A testtömegindex vagy ritkább elnevezéssel Queteletindex (angolul body mass index, rövidítve BMI) az egyén testmagasság és testtömeg értékeit felhasználva egy arányszámot képez. Kiszámítása során a kilogrammban megadott testtömeget osztjuk a méterben mért testmagasság négyzetével (BMI = testtömeg (kg) / testmagasság2 (m2)). A módszert egy belga származású polihisztor, Adolphe Quetelet fejlesztette ki 1830 és 1850 között [38]. A mérőszámot világszerte használják a túlsúly és elhízás diagnosztizálására, mivel a nagyobb értékek nagyobb relatív testzsírtartalommal párosulnak az esetek többségében, amely az ezzel összefüggő betegségek (kardiovaszkuláris, metabolikus betegségek) kialakulásának kockázatát növeli. Fontos megjegyezni, hogy a testtömegindexet népességi és nem egyéni jellemzésre alakították ki, ezért nem ad minden esetben objektív képet az egyén tápláltsági állapotáról, és nem alkalmas a testösszetétel becslésére sem. [39].

A BMI gyermekkori alkalmazásához nem használhatók a felnőttkorra meghatározott kategóriaértékek [40], mivel a felnőttkor eléréséig a testfelépítés és a testszövetek arányai a különböző korcsoportokban eltérőek. A NETFIT® alapbeállításként a nemzetközi szakirodalom által is elfogadott, gyermekek BMI értékeinek kategorizálására kidolgozott IOTF határértékeket [41] használja a különböző tápláltsági kategóriákba sorolásához. Az IOTF kategóriák kialakításának alapjául a tápláltsági értékek és egyes betegségek előfordulási rizikója közötti összefüggés szolgál. További lehetőségként áll rendelkezésünkre a hazai percentilis alapú referenciaértékek alapján történő megítélés és kategorizálás [42].

• Sorolja fel a testmagasság mérésének szempontjait!
• Mit jelent a frankfurti vízszintes?
• Hogyan kell mérni az eredményt?
• Milyen érték meghatározásához használja a NETFIT® a testmagasság értékeket?

A tanulók BMI adataik alapján, nemekre és életkor-csoportra külön-külön meghatározott értékek szerint három zónába kerülhetnek. Az egészségzóna ugyanakkor két részre osztott. A sovány kategóriába az optimális BMI értéknél alacsonyabb értékek esetén kerül az egyén. Gyermekkorban a soványság (nem kóros értelemben) nem feltétlenül jár együtt egészségügyi rizikóval, ami alapján indokolatlan a nem egészséges zónához tartozó visszajelzést adni számukra. A gyermekek többsége soványság esetén is egészséges marad. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet, hogy az alacsony BMI érték odafigyelést igényel az adott tanulóval kapcsolatban. (Megfelelő-e a tápanyagbevitel, nincs-e valamilyen egészségi probléma a háttérben?) A túl alacsony BMI érték egészségkockázati tényező lehet, amennyiben az túl alacsony testzsírszázalék értékkel párosul. Ennek következtében az immunrendszer legyengülhet, és az egyes húgyúti-, légúti fertőzések, megbetegedések kialakulásnak kockázata megnövekszik. Lányok esetében a női nemi hormonok termelődése a túl alacsony testzsírszázalék miatt akadályozott, melynek következtében a női nemi ciklus működésében zavar állhat be. A túl alacsony testzsírmennyiség a gyakori testképzavarok (például: anorexia nervosa, bulimia nervosa) egyik indikátora is lehet. Az említett okok miatt a túl alacsony BMI érték regisztrálása esetén is (különösen serdülőkor után) fontos a tanulóval és szülővel történő egyéni konzultálás és esetleges további kivizsgálás a háttérben álló okok feltárása céljából.

Az egészségzóna másik kategóriája a normál tápláltsági állapot értékeit jelenti. A tanuló számára megfogalmazható szöveges értékelés ebben az esetben az aktuális szint fenntartásának szükségességére vonatkozik.

A normál értéknél magasabb testtömegindex esetén (túlsúly) a diák a fejlesztés szükséges zónába kerül. A szöveges értékelésnek ekkor fel kell hívnia a tanuló figyelmét az egészségzónába kerülés fontosságára. Javaslatot kell megfogalmazni a rendszeres fizikai aktivitás szintjének növelésére és az egészséges táplálkozás elveinek követésére a testtömeg optimalizálása érdekében.

A fokozott fejlesztés szükséges zónába kerül a tanuló, ha a BMI adata már az elhízott (obezitas) kategóriába sorolható. A tanuló jövőbeli optimális tápláltsági szintjének és az ezzel összefüggő egészségi állapotának kialakítása érdekében feltétlenül fontos a szülőkkel, iskolai védőnővel, iskolaorvossal konzultálva komplex egyéni fejlesztési program kialakítása, amelynek lényeges eleme a felvett és felhasznált energia arányának kedvező irányú megváltoztatása.

Ritkán – főleg sportolók esetében és a serdülőkortól kezdve – előfordulhat, hogy az optimálisnál nagyobb testtömeg értéket jelző BMI az átlagosnál nagyobb izomtömeg következménye, amely nem jár egészségügyi kockázattal. Ennek megállapítása a mérést végző személy felelőssége, továbbá a testzsírszázalék mérésénél kapott adat ad tájékoztatást a valós helyzetről.

A lányok és a fiúk BMI kategóriaértékeit a 7. táblázat tartalmazza.

• Mit jelent a BMI és milyen egyéb elnevezését ismeri?
• Hogyan számoljuk ki a BMI-t?
• Miről ad tájékoztatást a BMI érték?
• Hogyan értékelhetjük az optimálisnál magasabb BMI értékeket?
• Milyen esetben nem jár egészségügyi kockázattal a magas BMI érték?