A kúszás és a mászás (5) szerepe rendkívül fontos a gyermek fejlődésében, hiszen motoros mérföldkövekről beszélünk. A kúszások és különböző mászások a mozgásfejlődés korai szakaszában, a járás előtt megjelenő formák. Nagyszerű csont- és izomerőfejlesztő hatásuk mellett változatos gyakorlásukkal kiváló koordinációfejlesztő feladatok is.

(5) A kúszások, mászások nem tartoznak szorosan véve az alapvető mozgásformák közé, hiszen elemi akaratlagos mozgásként már korábban megjelennek a mozgásfejlődésben. Ennek ellenére ezek óvodai, iskolai gyakorlása nagyon fontos a mozgásműveltség bővítése, az erőnlét fejlesztése és a későbbi, elsősorban torna sportági elemek előkészítése szempontjából.

A kúszások, mászások szerepe a mozgásfejlődésben helyenként túlmutat e könyv fókuszán, hiszen gyakran halljuk, hogy nem csak a testi, hanem az értelmi és lelki fejlődési folyamatok elősegítésében is nagy szerepe van. Bár ezen elméletek bizonyos részeiről nincs átfogó szakmai konszenzus, mi azokat a mozgástanuláson túlnyúló szempontokat gyűjtöttük össze, amik jól megfigyelhetők az óvodai és kisiskolás oktatásban, és adnak némi kapaszkodót a kúszások és mászások alkalmazásához.

• Az azonos oldali kar-láb együttes használatát azoknál a gyermekeknél alkalmazzuk, akiknek az ellentétes kar-láb munkával történő végrehajtás nem okoz nehézséget.
• Az utánzó kúszások, mászások mindezen pozitív hatásukon túl érzelmileg is mozgósítják a gyermekeket. Ennek érdekében a gyakorlatok végezhetők behunyt szemmel is.
• A meghatározott útvonalon való mászáshoz használhatunk talajra rajzolt/ragasztott vonalakat vagy kötelet, ilyenkor a vonal a kezek és a lábak között is futhat.
• Az optimális támasztávolság megválasztása a kúszásnál megkönnyíti az előrehaladást. A mászásoknál a változó támasztávolság következtében biztosabbá vagy bizonytalanabbá válik az egyensúlyi helyzet megtartása, ám csak ezeken a próbálkozásokon keresztül találhatnak rá tanítványaink az optimális támasztávolságra.
• A keményebb vagy puhább talajon történő kúszás, mászás, a földön elhelyezett jelek, lejtők, emelkedők távolságának felmérése finom alkalmazkodásra készteti a látást, a tapintási érzékelést, a belső érzékelő receptorokat. Javul a távolságbecslés, a mélység érzékelése, amelyek eredményeként a szem-kéz koordináció és az egyensúlyérzékelés biztonsága is.
• A lassított és gyorsított kúszások/mászások a mozgásvégrehajtás tudatos kontrollját jelentik, hiszen ha lassítva vagy gyorsítva akarunk valamit megcsinálni, tudnunk kell, hogy milyen mozdulatokat kell „lelassítani”, „felgyorsítani” vagy „szaggatottan” elvégezni.
• Kúszás, de különösen a mászás közben lehet hangkeltéssel végrehajtani a feladatot. Eközben lehetőség van arra, hogy a végtagdominancia fejlesztésére is figyelmet fordítsunk (például dobbantás az egyik kézzel, lábbal, és felváltva vagy egyszerre a lépő kézzel és lábbal). A külső ritmus még tovább fejleszti az alkalmazkodást, mert bekapcsolódik az érzékelésbe a hallás is. A koordináció egy magasabb foka, ha képesek vagyunk a saját mozgásunkat egy külső ritmushoz igazítani. Ehhez felhasználhatók a már ismert gyermekdalok és ritmusképletek.
• Tovább színesíthetjük a gyakorlást eszközkerüléses kúszásokkal/mászásokkal. Egészen új megtapasztalás lehet, ha a kúszásnál/mászásnál az eszközön hasal/térdel a gyermek (rongy, szuperdeszka, szőnyegdarab).
• Az eszközökben való mászásnál új elem, hogy a látásnak nem lesz olyan fontos szerepe.
• Még további nehezítés, mikor mászásnál körkörös gumiszalagot vagy zsinórt kell kifeszítve az azonos vagy az ellentétes oldali végtagok között megtartani.

A kúszások, mászások feldolgozása során javasolt játékok: