Leírás:

1. Bull, F. C., Al-Ansari, S. S., Biddle, S., Borodulin, K., Buman, M. P., Cardon, G., ... & Dempsey, P. C. (2020). World Health Organization 2020 guidelines on physical activity and sedentary behaviour. British Journal of Sports Medicine, 54(24), 1451-1462.
2. Csányi Tamás, & Révész László (2015). A testnevelés tanításának didaktikai alapjai – Középpontban a tanulás. 1. kiadás. Magyar Diáksport Szövetség, Budapest.
3. Csányi Tamás, & Révész László (2021). A testnevelés és sport oktatásának elmélete és módszertana – Középpontban a tanulás. Budapest: Magyar Diáksport Szövetség.
4. Dumith, S. C., Gigante, D. P., Domingues, M. R., & Kohl III, H. W. (2011). Physical activity change during adolescence: a systematic review and a pooled analysis. International Journal of Epidemiology, 40(3), 685-698.
5. Pfeiffer K. A., Lobelo, F., Ward, D. S., & Pate, R. R. (2008). Endurance trainability of children and youth. In H. Hebestreit & O. Bar-Or (Eds.) (2008), The young athlete. Volume XIII. of the encyclopedia of sports medicine (pp. 84-95). Malden, MA: Blackwell Publishing.
6. Makszin Imre (2013). A testnevelés elmélete és módszertana. (3. javított és bővített kiadás) Budapest: NORDEX KFT. – Dialog Campus Kiadó.
7. Mountjoy, M., Armstrong, N., Bizzini, L., Blimkie, C., Evans, J., Gerrard, D., ... & Van Mechelen, W. (2008). IOC consensus statement: “training the elite child athlete”. British Journal of Sports Medicine, 42(3), 163-164.
8. Ortega, F. B., Ruiz, J. R., Castillo, M. J., & Sjöström, M. (2008). Physical fitness in childhood and adolescence: a powerful marker of health. International Journal of Obesity, 32(1), 1-11.
9. Rétsági Erzsébet (2004). A testnevelés tantárgypedagógiája. Budapest–Pécs: Dialóg Campus kiadó.
10. WHO (World Health Organization) (2009). Morality and burden of disease attributable to selected major risks. Global Health Risks. https://www.who.int/healthinfo/global_burden_disease/GlobalHealthRisks_report_full.pdf (letöltés ideje: 2020. 06. 16.)