménybe.

A tanulók ütemezett hasizom teszt eredményei két zónába kerülhetnek, amelyek határértékei nemtől és életkortól függően változnak. Ha a tanuló eredménye az egészségzónába esik, akkor hasizomzata megfelelő erőszinttel bír az optimális fittségi állapot szempontjából. A tanuló számára megfogalmazható szöveges értékelés ez esetben az erőszint fenntartásának szükségességére, illetve az önmagához mért továbbfejlődésre vonatkozhat. Ha az eredmény a fejlesztés szükséges zónába kerül, akkor a szöveges értékelésnek fel kell hívnia a tanuló figyelmét az egészségzónába kerülés fontosságára. Javaslatot kell megfogalmazni a törzserősítő, különös tekintettel a hasizom-erősítő gyakorlatok rendszeres alkalmazására. Az eredmények megítéléséhez szükséges egészségzóna-határértékeket a 11. táblázat mutatja.

• Mely képesség szintjét vizsgálja az ütemezett hasizom teszt?
• Sorolja fel a végrehajtás szempontjait és az általános hibákat!
• Hogyan kell mérni a teszteredményt?
• Hogyan értékeljük az ütemezett hasizom teszt eredményeit?