Leírás:

A pedagógusképzés kulcsszereplői a felsőoktatási intézmények, ahol a leendő pedagógusok az elméleti képzés mellett megszerzik azt a tanítási tapasztalatot, valamint gyakorlati tudást, amely biztosítja a pályavitel megkezdését. A képzés része a kötelező tanítási gyakorlat, melynek időtartama fél és egy év között mozog a felsőoktatási törvényben meghatározottak szerint. Jelenleg egy év összefüggő tanítási gyakorlaton vesznek részt a hallgatók, azonban a tanítási gyakorlatok mellett a képzés részét képezik olyan kurzusok is, melyek szintén a pedagógusjelötek módszertani, gyakorlati felkészülését segítik.

A képzőintézményekben bevett gyakorlat, hogy a hallgatók felkészítéséhez a köznevelésben dolgozó vezetőtanárokat (szakvezetőket, mentorokat (10)) is bevonnak, azaz olyan szakembereket, akik a pedagóguspályán eltöltött évek alatt megszerezték azon kompetenciákat, melyek a hallgatók felkészítéséhez szükségesek. Jelenleg nincs egységes követelményrendszer a vezetőtanárokkal kapcsolatban, a velük szemben támasztott elvárások a felsőoktatási intézménytől függnek. Általánosan legalább 5 év tanítási gyakorlat szükséges, illetve legalább Pedagógus I. fokozat.

A vezetőtanár legfontosabb feladata, hogy a jelöltet támogassa, valamint segítse fejlődésében, hogy sikeres zárótanítás és záróvizsga után a kezdő pedagógus eredményesen tudja kezdeni pályáját. A vezetőtanár többféle szerepben áll a hallgató előtt. Ide tartozik a támogató szerep, a tanácsadó szerep, a mintaadás, az értékelés, de a „kritikus barát” szerep is.

A vezetőtanári tevékenységek kiterjednek:

• az iskola külső és belső környezetének megismertetésére;
• az iskolai dokumentumok megismertetésére (pl. pedagógiai program, szabályzatok);
• a pedagógusi kompetenciák felmérésére, fejlesztésére;
• a tanév tervezésének bemutatására;
• a tanmenet és az óraterv készítésére;
• az óravezetésre, óratartásra való felkészítésben;
• a pedagógiai, pszichológiai, módszertani fejlődés támogatására;
• a testnevelés tanításán kívüli feladatok, iskolai feladatok megismertetésére.

A vezetőtanári feladatok végzése során nemcsak a pedagógusjelölt fejlődik, hanem a vezetőtanár is ismeretekkel, tapasztalatokkal gazdagodik, ami támogatja pályafejlődését.

(10) A terminológia nem egységes használatú. A vezetőtanár, szakvezető megnevezést használjuk általában azon pedagógusokra, akik a hallgatókat készítik fel, míg a mentortanárok a gyakornokokat segítik a pálya kezdetén a minősítő vizsgáig.