A 10–12 éves korú gyerekek biológiai, értelmi, szociális fejlődésükben is nagy változásokon mennek keresztül. A felső tagozatba lépve új szintekhez érkeznek.

A biológiai változásokat a serdülőkorba érve az alapvető hormonális változások határozzák meg. Mivel a fiúk és lányok fejlődési üteme ebben az időszakban jelentősen eltérhet egymástól, érdemes a két nemnél bekövetkező változásokat külön áttekinteni.

A lányoknál a pubertás kezdete erre az időszakra tehető. Bár az egyéni sajátosságokból adódóan 1-2 év szóródás tapasztalható, de a lányoknál jellemzően hamarabb indul meg, mint a fiúknál. Az első és a mozgástanulás szempontjából meghatározónak tekinthető változás a jelentős magasságnövekedés. A testmagasság növekedésével egy időben a testalkat arányai is megváltoznak. A végtagok hirtelen hosszabbak lesznek. A törzs hossza ehhez képest kisebb mértékben, de szintén növekedik, míg a fejméret szinte nem változik. A megnyúlás időszakára jellemző, hogy a korábbi testalkathoz képest átmenetileg vékonyabb lesz a gyermek. A gyorsan megváltozott testalkatot a mozgás összerendezettségével nem könnyű követni. Gyakran esnek szét átmenetileg korábban megszerzett motoros készségek. Ha ehhez hozzávesszük a másodlagos nemi jellegek határozottabb megjelenését, érthető, hogy a lányok ebben az időszakban nem mindig mozognak szívesen, különösen nem társaik vagy éppen a fiúk előtt. Jellemző korosztályi tünet az állandó fáradtságérzet, ami tényleges kísérőjelensége a felgyorsult ütemű növekedésnek. Felületes szemlélő számára ez egyszerű lustaságnak tűnhet, különösen a megelőző korosztályok motoros nyughatatlanságához viszonyítva, de érdemes a gyerekek jelzéseit komolyan venni és nem megjegyzések tárgyává tenni. Legjobb ellenszere a tényleges inaktív pihenés mellett a napirend követhető rutinjának, így különösen a mozgás rendszerességének kialakítása. Vezető elv a „többször kevesebbet” legyen!

A fiúknál a pubertás jellemzően a lányokhoz képest körülbelül két évvel később kezdődik, tehát inkább egy későbbi időszakra, a 7–8.-os korosztályra tehető. Az eltérő ütemű fejlődés könnyen hozhatja azt a helyzetet, hogy ebben a korosztályban a lányok testmagassága átlagosan nagyobb, mint a fiúké. Az általános testi erőben mutatkozó különbség ugyanakkor inkább a fiúk javára növekszik.

Értelmi képességeit tekintve ez a korosztály továbbra is szenzitív időszakában van. Jellemző, hogy gyorsan sajátítanak el új ismereteket, ugyanakkor a tanulás iránti motivációjukról elmondható, hogy általánosságban csökken. Figyelmi képességük javul és jóval hosszabb ideig fenntartható, mint alsó tagozatos társaiké, de ezt hatékonyan csak akkor tudjuk kihasználni, ha kellő motiváció is társul hozzá. További jelentős környezeti változásként kell értelmezni azt az alkalmazkodási kényszert is a korosztálynál, hogy a felső tagozatba lépve minden tanítási órán más tanárral, így más személyiséggel, nyelvezettel, oktatásmódszertani stílussal és eltérő elvárásokkal, értékelési elvekkel találkoznak. Ez a helyzet hirtelen nagyfokú alkalmazkodást igényel a tanulóktól. Új elemként jelenik meg gondolkodásukban a véleményalkotás és ezzel párhuzamosan a kritika megfogalmazása.

A korosztály társas viszonyait tekintve a felnőtt társadalomtól való függetlenedés, elszakadás törekvése jellemzi leginkább őket. A szülők és tanárok által nyújtott támogatás elfogadásától inkább a kortárscsoportokhoz való tartozás, és azok véleményéhez való igazodás kerül előtérbe.

Összefoglalva elmondható, hogy lányok és fiúk együtt foglalkoztatása a korábbiakhoz képest jóval nehézkesebb, ezért az órákon célszerű nemenként különválasztani a gyerekeket. Tanár-diák viszonyban pedig az észszerű hierarchia megtartása mellett a tevékenység közös jellegét hangsúlyozva érdemes a tanulókat minden területen partnerként bevonni.