A mozgástanulás és mozgásfejlődés integrált modelljének elméleti alapjai

Szűrők, jellemzők...
Játékoktatás: játékoktatás
Mozgásfejlődés: mozgástanulás és gyakorlás
Sportági módszertani ajánlások: Floorball
Fejlesztési terület: széleskörű mozgás-, játék- és sportműveltség

Az akkomodáció a keresés alszakaszával kezdődik, melynek hossza függ az egyéni belső dinamikai tényezőtől, valamint az elsajátítandó cselekvés nominális és funkcionális nehézségétől. Ebben az alszakaszban az elsajátítandó cselekvés térbeli, időbeli és dinamikai szerkezetében variabilitás figyelhető meg, melynek mértéke függ az egyéni belső dinamikai tényező és az elsajátítandó feladatra jellemző dinamikai tényező közti különbség mértékétől.

Az akkomodáció keresési alszakaszát a stabilizálódás alszakasza követi, melynek során az egyéni belső dinamikai tényező és az elsajátítandó feladatra jellemző dinamikai tényező közti különbség fokozatosan csökken figyelembe véve és megtartva az egyénre jellemző sajátosságokat. Ennek az alszakasznak a végén az elsajátítandó mozgásos cselekvés térbeli, időbeli és dinamikai szerkezete stabil, a viszonylag változatlan vagy előre jól behatárolható mikrokörnyezeti feltételek között.

Összességében azt mondhatjuk, hogy minden új mozgásos cselekvés elsajátítása az akkomodációval kezdődik. Az akkomodáció a kereséssel kezdődik és a stabilizálódás alszakaszával fejeződik be.

Az akkomodáció során az egyéni belső dinamikai tényező fokozatos változása történik a feladatra jellemző dinamikai tényező irányába az egyéni sajátosságok figyelembevétele és megtartása mellett.

Az akkomodáció, vagyis az új mozgásos cselekvés, séma kialakítása akkor fejeződik be, amikor a végrehajtandó feladat variabilitása csökken, vagyis a végrehajtás stabilizálódott a viszonylag állandó vagy jól behatárolt mikrokörnyezeti befolyásoló tényezők között.

A mozgásos cselekvések tökéletesedésének folyamata az akkomodáció után az asszimiláció során valósul meg. Az asszimiláció az az alkalmazkodási folyamat, amikor egy már alsajátított mozgásos cselekvés, séma változatos és előre be nem jósolható mikro- és makrokörnyezeti befolyásoló tényezők között is hatékonyan, gazdaságosan és sikeresen kerülhet felhasználásra.

Az asszimiláció a kiterjesztés és adaptivitás alszakaszain keresztül valósul meg. A kiterjesztés során az elsajátított feladat a térbeli, időbeli és dinamikai szerkezetének megtartásával egyre hatékonyabb, gazdaságosabb és sikeresebb végrehajtása várható a nagymértékben változó mikro- és makrokörnyezeti tényezők mellett is. Más szavakkal kifejezve a feladatra jellemző dinamikai tényező variabilitása annak ellenére alacsony marad, hogy a feladat mikro- és makrokörnyezeti feltételei nagymértékben változhatnak.

Az adaptivitás szakaszában az elsajátított feladat a térbeli, időbeli és dinamikai szerkezetének megtartása már nem célravezető, ezért a szerkezet szükséges (a környezetihez igazodó) mértékű elvesztése mellett is hatékony, gazdaságos és sikeres.

Az eddigiek során arra törekedtünk, hogy nagyvonalakban, átfogóan bemutassuk a mozgástanulás és mozgásfejlődés integrált modelljének szakaszait és alszakaszait. A következő táblázatban bemutatjuk, hogy az integrált modell által javasolt szakaszok és alszakaszok, milyen viszonyban vannak a már részletesen ismertetett mozgástanulási modellek egyes szakaszaival.

Táblázat

Arra kívánunk rámutatni, hogy a nemzetközi szakirodalomban fellelhető mozgástanulási modellek által javasolt szakaszok és az egyes szakaszok jellemzői kölcsönösen megfeleltethetők a mozgástanulás és mozgásfejlődés integrált modellje által javasolt szakaszokkal és alszakaszokkal.

Továbbá az integrált modell által javasolt szakaszok és alszakaszok során lezajló mozgásszabályozási folyamatok értelmezhetők és beazonosíthatók az ontogenetikai, valamint a kognitív fejlődésben megfigyelhető alkalmazkodási folyamatokban és ezzel egy időben a dinamikusrendszer-elmélet szerinti megközelítés értelmében is helytálló.

S végül, de nem utolsó sorban az egyes szakaszok és alszakaszok során elérendő cél és a cél elérést támogató feladatgyakorlási (mikrokörnyezeti) elrendezésre is javaslatot tesz az elsajátítandó feladat nominális nehézségének és figyelmi kapacitásigényének figyelembevételével.