Játékalkotók: Kiskirályok (Debreceni Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola, Debrecen)

A játék üzenete: 
„Csapatépítés, csapatszellem fejlesztése, önfeláldozás a csapat érdekében, együttműködés a cél érdekében.”

Játéktér: teremben, aulában vagy szabadban is játszható
Játékidő: szabadon meghatározható 
Játékosok létszáma: akár 10 részvevővel is játszható, de érdemes több osztálynak vagy az egész iskolátoknak szervezni egy játékos délutánt

Eszközök

• jelölőmezek, azon belül 1 + 2 jelölőszalag a két csapatnak
• 1 db gumilabda

Az az igazság, hogy a játék ötletének semmi köze nem volt a diáktársaink véleményéhez, ugyanis, csak a saját ötleteinkre hagyatkoztunk. Tudjuk, hogy az iskolában mindenki nagyon szeret kiütőzni, de az ötletelés során csak ez nem befolyásolt minket. Örültünk, hogy valami új játék az eszünkbe jutott.

Alakítsatok két egyenlő létszámú csapatot, és vegyétek fel a megkülönböztető mezeket is, vagy beszéljétek meg, hogyan jelölitek a két csapatot! Mindkét csapatban választanotok kell egy királyt és két tisztet. Mindhárman más mezben legyenek a csapaton belül, a királyon még ezen felül lehet egy szalag is! 
A játékosoknak egy élete van, a tiszteknek és a királynak kettő, illetve a királynak plusz még egy, ha valaki felajánlja a saját életét, amikor a királyt már kétszer kiütötték. A játék a kosárlabdához hasonlóan, feldobással kezdődik. A végső cél, a király kiütése. Labdával a kézben nem szabad lépni, a játékostársak egymás között adogathatják a labdát, de mindig csak a labda nélküli játékosok változtathatnak helyet. A kiütött játékos kiesett a játékból. Ha az ellenfél labdáját elkapja egy játékos, és nem esik ki a kezéből, az nem számít kiütésnek. Az sem számít kiütésnek, ha a labda valahonnan pattintva érkezik a játékosra. A mezőnyjátékosok célja, hogy védjék a királyuk életét, illetve próbálják kiütni az ellenfél játékosait és végül annak királyát. Ha egy tiszt felajánlja az egyik életét, vagy egy katona felajánlja az életét valamelyik kiütött játékosnak, akkor az visszaállhat, miközben a felajánlónak egy élettel kevesebb marad, illetve leül helyette (egyszerű katona esetén). Ezt a felajánlást a játékmesternek be kell jelenteni, amit a játékmester bekiáltással kihirdet. A játéknak akkor van vége, amikor az egyik csapat kiütötte a másik csapat királyát.
Nagyon izgalmas, amikor kiütnek egy jobb ütőerőt képviselő játékost. Lehetséges, hogy lesz olyan a játékban lévők közül, aki úgy gondolja, hogy fel kell áldoznia az életét a csapat érdekében, mert esetleg a padon ülő játékostársa többet tud tenni a győzelemért, mint ő. Az is előfordulhat, hogy a tisztek közül valamelyik lemond az egyik életéről, hogy visszaálljon egy játékos, mert jobb, ha többen vagytok pályán. A taktikáról az elején érdemes megegyezni. Megállapodhattok például abban, hogy kik lesznek azok, akik folyamatosan élő pajzsot alkotnak a király előtt, mert hiába mentik meg a saját életüket, ha a királyt legalább háromszor kiütötték, vége a játéknak.