Ahhoz, hogy a TE IS Program iskolai belépését megelőző workshop – amelyen javaslatunk szerint a TE IS trénerek, a TE IS mentorok, a program szupervízorai, valamint a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) régiós munkatársai vesznek részt – eredményes legyen, nem feltétlenül szükséges meghatározott tematika. Elégségesnek érezzük, ha a résztvevő szakemberek törekednek arra, hogy a lehető legjobban megismerjék egymást akár szakmai, akár személyes értelemben. Bár első látásra kerettelennek tűnhet egy ilyen találkozó, mégis azt kell látnunk, hogy a program folyamatában (tempóját és lendületét tekintve) talán soha nem lesz alkalmasabb idő arra, hogy az együttműködő szakemberek kötetlenül, csak egymásra figyelve találkozzanak.

Ezért is tartjuk fontosnak a szóban forgó work­shopot a személyesség köré építeni. Egy szakmai program megvalósítása során leginkább a résztvevők szakmai szerepei érvényesülnek, például szakmai tudásuk, képzettségük, szakértői munkatapasztalataik. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a szakmai szerepek gyakran annyira erőssé tudnak válni, hogy nehezen tud átszűrődni rajtuk a személyiség és ezáltal a személyesség. Természetesen a szakmai szerepek nagyon fontosak, de legalább ennyire lényeges az is, hogy ne csupán szakemberként legyünk jelen a TE IS folyamataiban, hanem sajátos, egyéni vonásokkal, jellemzőkkel rendelkező emberként is.

• Ki hogyan értelmezte a TE IS Program céljait? Hogyan hidalhatók át, kapcsolhatók össze az esetlegesen különböző értelmezések?
• Hogyan lehetne körvonalazni a TE IS Program lehetőségeit az érintett iskola tekintetében?
• Mi a legizgalmasabb lehetőség számunkra a TE IS Programban?
• Mi az, ami aggodalommal tölt el bennünket, ha a TE IS iskolai megvalósítására gondolunk?

• Hogyan kerültem abba a szakmai szerepbe, amelyben vagyok (pedagógus, tréner, régiós szakmai menedzser, szu­per­vízor)?
• Hogyan kapcsolódnak össze a személyes és a szakmai cél­jaim?
• Vannak-e olyan készségek, tudások bennem, amelyeket eddig még nem használtam, nem alkalmaztam a munkám során?
• Mikor érzem magam biztonságban, és mi az, ami általában elbizonytalanít?

• Mit jelent számomra az együttműködés?
• Miben hasonlítanak és miben különböznek a workshop résztvevői?
• Milyen mozgósítható külső kapcsolataink vannak?
• Hogyan tudnánk meghatározni a következő közös lépést?

Mindezek fényében álljon itt néhány olyan – szakmai és személyes jegyeket egyaránt viselő – javaslat, téma, kérdés, amelyeket megfontolásra érdemesnek tartunk a TE IS szakemberek első találkozásának témáiként.

A gyerekekkel való munkában nemcsak pedagógiai vagy pszichológiai tudásunk érvényesül, hanem az egész lényünk, személyiségünk. A nevelésben és a pedagógiában, ahogyan más segítő, támogató és tanító szerepben, a személyiség egyúttal munkaeszköz is, amelyet nem csupán ápolni, fejleszteni szükséges, de tisztában kell lennünk annak a munkánk során jelentkező hatásaival is.

Mivel A TE IS folyamataiban – ahogyan ez a programot megelőző képzéseken, tréningegeken is megjelent – a személyesség alapérték, érdemes ezzel már a program legelején foglalkozni.

A szakemberek első találkozása abban is segítséget nyújthat, hogy a gyerekekkel való első találkozásra is rá tudjunk hangolódni, ám előtte végig kell gondolnunk, hogy miként tesszük meg az első, majd a következő lépéseket. Ebben segít a stratégiaalkotás.