A NETFIT® kritériumorientált sztenderdeket használ a teljesítmény értékeléséhez, amellyel az összes előbb említett limitáló tényező kiküszöbölhető. Ez esetben a vizsgált egyén teljesítményét egy olyan abszolút kritériumértékhez hasonlítjuk, amely nemre és életkorra vonatkoztatva az egészséghez szükséges minimum fittségi értékeknek felel meg. A normaorientált értékelési móddal szemben, a populáció összetételének, fittségi állapotának időről időre történő változása nem befolyásolja az értékelést, mivel a kritériumtényező attól függetlenül kerül maghatározásra. Számos módszer áll rendelkezésre a teljesítmény sztenderdek felállítására [26, 27]. Az egészséggel kapcsolatos fittségi állapot kritériumorientált értékelésénél azt az eljárást alkalmazzák leggyakrabban, ahol az egészség áll a középpontban [28]. Ezzel a módszerrel meghatározható egy olyan teljesítményszint, amellyel megkülönböztethetjük, hogy az egyének rendelkeznek vagy nem rendelkeznek egy egészséges állapotra jellemző tulajdonsággal [29]. Például egy vizsgált személy adott aerobkapacitás-szintjét aszerint minősítjük, hogy a teljesítménye alapján veszélyeztetett-e a metabolikus szindróma (krónikus anyagcsere-betegség) kialakulása szempontjából [30].

Az egészségközpontú módszer alkalmazásában a fittségi egészségsztenderdek meghatározása előtt fontos szempont, hogy kijelöljük az egészséggel kapcsolatos fittségi állapot összetevőit és valid, megbízható kritériumméréseket, fittségi teszteket, valamint ezzel összefüggő egészségügyi markereket válasszunk. Bár a kritériummérésekkel (általában laboratóriumi körülmények között) sokkal pontosabban meghatározható egy-egy fittségi összetevő, gyakran nagyon költség- és időigényesek, továbbá speciális eszközök szükségesek megvalósításukhoz. Ezzel szemben a fittségi pályatesztek sokkal könnyebben kivitelezhetőek, viszonylag kevés feltétel szükséges hozzájuk, olcsóbbak, ezért nagyobb létszám esetén is jól alkalmazhatóak.

A kézikönyvnek nem célja, hogy mély tudományos elemzéseket mutasson be, illetve részletesen elmagyarázza a kritériumorientált tesztek kialakításának módszertanát. A téma iránt érdeklődők számára javasoljuk az IOM 2012-ben megjelent átfogó tanulmánykötetét [10], illetve az American Journal of Preventive Medicine című tudományos folyóirat ebben a témában megjelent különszámát [31].

A kritériumorientált tesztek értékelésekor egyértelmű szempont, hogy alapvetően ahhoz a kritériumértékhez (törésponthoz) viszonyítjuk a teljesítményt, amely felállításra került. A NETFIT® esetében ez az egészséghez szükséges minimumértékeket jelenti. Az egyes fittségi profiloknál látni fogjuk, hogy mely életkorban milyen töréspontok mentén váltak el egymástól az egészséget jelölő és a fejlesztést jelölő értékek. A NETFIT® értékelő lapjai, visszajelentő rendszere a töréspontok mentén színkódokat használ, amely színkódok önmagukban is jelölik a kritériumértékekhez viszonyított értékelést7 (3. ábra).

A zöld színkód az egészségzónát jelöli, a sárga színkód a „fejlesztés szükséges” elnevezésű zónát, míg a piros színkód a „fokozott fejlesztés szükséges” elnevezésű zónát. A zöld zónába kerülő eredmény azt jelenti, hogy az adott életkorú és nemű tanuló az egészséghez szükséges mértékben fitt, vagyis hosszú távon viszonylagos védettséget élvez a potenciális egészségügyi rizikótényezőkkel szemben. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a diáknak semmit nem kell tennie a továbbiakban az egészsége érdekében. Az önmagához és az egyéni céljaihoz mért fejlődés minden esetben továbblépést jelent az egészségsztenderdek elérésétől függetlenül. Az ábrákon látható fekete sávok és értékek a legutóbbi és az adott mérési eredmények közötti különbségeket hivatottak megmutatni. A fejlesztési és a fokozott fejlesztési zónákba kerülő értékek tájékoztatást adnak arról, hogy melyik specifikus fittségi összetevő esetében szükséges fejlesztő programot kidolgozni és végrehajtani az adott tanulónak.

Nagyon fontos, hogy a NETFIT® nem azt kommunikálja, hogy a nem egészségzónában teljesítők eredményei például „igen gyengék”, „gyengék” vagy éppen „kifogásolhatók”. Különösen azért, mert ez nem is feltétlenül igaz. Éppen ellenkezőleg, pozitív visszajelzés és kommunikáció mellett fejlesztésre és fejlődésre ösztönöz, motivációt teremt az egészségzónába kerülés érdekében.