1. BEVEZETŐ
1.1. Mi is valójában a tánc?
1.2. Mit jelent táncolni, és miért idegenkedik a tánctanítástól számtalan testnevelő pedagógus?
1.3. Kell-e tanítani a táncot?
1.4. Mik a táncelőkészítő mozgások tanításának előnyei az egyes életkori szakaszokban?
2. A GYAKORLATGYŰJTEMÉNY SZERKEZETE
3. KÖTÖTTSÉG A MOZGÁSTANULÁSBAN ÉS A GYAKORLÁSBAN
3.1. Első fejlettségi szint
3.1.1. Térérzékelés saját térben
A saját tér fogalma
A saját térirányok verbális megnevezései
Az alapállástól eltéro végtagirányok megnevezései
3.1.2. Térbeli tájékozódás, tudatosság a konstans térben
Térirányok a pedagógus helyéhez viszonyítva
A térirányok és a saját irányok egymásra hatása
Saját irány és a testrész fent-lent iránya
3.1.3. Mozgáslüktetés érzékelése, értelmezése
A fogalom verbális értelmezése és megjelenítése
3.1.4. A mozgás dinamikai változásai
A súly és gesztushelyzetek dinamikai fokozatainak elválasztása
Súlyvétel közepes és teljes erovel
Dinamikai hangsúly a végén
3.1.5. Kapcsolat a társsal, társakkal
Az egyszeru térformák behatárolása
Kör, vonal és egyéb alakzatok alakítása társérintés nélkül, változó térközzel
3.1.6. Kapcsolat az eszközzel
Eszköz(ök) mozgatása ritmustartással
Eszközhasználat párban
A test erokifejtésének érzékelése
Ügyességfejlesztés bottal – változatos fogásmódok, helyváltoztatások, eszközmozgatási irányok
3.1.7. Mozdulatjátékok
A reagálás gyorsasága
Kreatív mozdulatjáték
3.1.8. Népi és egyéb játékok
Körjátékok
Kreatív játék
3.1.9. Táncos produktum
A zenei lüktetés kézen
A zenei lüktetés lábon
Táncelokészítés
3.2. Második fejlettségi szint
3.2.1. Térérzékelés saját térben
A megadott mozdulattípussal vagy típusokkal haladás a megnevezett irányokba és távolságra
3.2.2. Térbeli tájékozódás, tudatosság a konstans térben
Több viszonyítási rendszerben eligazodás és elmozdulás saját egyenletes lüktetésre
A térirányok és a saját irányok egymásra hatása
Saját irány és a testrész fent-lent iránya
3.2.3. Mozgáslüktetés érzékelése, értelmezése
A fogalom verbális és egyszeru mozgásos értelmezése és megjelenítése
A kéttagú, háromtagú lüktetés fogalom összetettebb mozgásos értelmezése és megjelenítése
3.2.4. A mozgás dinamikai változásai
Az erőfok változásának és változtatásának egymás utáni nagy és finommotoros megjelenése (mezzopianótól fortéig)
Súlyvételek dinamikai változtatása
Súlyvételek és gesztusok váltott dinamikai fokozásai
3.2.5. Kapcsolat a társsal, társakkal
A páros viszonyok elokészítése, a bizalom kialakítása, az érintés természetes elfogadásának előkészítése
3.2.6. Kapcsolat az eszközzel
Játékok az eszközökkel
3.2.7. Mozdulatjátékok
Gesztusok
Forgás, fordulás, keringés
A mozdulat típusok ritmikai ötletinek megjelenítése a testrészeken dallammal és szöveggel
3.2.8. Népi és egyéb játékok
Népi játékok
Egyéb játékok
3.2.9. A két- és háromtagú táncos alapmotivikai formák
A háromtagú motívum tanításának menete
3.3. Harmadik fejlettségi szint
3.3.1. Térérzékelés saját és konstans térben
3.3.2. Mozgáslüktetés érzékelése, értelmezése
3.3.3. A mozgás dinamikai változásai
3.3.4. Kapcsolat a társsal, társakkal
3.3.5. Eszközös és egyéb feladatok, játékok
3.3.6. Táncos produktum
4. A KREATIVITÁSRÓL
4.1. Elméleti háttér
4.2. Pedagógiai alapelvek a kötetlenség, eredetiség előhívásához
5. KÖTETLENSÉG, AZ ELÉGSÉGES TUDÁS KREATÍV FELHASZNÁLÁSA
5.1. Gyakorlatok az első fejlettségi szinten
5.1.1. Művelet, mozgás – amit a test tudatosan cselekszik
5.1.2. Tér – ahol a test mozog
5.1.3. Energiabefektetés – ahogy a test mozog (időbeli és dinamikai jellemzők)
5.1.4. Kapcsolódások – kit és mit mozgat a test
5.1.5. Tánc, mozgásjelenet – produktum
5.2. Gyakorlatok a második fejlettségi szinten
5.2.1. Művelet, mozgás – amit a test tudatosan cselekszik
5.2.2. Tér – ahol a test mozog
5.2.3. Energiabefektetés – ahogy a test mozog (időbeli és dinamikai jellemzők)
5.2.4. Kapcsolódások – kit és mit mozgat a test
5.2.5. Tánc, mozgásjelenet – produktum
5.3. Gyakorlatok a harmadik fejlettségi szinten
5.3.1. Művelet, mozgás – amit a test tudatosan cselekszik
5.3.2. Tér – ahol a test mozog
5.3.3. Energiabefektetés – ahogy a test mozog (időbeli és dinamikai jellemzők)
5.3.4. Kapcsolódások – kit és mit mozgat a test
5.3.5. Tánc, mozgásjelenet – produktum
6. EREDETISÉG – ÖNÁLLÓ MOZGÁSÖTLETEK LÉTREHOZÁSA, ALKALMAZÁSA
6.1. Gyakorlatok az első fejlettségi szinten – Egyszerű rögtönzések
6.1.1. Művelet, mozgás – amit a test tudatosan cselekszik
6.1.2. Tér – ahol a test mozog
6.1.3. Energiabefektetés – ahogy a test mozog (időbeli és dinamikai jellemzők)
6.1.4. Kapcsolódások – kit és mit mozgat a test
6.1.5. Tánc, mozgásjelenet – produktum
6.2. Gyakorlatok a második fejlettségi szinten – Improvizációs előkészítő feladatok
6.2.1. Művelet, mozgás – amit a test cselekszik
6.2.2. Tér – ahol a test mozog
6.2.3. Energiabefektetés – ahogy a test mozog (időbeli és dinamikai jellemzők)
6.2.4. Kapcsolódások – kit és mit mozgat a test
6.2.5. Tánc, mozgásjelenet – produktum
6.3. Gyakorlatok a harmadik fejlettségi szinten – Szabad szárnyalás
6.3.1. Művelet, mozgás – amit a test cselekszik
6.3.2. Tér – ahol a test mozog
6.3.3. Energiabefektetés – ahogy a test mozog (időbeli és dinamikai jellemzők)
6.3.4. Kapcsolódások – kit és mit mozgat a test
6.3.5. Tánc, mozgásjelenet – produktum
7. A KREATÍV – NEM TÁNCJELLEGŰ – MOZGÁSSOR ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK LEHETSÉGES FOLYAMATA
SZAKNYELVI KISSZÓTÁR
IRODALOMJEGYZÉK
MELLÉKLETEK
SZERZŐK