A fesztiválszervezés lehetőségei röplabdázásban

Szűrők, jellemzők...
Játékoktatás: játékoktatás
Motiválás: belső motiváció támogatása
Oktatási stratégiák: állomásos tanítás
Mozgásfejlődés: mozgástanulás és gyakorlás
Tervezés: óra/foglalkozástervezés
Interdiszciplináris tanítás: élménypedagógia
Sportági módszertani ajánlások: Röplabda
Fejlesztési terület: széleskörű mozgás-, játék- és sportműveltség

Az utolsó fejezetben rátérünk a fesztivál jellegű foglalkozás meghatározására, tartalmaira, előnyeire és hátrányaira. Áttekintjük a szervezéssel kapcsolatos szempontokat.

A röplabda-specifikus fesztivál legfőbb célja, hogy a játékokon, játékos feladatokon keresztül minél több gyermek fedezhesse fel a röplabdázás élményét, és tanulja meg a játék alapjait, hogy a későbbiekben a szabadidős vagy a versenyszerű röplabdázásban is örömét lelje. A fesztivál további célja, hogy a részt vevő tanulók változatos környezetben, játékos formában gyakorolják a röplabdázás technikai és taktikai elemeit, lehetővé téve közben, hogy minden tanuló sikeresnek és kompetensnek érezhesse magát. A fesztivál során a pozitív játékélmény megszerzésére helyezzük a hangsúlyt, amely érdekében az alábbi szempontoknak kívánunk, megfelelni:

  • az érintett korosztályhoz illeszkedő röplabda-specifikus mozgásanyag megválasztása;
  • a fesztivál állomáshelyeinek hatékony elrendezése, amely lehetővé teszi, hogy egy időben minél több tanuló aktív maradjon;
  • változatos eszközhasználat és játékszervezési megoldások, amelynek köszönhetően a tanulók motiváltan és lelkesen vesznek részt a feladatokban;
  • kontrollált versenyhelyzetek kialakítása, amelynek során nem alkalmazunk eredményszámítást, ezzel a tanulásra, részvételre és a tapasztalatszerzésre helyezzük a hangsúlyt;
  • a tudatos csoportkialakítás segítségével a szociális kompetencia fejlődésének biztosítása;
  •  a gyakorlóhelyeket, feladatokat úgy alakítjuk ki, hogy minél több lehetőséget biztosítsunk a tanulóknak a játékba kapcsolódásra és a végrehajtásra, aminek köszönhetően motiváltan és lelkesen vesznek részt a feladatokban.

A fesztivál állomáshelyeinek kialakításánál az alábbi szempontokat vegyük figyelembe:

  • a balesetveszélyes helyzetek kizárása;
  • a végrehajtás folyamatosságának biztosítása (pl. oda-vissza történő feladat-végrehajtásra legyen mód, ahol csak lehetséges);
  • a magasabb és alacsonyabb terhelésű állomások arányos elrendezése;
  • optimális létszám kialakítása az adott feladathoz/játékhoz és területhez illesztetten (pl. csapatlétszám kisjátékok esetében);
  • a pillanatnyilag passzív tanulók (pl. cserék, pihenőcsapat) bevonásának biztosítása a feladatokba (pl. kapufogás, labdagyűjtés, segítségadás, játékvezetés);
  • a feladat-végrehajtás során zene alkalmazása, ami egyben jelzi a feladatok kezdetét és befejezését is.

A fesztivál jellegű órákon a játék domináljon! Azokon az állomásokon, amelyeken mérkőzés szerepel, nincs szükség a hibák javítására, hagyjuk a gyerekeket szabadon játszani!

A gyerekek sokszor teljesen másként gondolnak egy-egy játékhelyzetre ott a pályán, játék közben, mint mi a pályán kívülről. Engedjük nekik a szabad döntéseket, a próbálkozásokat, így tudnak nagy játéktapasztalatot szerezni!

Szabad játék közben csak a röplabda legegyszerűbb alapszabályait tartassuk be!

Játék közben biztassuk a gyerekeket arra, hogy bátran hajtsák végre azokat a mozdulatokat, amelyeket kigondoltak! A gyerekek a megoldások sikerességéről szerzett tapasztalataik alapján fognak tudni tanulni.

A fesztivál típusú foglalkozásokon egy időben, több helyszínen, többféle gyakorlási- és játéklehetőséget biztosítunk a tanulók számára.

Előnyei

  • Egy időben nagyobb létszámú tanuló aktivitásra van mód.
  • A több helyszín változatosságot és nagyobb motivációt eredményez.
  • A foglalkozás során számos technikai és taktikai elem gyakorolható, így sokféle készség és képesség fejlődhet.
  • Az állomásokon nagyobb lehetőségünk van a tanulói autonómia támogatására.

A fesztiválok tartalmát a korábban megismert technikai és taktikai ismeretek, ügyességfejlesztő feladatok, kisjátékok, kreatív játékok és mérkőzésjátékok tartalmaiból állítjuk össze. A grassroots filozófia szerint fontos, hogy minden tanulónak azonos mennyiségű idő álljon a rendelkezésére a tanulás során, illetve minden tanuló minden helyzetben kipróbálhassa magát. Ennek érdekében a tanév során több, fesztivál jellegű foglalkozást szükséges megszervezni. Ezeken a foglalkozásokon élményszerű, kontrollált, több állomáson egy időben zajló gyakorlásban, játékos feladatokban, játékokban vesznek részt a tanulók.

A foglalkozások sokféle környezetben megvalósíthatók lányok és fiúk közös részvételével is. Méretüket és időtartamukat a gyerekek számától és a rendelkezésre álló infrastruktúrától függően lehet meghatározni.

A pályák (kisjátékok) és a műhelyek (technikai gyakorlatok) számát a részt vevő gyerekek számától és a gyerekek képzettségi szintjétől függően lehet meghatározni.

Alapvető elvárások a fesztiválfoglalkozásokkal szemben

  • Minden tanulónak azonos időkeretet biztosít a gyakorlásra.
  • A kiesős játékok elkerülésével nincsen inaktív résztvevő.
  • Eredményszámítás nélkül zajlanak a játékok.
  • Lányok és fiúk közösen vehetnek részt rajta.
  • A változatos játékok és gyakorlóállomások illeszkednek a korosztályhoz és az előzetes tudásszinthez.

Nehézségek lehetnek

  • A helyszín mérete és elrendezése
  • A gyerekek beosztása és elosztása
  • Az eszközök hiánya
  • A diákok felelősségérzetének, magatartásának hiányosságai (képesek-e rendezett, önálló feladat-végrehajtásokra)
  • A pedagógus szervezési ismeretei, tanulókkal szembeni bizalma (nem képesek?), és az önálló tanulói munka hiányosságai
  • Az időből fakadó nehézségek (45 perc? 90 perc?)

A szervezés a tervezéssel indul. Tudjuk azt, hogy mekkora létszámban lesznek jelen a foglalkozáson a tanulók, és mekkora terület áll rendelkezésünkre. A gyerekek tudásszintje és az elérni kívánt cél is befolyásolja a tervezést. A kialakított csoportok ideálisan 4–6 főből állnak. Így a műhelyállomásokon és a kisjátékállomásokon is ilyen létszámmal kell számolni a feladat megtervezésénél.

Az elérni kívánt cél lehetőleg kicsivel legyen magasabb a gyerekek tudásszintjénél, mert az még motiválja őket az elsajátítás lehetősége miatt, kihívásnak tekintik, ezáltal a feladat nem lesz unalmas, illetve megvalósíthatatlanul nehéz. A feladatokat úgy válasszuk meg, hogy a tanulók tudjanak választani kihívást jelentő, de megvalósítható feladatrészt, feladatot.

A rendelkezésünkre álló eszközökkel színesebbé tudjuk tenni a foglalkozást, illetve segíteni tudjuk a kívánt cél elérését. Az eszközöknél figyeljünk arra, hogy azok balesetmentesen használhatóak legyenek. Csak annyi eszközt használjunk, amennyi feltétlenül szükséges, mert a túlzsúfolt tér elveheti a játék örömét.

A szervezés függ

  • a rendelkezésünkre álló tér nagyságától;
  • a gyerekek létszámától;
  • a gyerekek tudásszintjétől;
  • a foglalkozással elérni kívánt céltól;
  • a rendelkezésünkre álló eszközöktől.

A szervezés főbb feladatai

  • Progresszív építkezés a tanulói önállóság, a terület és a segítők számának függvényében.
  • Csoportalakítás megfelelő kiválasztása.
  • A segítők lehetnek idősebb tanulók, szülők vagy kollégák.
  • A feladatokat segíthetik feladatkártyák, ezzel is támogatva az eligazodást, hogy mit kell az adott területen csinálni.
  • Pályaméretek, állomáshelyek beosztása (számozása), pályák közötti csere meghatározása.
  • A menetrend és időbeosztás meghatározása.
  • Infrastruktúra szervezése, segédeszközök biztosítása.
  • A csoportok előre meghatározott sorrendben és időbeosztás szerint cserélgetik a pályákat, váltanak a gyakorlatok és a játék között.
  • A gyerekeknek a kisjátékokban meghatározott időközönként cserélniük kell a pozíciókat.
  • Az eredményeket nem írják, nincs rangsorolás!
  • Fontos a szünetek beiktatása. A regenerálódásra és a folyadékpótlásra megfelelő időt kell biztosítani.
  • Zene a gyakorlatvégzés közben.