A floorballpálya méretei

A játéktér 40 × 20 m-es, amelyet 50 cm magas palánk vesz körül íves sarkokkal megfelelő jelzésekkel, a Nemzetközi Floorball Szövetség (IFF) által hitelesítve. A legkisebb elfogadott méret a floorball nagypályás változatában 36 × 18 méter.

• Unihoki rendszerben kiírt mérkőzés esetén a Magyar Floorball Szakszövetség Kiegészítő Unihoki Játékszabályok által meghatározott méretek a mérvadók. A játéktér 24 × 14 m-es, de minimum 22 × 12 m-es.
• Kispályás rendszer szerint a játéktérnek 20 × 10 m-esnek kell lennie, mely adott esetben legfeljebb 2-2 méterrel lehet rövidebb, illetve keskenyebb.

A versenybíróság és a büntetőpadok a palánktól megfelelő távolságra legyenek. Mindkét csapatnak külön büntetőpadja legyen a versenybírói asztal két oldalán elhelyezve. Mindkét büntetőpadon legalább két személy részére legyen elegendő hely. A középvonaltól 1 méterre, 2 méter hosszan kijelölt büntetőpad-területeket a palánk mindkét oldalán jól láthatóan kell jelölni.

Jelzések a játéktéren

Minden jelzést 4-5 cm széles, jól látható vonallal kell jelezni. A középvonalat és a középpontot jelöl-ni kell, a középvonal legyen párhuzamos a játéktér rövid oldalával, és ossza azt két egyenlő méretű térfélre.

A büntetőterületek mérete 4 m × 5 m (unihoki: 3 m × 4,5 m, kispálya: 90 × 90 cm), amelyeket a játéktér rövid oldalától 2,85 m-re (unihoki: 2,35 m, kispályán a kapu előtt közvetlenül) kell kijelölni. A büntetőterületek téglalap alakúak, a méretszámok a hosszúságot és a szélességet jelzik, a vonala-kat is beleértve. A büntetőterületeket a játéktér hosszú oldalaihoz képest középen kell elhelyezni.

A kapusterületek mérete 1 m × 2,5 m (unihoki: azonos), amelyeket a büntetőterületek hátsó vonalai előtt 0,65 m-re kell kijelölni. A kapusterületek téglalap alakúak, a méretszámok a hosszúságot és a szélességet jelzik, a vonalakat is beleértve. A kapusterületeket a játéktér hosszú oldalaihoz képest középen kell elhelyezni. A kapusterületek hátsó vonalai egyben gólvonalként is szolgálnak, ezért a kapusterületek hátsó vonalán a kapufák helyét is meg kell jelölni úgy, hogy a két jelölés között 1,6 m legyen a távolság. A gólvonalakat a játéktér hosszú oldalaihoz képest középen kell elhelyezni. A kapufák helyét jelölő jelzéseket a kapusterület hátsó vonalán, a vonalon lévő kihagyások-kal, vagy pedig arra merőlegesen a vonalból közvetlenül kinyúló rövid vonalakkal kell megjelölni.

A húzáspontokat a középvonalon és a gólvonalak képzeletbeli meghosszabbításán, a játéktér hosszú oldalaitól 1,5 m-re (unihoki, kispálya: 1 m) kell megjelölni, amelyeknek átmérője nem haladhatja meg a 30 cm-t. A húzáspontokat kereszttel is lehet jelölni. A középvonalon lévő pontok lehetnek képzeletbeliek is.

Kapuk

A kapuk méretének 160 × 115 cm-esnek kell lennie, a kapu hátsó és két oldalsó részén egybefüggő hálónak kell fednie, melynek rései között nem férhet át a floorball-labda. A kapu felül lévő hátsó határolójához ún. ejtőhálónak kell csatlakoznia. A kapunak IFF-hitelesítéssel kell rendelkeznie.

• Unihokiban megegyezik a kapu mérete a normál kapuéval.
• Kispályás versenyeken a kapu mérete 90 cm × 60 cm. Ejtőháló használata nem kötelező.

A játéktér ellenőrzése

A játékvezetők jóval a mérkőzés kezdete előtt ellenőrizzék a játékteret, valamint a kapukat, és gondoskodjanak az esetleges hibák kijavításáról. Minden nem kijavítható hibát jegyzőkönyvbe kell venni. A rendező felelős a hibák kijavításáért, és a palánk megfelelő állapotáért a mérkőzés folyamán. Minden veszélyes tárgyat el kell távolítani a játéktér közeléből, vagy puha borítással be kell fedni.

Rendes játékidő

A rendes játékidő 3 × 20 perc, két 10 perces szünettel, amikor a csapatok térfelet cserélnek.

Rövidebb játékidőre és rövidebb/hosszabb szünetekre a hivatalos szerv adhat engedélyt, erről az adott bajnokság kiírásában kell rendelkezni. A térfélcserével egy időben a csapatok csereterületet is cserélnek. Jóval a mérkőzés előtt a hazai csapat választhat térfelet. Mindegyik játékrészt a középponton elvégzett húzással kell kezdeni. Abban az esetben, ha a játékidő végét jelző órán a hangjelzés nem automatikus, a játékrész végét a versenybírónak kell jeleznie síppal vagy más, arra alkalmas eszközzel. A játékrész, illetve a mérkőzés abban a pillanatban ér véget, amint a hangjelzés elkezd megszólalni. A szünet idejét rögtön a játékrész végén kell elkezdeni mérni. A csapatok feladata, hogy a szünet lejártával megfelelő időben visszatérjenek a játéktérre. Ha a játékvezetők úgy gondolják, hogy valamelyik térfél előnyösebb, akkor a csapatoknak a harmadik játékrész felénél ismét térfelet kell cserélni, erről azonban a harmadik játékrész megkezdése előtt kell dönteni. Ha a csapatok térfelet cserélnek, a játékot a középponton elvégzett húzással kell folytatni.

Tiszta játékidőt kell mérni. A tiszta játékidő azt jelenti, hogy az időt meg kell állítani valahányszor a játékvezetői síp megszakítja a játékot és akkor kell újra elindítani, amikor a labdát játékba hozzák.

Különleges játékmegszakításnál három sípszót kell alkalmazni. A játékvezetők döntik el mit lehet különleges játékmegszakításnak tekinteni, de minden esetben ezek közé tartozik, ha megsérül a labda, ha a palánk részei szétválnak, ha sérülés történik, ha felszerelést mérnek, ha nem engedélyezett személy vagy tárgy kerül a játéktérre, ha a világítás teljesen vagy részlegesen megszűnik és ha a mérkőzés végét jelző hang tévedésből megszólal. Ha a palánk részei szétváltak a játékot nem kell megszakítani addig, amíg a labda a kérdéses rész közelébe nem kerül. Ha valaki megsérül a játékot csak akkor kell megszakítani, ha komoly sérülés gyanúja áll fenn, vagy a sérült játékos közvetlenül zavarja a játékot.

A hivatalos szerv engedélyezheti a nem tiszta játékidő használatát, ebben az esetben a játékidőt csak gól, kiállítás, büntetőütés, időkérés és a játékvezetők hármas jelzésére különleges játékmegszakítás miatt kell megállítani. A rendes játékidő utolsó 3 percében mindig tiszta játékidőt kell mérni, kivéve, ha a bajnokság kiírása máshogy nem rendelkezik.

A játékidőt büntetőütés alatt meg kell állítani.

Az időkérés

A mérkőzés alatt mindkét csapatnak lehetősége van arra, hogy egy alkalommal időt kérjen, amelyet rögtön meg kell adni, amint a játék megszakad, és három sípszóval kell jelezni. Időt bármikor lehet kérni, beleértve a góllal és büntetőkkel kapcsolatos eseteket, kivéve a hosszabbítást követő büntetőket, de ezt csak a csapatkapitány vagy egy csapatvezető teheti.

A játékmegszakítás közben kikért időt azonnal meg kell adni, kivéve, ha az negatívan befolyásolná a másik csapat helyzetét, ekkor az időt a következő játékmegszakításkor kell megadni. A kikért időt mindig meg kell adni kivéve gól után, amikor a csapat elállhat az időkérés szándékától. Az időkérés indulását egy játékvezetői sípszó jelzi, amely akkor hangzik el, amikor a csapatok már a csereterületeknél, a bírók pedig a versenybírói asztalnál tartózkodnak. Az időkérés végét egy másik, 30 másodperccel későbbi sípszó jelzi. Az időkérés után a játékot a megszakítás okának megfelelően kell folytatni. Büntetett játékos nem vehet részt az időkérésben.

A hosszabbítás

Ha egy mérkőzés egyenlő állással ér véget, de az eredményt el kell dönteni, akkor 10 perc hosszabbítással addig kell folytatni a játékot, amíg az egyik csapat gólt nem szerez. A hosszabbítás előtt a csapatoknak joguk van egy 2 perces szünethez térfélcsere nélkül. A hosszabbítás alatt ugyanolyan szabályok szerint kell elindítani és megállítani az időt, mint a rendes játékidő alatt. A hosszabbítás ideje nem oszlik játékrészekre. A rendes játékidőből megmaradt büntetések mérését a hosszabbításban folytatni kell. Ha a mérkőzés eredménye a 10 perces idejű hosszabbítás után is döntetlen, akkor a mérkőzést büntetőütésekkel kell eldönteni.

A hosszabbítás utáni büntetőütések

Mindkét csapatból 5-5 mezőnyjátékos személyenként egy büntetőütést végez el. Ha a tíz ütés után az eredmény még mindig döntetlen, ugyanaz az 5-5 játékos felváltva végez el büntetőütéseket, amíg az eredmény el nem dől. A játékvezetők döntik el, hogy melyik kaput használják. A csapatkapitányok közötti sorsolás győztese döntheti el, hogy melyik csapat kezdje a büntetőütéseket. A csapatkapitány vagy a csapat egyik vezetőjének a feladata, hogy a bírókkal és a versenybizottsággal írásban közölje a kiválasztott öt játékos mezszámát és a sorrendet, ahogy a büntetőütéseket el fogják végezni. A játékvezetők felelőssége biztosítani, hogy a büntetőütések a csapatkapitányok által megadott sorrendben történjenek. Amint az eredmény eldől a büntetőütések során a mérkőzés véget ér, és a büntetőütésekben győztes csapat egygólos győzelmét lehet elkönyvelni. A rendes büntetőütések alatt a mérkőzés eldöntöttnek tekinthető, amikor az egyik csapat több góllal vezet, mint ahány büntetőütése van hátra az ellenfélnek. Az első tíz büntetőütés utáni további ütések során az eredmény akkor tekinthető eldöntöttnek, amikor az egyik csapat eggyel több gólt szerzett, mint a másik, miután mindkét csapat ugyanannyi ütést végzett el. Az első tíz utáni további ütéseket nem kell az előzőleg megadott sorrendben elvégezni, de egy játékos csak akkor végezheti el a harmadik ütését, ha a csapatból a többi kijelölt játékos már mind kettőt-kettőt elvégzett és így tovább.

Ha egy kijelölt játékos bármilyen kiállítást kap a büntetőütések közben, akkor a csapatkapitánynak egy addig nem jelölt mezőnyjátékost kell kijelölnie, aki helyettesíti a kiállított játékost. Ha a kapus bármilyen kiállítást kap a büntetőütések közben, akkor a cserekapus helyettesíti. Ha nincs cserekapus a csapat 3 percet kap arra, hogy egy addig nem jelölt mezőnyjátékost felszereljen, de ez az idő nem használható bemelegítésre. Az új kapust jelölni kell a jegyzőkönyvben, és a változás időpontját is be kell jegyezni. Egy csapat, amely nem képes öt mezőnyjátékost kijelölni, csak annyi büntetőütést végezhet, ahány jelölt játékosa van. Ez érvényes az esetleges további büntetőütések közben is.

A játékosok

Minden csapat legfeljebb 20 játékost jegyezhet be a jegyzőkönyvbe. A játékosok mezőnyjátékosok vagy kapusok lehetnek. Csak a jegyzőkönyvbe beírt játékosok vehetnek részt a játékban és tartózkodhatnak a saját csapatuk csereterületén.

Játék közben csapatonként 6 játékos, akik közül csak egy lehet kapus, vagy 6 mezőnyjátékos tartózkodhat a játéktéren egyidejűleg. Ahhoz, hogy a játékvezetők elindítsák a mérkőzést, mindkét csapatból legalább 5 mezőnyjátékosnak és 1 szabályszerűen felszerelt kapusnak kell megjelennie, különben az eredmény 5-0 lesz a vétlen csapat javára. A mérkőzés folyamán egy csapatnak legalább 4 játékossal kell tudni játszania különben az eredmény 5-0 lesz a vétlen csapat javára. Ha a pillanatnyi eredmény előnyösebb a vétlen csapat számára, akkor az az érvényes végeredmény.

A csere

A mérkőzés folyamán bármikor és akárhányszor lehet cserélni. Minden cserének a csapat csereterületén belül kell történnie. A cserélő játékosnak meg kell kezdenie a játéktér elhagyását, mielőtt a cserejátékos pályára lép. A pályát a saját csereterületén kívül elhagyó sérült játékost nem lehet helyettesíteni a játék megszakításáig. Vérző játékos nem vehet részt a mérkőzésen mindaddig, amíg a vérzés nincs megfelelően ellátva.

Különleges szabályok kapusok számára

Minden kapust a jegyzőkönyvben jelölni kell. A jelölés a jegyzőkönyv szélére írt G betű legyen. Az a játékos, akit kapusként neveztek, ugyanazon a mérkőzésen nem szerepelhet ütővel rendelkező mezőnyjátékosként. Ha egy csapatnak sérülés vagy kiállítás miatt a kapusát egy mezőnyjátékossal kell helyettesítenie, akkor legfeljebb 3 percet kapnak arra, hogy a cserét megfelelően felszereljék, de ez az idő nem használható bemelegítésre. Az új kapust jelölni kell a jegyzőkönyvben, és a változás időpontját is be kell jegyezni.

Ha a kapus játék közben teljesen elhagyja a büntetőterületet, visszatéréséig, mezőnyjátékosnak kell tekinteni, még ha nincs is ütője. Ez nem vonatkozik a kidobásra. A kapus akkor hagyja el teljesen a büntetőterületet, ha testének egyik része sem érinti a talajt a büntetőterületen belül. A kapus mindemellett a büntetőterületen belül felugorhat. A vonalak a büntetőterülethez tartoznak.

Különleges szabályok a csapatkapitányok számára

Mindegyik csapatnak legyen egy csapatkapitánya, akit a jegyzőkönyvben jelölni kell. A jelölés a lap szélére írt C betűvel történik. A csapatkapitány személye a mérkőzés folyamán csak sérülés, rosszullét vagy végleges kiállítás esetében változtatható meg. A változást annak időpontjával együtt a jegyzőkönyvbe be kell jegyezni. A leváltott csapatkapitány ugyanazon a mérkőzésen nem szerepelhet újból csapatkapitányként.

Kizárólag a csapatkapitánynak van joga beszélni a játékvezetőkkel, de ugyanakkor a kötelessége segíteni is őket. Amikor a csapatkapitány a játékvezetőkkel beszél, az történjen az előírt szabályok szerint. A kiállított csapatkapitány elveszti a jogát, hogy beszélhessen a játékvezetőkkel, ha csak nem a játékvezetők szólítják meg, és a csapatnak nincs lehetősége a játékvezetőkkel kommunikál-ni, kivéve, amikor a csapatvezetés időt kér. Amennyiben a játékvezetők szükségesnek ítélik, a beszélgetésnek a folyóson kell történnie, nem a játéktéren, de semmiképpen sem a játékvezetői öltözőben!

Csapatvezetés

Mindegyik csapat legfeljebb 5 személyt jegyezhet be a jegyzőkönyvbe, mint a csapat vezetőit. Csak a jegyzőkönyvben szereplő személyek tartózkodhatnak a saját csapatuk csereterületén. Időkérés kivételével a vezetők nem léphetnek be a játéktérre a játékvezetők engedélye nélkül. Minden edzői tevékenységet csak a csereterületen belül szabad ellátni, ahol a csapatvezetés tagjainak tartózkodniuk kell a mérkőzés folyamán. A mérkőzés megkezdése előtt a vezetők egyikének alá kell írnia a jegyzőkönyvet. A mérkőzés megkezdése után azon változtatni már nem lehet, kivéve a hibás számozás javítását. A csapatvezetés azon tagját, akit játékosként is bejegyeztek, a csereterületen történt szabálytalanságokkal kapcsolatosan bármilyen vitás esetben mindig játékosnak kell tekinteni.

Játékvezetők

A mérkőzést két egyenjogú játékvezetőnek kell vezetnie és ellenőriznie.

• Unihoki és kispályás rendszerben elégséges lehet az egy fő játékvezető is.

Versenybíróság

A mérkőzésen versenybíróság működik. A versenybíróság legyen semleges és felelős a jegyző-könyvvért, az időmérésért és – ha lehetséges – a hangszórókon történő tájékoztatásért. A pályaválasztó csapat által kötelezően biztosítandó személyekről a bajnoki kiírások rendelkeznek.

A játékosok ruházata

A mezőnyjátékosoknak egyforma ruházatot kell viselniük, amely mezből, rövidnadrágból és sportszárból áll. Női játékosok viselhetnek rövid szoknyát vagy dresszt (egyrészes mez és szoknya). A csapat összes mezőnyjátékosának pontosan ugyanolyan modellt kell viselnie. Ez a modell bármilyen színkombinációból állhat, de a mezek nem lehetnek szürkék. Ha a játékvezetők úgy látják, hogy a két csapat ruházata nehezen megkülönböztethető, a vendégcsapatnak kell ruházatot cserélnie. A sportszárat térdig fel kell húzni. Hasonló ruházatnál, és ha a hivatalos szerv úgy dönt, csapatonként különbözniük kell. Mindegyik kapusnak mezt és hosszúnadrágot kell viselnie. Mindegyik mez legyen számozott. A számok jól láthatók, különböző egész arab számok legyenek a háton és ugyanazok a mellkason. A mezen akármelyik szám szerepelhet 1-től 99-ig, de az 1-es szám mezőnyjátékosok számára nem engedélyezett. Amennyiben egy helytelenül számozott játékos részt vesz a mérkőzésen, a jegyzőkönyvet javítani kell, és a szabálytalanságot jelenteni kell a hivatalos szervnek.

Mindegyik játékosnak cipőt kell viselnie. A cipő teremsportokra tervezett modell legyen. A sportszárat nem lehet a cipőn kívül hordani. Ha egy játékos játék közben elveszíti egyik vagy mindkét cipőjét, a következő játékmegszakításig játszhat nélküle.

A játékvezetők ruházata, felszerelése

A játékvezetőknek mezt, fekete rövidnadrágot és fekete sportszárat kell viselniük. A játékvezetők ruházatának ugyanabból a színkombinációból kell állnia. A játékvezetőknek műanyag, közepes méretű sípot kell használniuk és legyen náluk a szükséges mérőfelszerelés, valamint a piros lap. Másfajta síp használatát a hivatalos szerv engedélyezheti.

A kapus felszerelése

A kapus számára ütő használata nem engedélyezett. A kapusnak arcvédő maszkot kell viselnie, amely megegyezik az IFF Eszközszabályzatában foglaltakkal (az IFF által hitelesített), és a megfelelő jelzéssel ellátott. Viselése csak játék közben, a játéktéren kötelező. A maszk mindenféle átalakítása tilos, kivéve a festést. A kapus használhat bármilyen fajta védőfelszerelést, de azok nem tartalmazhatnak olyan részeket, amelyek a kaput szándékosan takarják. Sisak és vékony kesztyű megengedett. Mindenféle ragasztó vagy súrlódásgátló anyag használata tilos. Semmiféle tárgyat nem lehet a kapuban vagy a kapun tartani. A kapus nem használhat semmiféle védőfelszerelést, amely a testfelületénél nagyobb részt takar (például vállvédőt).

A csapatkapitány felszerelése

A csapatkapitánynak karszalagot kell viselnie. A szalagot a karon kell hordani, és jól láthatónak kell lennie. Ragasztószalag nem viselhető karszalagként.

Személyes és védőfelszerelés

A játékosok nem viselhetnek olyan személyes felszerelést, amely sérülést okozhat. Személyes felszerelésnek számítanak bizonyos védő és orvosi felszerelések, védőszemüvegek, órák, fülbevalók és egyéb ékszerek. A játékvezetők döntik el, hogy mi tekinthető veszélyesnek. Minden védőfelszerelést lehetőleg ruházat alatt kell viselni. Amennyiben a nemzeti szövetség mezre vonatkozó szabályozása másként nem rendelkezik, a felső és alsó aláöltözet, valamint kompressziós ruhák látható részeinek azonos színűnek kell lennie a mérkőzésen használt mezek felső, illetve alsó részével. A lábon hordott kiegészítők esetében a fekete szín megengedett. Csomó nélküli, gumírozott fejpánton kívül más fejvédő nem viselhető. Hosszú szárú nadrág viselése semmilyen formában nem engedélyezett mezőnyjátékosok számára. Kivételre csak a hivatalos szerv adhat engedélyt írásbeli kérelem alapján.

Ha egy játékos védőszemüveget visel, annak összhangban kell lennie az Eszközszabályzatban meghatározottakkal, és megfelelő jelzéssel ellátottnak kell lennie. A szemüvegen való bárminemű módosítás tilos. Ha egy játékos elveszíti játék közben a szemüvegét, a következő játékmegszakításig játszhat nélküle.

A labda

A labda legyen az IFF által hitelesített és a megfelelő jelzéssel ellátott. A labda felszínének egyszínűnek kell lennie és nem lehet fluoreszkáló. A labda belső színe sem lehet fluoreszkáló.

Az ütő

Az ütő legyen az IFF által hitelesített és a megfelelő jelzéssel ellátott. A nyél mindenféle átalakítása tilos, kivéve a lerövidítést. A grip szalagot a szalagjelzés fölött szabad a nyélre tekerni, de semmilyen hivatalos jelzést nem szabad letakarni. Az ütő feje nem lehet éles és 30 mm-nél jobban meghajlított. A fej mindenféle átalakítása tilos, kivéve a meghajlítást. A meghajlított fej görbületét a sík felületre fektetett fej belső felének legmagasabb pontján kell mérni. A fej cseréje megengedett, amennyiben a fej jóváhagyott és az ütőnyéllel azonos márkájú, de az új fej nem lehet gyengített. A fej és a nyél találkozását be lehet ragasztani ragasztószalaggal, de az legfeljebb 10 mm-t takarhat a fej látható részéből.

A versenybíróság

A versenybíróságnak minden olyan felszerelésről gondoskodnia kell, amelyek szükségesek a feladatai – időmérés, jegyzőkönyvvezetés stb. – ellátásához.

A felszerelés ellenőrzése

A játékvezetők döntenek minden felszerelés ellenőrzésével és mérésével kapcsolatban. Ellenőrizhetnek a mérkőzés előtt és közben is. A csapat ruházatával kapcsolatos szabálytalanságokért egy csapat egy mérkőzésen csak egy kiállítást kaphat, ugyanakkor minden felszerelési hibát jegyzőkönyvbe kell venni. A felszerelés ellenőrzése alatt a játékvezetőkön, a csapatkapitányokon és az ellenőrzésre odaszólított játékoson kívül más nem tartózkodhat a versenybírói asztalnál. A felszerelés ellenőrzése után a játékot a megszakítás okának megfelelően kell folytatni. Az ütőfej mérése, a jóváhagyó jelzések ellenőrzése az ütőn vagy az arcvédő maszk védőrácsán, illetve a nyél és ütőfej márkájának egyezőségének ellenőrzése a csapatkapitány kérésére történik.

A csapatkapitánynak joga van a játékvezetők figyelmét felhívni bizonyos szabálytalanságokra a másik csapat felszerelését illetően, de ilyen esetekben a játékvezetők döntik el, hogy cselekszenek-e vagy sem. Mérést vagy az ütőfej és nyél márkája egyezőségének, illetve az ütőn vagy az arcvédő maszk védőrácsán a jóváhagyó jelzések meglétének ellenőrzését bármikor lehet kérni, de arra csak játékmegszakításkor kerülhet sor. Ha az ellenőrzést játékmegszakításkor kérik, arra azonnal sort kell keríteni, beleértve a góllal és a büntetőütésekkel kapcsolatos eseteket, kivéve, ha a játékvezetők úgy ítélik meg, hogy ez negatívan befolyásolná a másik csapat helyzetét. Ebben az esetben a mérésre a következő játékmegszakításkor kell sort keríteni. A játékvezetők kötelesek az ütőfej hajlítását megmérni, illetve a nyél és ütőfej márkájának egyezését, illetve az arcvédő maszk védőrácsán, valamint az ütőn a jóváhagyó jelzéseket ellenőrizni, de ez játékmegszakításonként egy csapatnál csak egyszer történhet. A felszerelés ellenőrzése alatt a játékvezetőkön, a csapatkapitányokon és az ellenőrzésre odaszólított játékoson kívül más nem tartózkodhat a versenybírói asztalnál. A felszerelés ellenőrzése után a játékot a megszakítás okának megfelelően kell folytatni.

Általános előírások

Amikor a játék félbeszakad, azt a megszakítás okának megfelelően szabályozott helyzettel kell folytatni. Szabályozott helyzet a húzás, a beütés, a szabadütés és a büntetőütés. A játékvezetőknek egy sípjelet kell alkalmazniuk, mutatni kell az előírt jelzést, és megjelölni a szabályozott helyzet helyét. A labda megjátszható a jel után, ha a megfelelő helyen és mozdulatlan állapotban van. A játékvezetőknek először a következményjelzést kell mutatni, majd a lehetséges szabálytalanság-jelzést. A szabálytalanság-jelzést csak akkor kell alkalmazni, ha a játékvezetők szükségesnek találják, kiállításokkal és büntetőütésekkel kapcsolatosan azonban minden esetben. Ha a bírók véleménye szerint nem befolyásolja a játékot, akkor beütésnél vagy szabadütésnél a labdának nem kell teljesen mozdulatlannak vagy pontosan a megfelelő helyen lennie.

Egy szabályozott helyzetet nem lehet ok nélkül késleltetni. A játékvezetők döntik el, hogy mi tekinthető ok nélküli késleltetésnek. Ha egy szabályozott helyzetet késleltetnek, a játékvezetők – ha lehetséges – figyelmeztessék a játékost, mielőtt bármit cselekednének.

A húzás

Új játékrész kezdetekor és szabályosan szerzett gól megerősítéseként húzást kell elvégezni a középponton. A hosszabbítás alatt szerzett gólt, valamint a mérkőzést eldöntő, illetve egy játékrész vége után büntetőből szerzett gólt nem kell húzással megerősíteni. A középponton elvégzett húzáskor mindkét csapatnak a saját térfelén kell tartózkodnia. Amikor a játék félbeszakadt, és egyik csapatnak sem jár beütés, szabadütés vagy büntetőütés, a játékot húzással kell folytatni. A húzást a legközelebbi húzásponton kell elvégezni ahhoz a helyhez képest, ahol a labda a játékmegszakításkor volt.

A húzást elvégző játékosokon kívül minden játékosnak haladéktalanul, a játékvezető figyelmeztetése nélkül a labdától 3 m-re kell eltávolodnia, az ütőt is beleértve. Húzás előtt a játékvezető feladata ellenőrizni, hogy a csapatok készen állnak-e és minden játékos elfoglalta-e a helyét. A húzást mindkét csapatból egy mezőnyjátékos ütővel végzi el. A játékosok húzás előtt arccal legyenek a másik csapat térfelének rövid oldala felé, és nem érhetnek egymáshoz. Lábfejük a középvonalra legyen merőleges. A játékosok mindkét lába a középvonaltól egyenlő távolságra legyen. Az ütőket szabályos fogással mindkét kézzel a szalagjelzés fölött kell fogni. Az ütőfejek a középvonalra merőlegesen, a labda érintése nélkül, a labda két oldalán helyezkedjenek el. Szabályos fogás az, ahogy a játékos játék közben fogja az ütőjét. Mindig a védekező csapat játékosa határozhatja meg, hogy a labda melyik oldalára teszi az ütőjét. A középvonalon elvégzett húzásnál a vendégcsapat játékosa választhat. A labdának az ütőfejek közepénél kell lennie. A húzást végző játékos lecserélésével kapcsolatos vitás esetben a vendégcsapat köteles először végrehajtani a cserét. A húzásból közvetlenül gólt lehet szerezni.

Húzáshoz vezető események

Húzással folytatódik a játék, ha…

• a labda véletlenül megrongálódik.
• a labda szabályosan nem játszható meg. A játékvezető, mielőtt megszakítaná a játékot, adjon lehetőséget a játékosoknak, hogy megpróbálják megjátszani a labdát.
• a palánk részei szétválnak, és a labda a kérdéses hely közelébe kerül.
• a kapu véletlenül elmozdul, és nem lehet elfogadható időn belül a helyére tenni. A kapus feladata, hogy a kaput visszaállítsa az eredeti helyére, amilyen hamar csak lehet.
• súlyos sérülés történik, vagy egy sérült játékos akadályozza a játékot. A játékvezetők döntik el, mit tekintenek súlyos sérülésnek, de rögtön meg kell szakítani a játékot, ha ennek gyanúja fennáll.
• játék közben rendkívüli esemény történik. A játékvezetők döntik el, hogy mit tekintenek rendkívüli eseménynek, de minden esetben ezek közé tartozik egyebek mellett, ha nem engedélyezett személy vagy tárgy kerül a játéktérre, ha a világítás teljesen vagy részlegesen megszűnik, ha a mérkőzés végét jelző hang, tévedésből megszólal, ha egy törött ütő veszélyes szituációt okoz, illetve közvetlenül befolyásolja a játékmenetet, valamint, ha a labda eltalálja a játékvezetőt, és ez jelentős hatással van a játék menetére.
• szabálytalan gól születik, de nem történik szabadütéshez vezető szabálytalanság. Ide tartozik, ha a labda nem a gólvonalon elölről áthaladva kerül a kapuba.
• büntetőütésből nem szereztek gólt. Ide tartozik a büntetőütés szabálytalan végrehajtása is.
• késleltetett kiállítás esetén a vétkes csapat megszerzi és birtokolja a labdát. Ide tartozik, ha a játékvezetők véleménye szerint a vétlen csapat szándékosan próbálja húzni az időt.
• a játékvezetők nem tudják eldönteni a beütés vagy szabadütés irányát. Ide tartozik, ha mindkét csapat játékosai egyszerre követnek el szabálytalanságot.
• a játékvezetők úgy ítélik meg, hogy döntésük hibás.

A beütés

Amikor a labda elhagyja a játékteret, a vétlen csapat számára beütést kell ítélni. Vétkes csapat az, amelynek a játékosa vagy annak felszerelése utoljára érintette a labdát, mielőtt az a játékteret elhagyta. Ide tartozik, ha az egyik játékos – annak érdekében, hogy a kapura került labdát megszerezze – megüti a hálót anélkül, hogy a labdát érintené. A beütést onnan kell elvégezni, ahol a labda elhagyta a játékteret. 1,5 m-re a palánktól, de sohasem a gólvonal képzeletbeli meghosszabbítása mögött.

Ha a játékvezetők véleménye szerint nem befolyásolja a játékot, a labdának nem kell teljesen mozdulatlannak vagy pontosan a megfelelő helyen lennie. Ha a beütést végző csapatnak előnyös, hogy a beütést a palánkhoz 1,5 m-nél közelebbről végzi el, akkor ez megengedett. A gólvonal képzeletbeli meghosszabbítása mögötti beütést a legközelebbi húzáspontról kell elvégezni. Ha a labda a mennyezetet vagy egy játéktér fölötti tárgyat érint, a beütést az érintés középvonaltól való ugyanolyan távolságára, 1,5 m-re a palánktól kell elvégezni.

Az ellenfél játékosai kötelesek a játékvezető figyelmeztetése nélkül azonnal 3 m-re eltávolodni a labdától az ütőt is beleértve. A beütést elvégző játékosnak nem kell megvárnia, míg az ellenfél játékosai elhelyezkednek, de ha a labdát megjátszották, mialatt az ellenfél megpróbálja szabályos módon elfoglalni helyzetét, semmit nem kell ítélni.

A labdát ütővel kell megjátszani. Ütni kell, nem lehet húzni, pöccinteni vagy emelni. A beütést végző játékos nem érintheti meg a labdát újra, mielőtt az egy másik játékost vagy annak felszerelését érintette volna. Beütésből közvetlenül gólt lehet szerezni.

Beütéshez vezető események

Beütéssel folytatódik a játék, ha a labda a palánkon kívülre kerül, vagy hozzáér a mennyezethez vagy bármilyen más tárgyhoz a játéktér felett.

A szabadütés

Amikor szabadütéshez vezető szabálytalanság történik, a vétlen csapat számára szabadütést kell ítélni. A szabadütéshez vezető szabálytalanságoknál, amikor lehetséges, előnyszabályt kell alkalmazni. Az előnyszabály akkor alkalmazható, ha a vétlen csapat a szabálytalanság után még mindig birtokolja a labdát, valamint tagjainak lehetőségük van arra, hogy tovább játszanak és ez számukra előnyösebb, mint a szabadütés. Előnyszabály alkalmazása esetén, ha a játék megszakad, mert a vétlen csapat elveszti a labdát, a szabadütést az utolsó szabálytalanság helyéről kell elvégezni. A szabadütést onnan kell elvégezni, ahol a szabálytalanságot elkövették, de sohasem a gólvonal képzeletbeli meghosszabbítása mögött vagy a kapusterülethez közelebb, mint 3,5 m.

Ha a játékvezetők véleménye szerint a játékot nem befolyásolja, a szabadütés elvégzésekor a labdának nem kell teljesen mozdulatlannak vagy pontosan a megfelelő helyen lennie. Azokat a szabadütéseket, amelyeket a palánkhoz közelebb, mint 1,5 m-re ítéltek meg, ilyen távolságba elhozva is el lehet végezni. A gólvonal képzeletbeli meghosszabbítása mögötti szabadütést a legközelebbi húzáspontról kell elvégezni. Azokat a szabadütéseket, amelyeket a kapusterülethez közelebb, mint 3,5 m-re ítéltek meg, a gólvonal középpontját és a szabálytalanság helyét összekötő egyenes mentén elhozva a kapusterület külső vonalától 3,5 m-re kell elvégezni, 0,5 m-t hagyva a sorfalnak és 3 m helyet hagyva a szabadütéshez. Ebben az esetben a védekező csapatnak joga van sorfalat állítani közvetlenül a kapusterület előtt. Ha ezt a támadó csapat meggátolja vagy akadályozza, szabadütést kell ítélni a védekező csapat javára. A támadó csapat nem köteles megvárni, hogy a sorfal összeálljon, és a játékosainak joga van szabályos módon a sorfal elé állni.

Az ellenfél játékosai kötelesek a játékvezetők figyelmeztetése nélkül azonnal 3 m-re eltávolodni a labdától az ütőt is beleértve. A szabadütést végző játékosnak nem kell megvárnia, míg az ellenfél játékosai, elhelyezkednek, de ha a labdát megjátszották, mialatt az ellenfél megpróbálja szabályos módon elfoglalni helyzetét, semmit nem kell ítélni.

A labdát ütővel kell megjátszani. Ütni kell, nem lehet húzni, pöccinteni vagy emelni. A szabadütést elvégző játékos nem érintheti meg a labdát újra, mielőtt az egy másik játékost vagy annak felszerelését érintette volna. Szabadütésből közvetlenül gólt lehet szerezni.

Szabadütéshez vezető szabálytalanságok

Szabadütéssel folytatódik a játék, ha…

• egy játékos megüti, lefogja, megemeli, megrúgja egy ellenfele ütőjét. (Kiállítások kódjai: 901, 902, 903, 912). Ha a játékvezetők véleménye szerint a játékos a labdát játszotta meg, mielőtt megütötte ellenfele ütőjét, semmit nem kell ítélni.
• egy játékos megfogja ellenfelét vagy ellenfele ütőjét. (910)
• egy mezőnyjátékos a derék magassága fölé emeli az ütője fejét az ütés előtti hátra lendítés vagy az ütés utáni előre lendítés közben. (904)
• egy mezőnyjátékos az ütője bármely részével, lábának alsó részével, vagy a lábfejével térdmagasság fölött megjátssza vagy megpróbálja megjátszani a labdát. (904, 913) A labda combbal való megállítása nem tekintendő térd fölötti játéknak, kivéve, ha azt a játékvezetők veszélyesnek ítélik meg. A térdmagasság az egyenesen álló játékos térdmagasságát jelenti.
• egy mezőnyjátékos az ütőjét, a lábát vagy a lábfejét ellenfele lábai vagy lábfejei közé helyezi. (905)
• egy játékos, miközben birtokolja vagy megpróbálja elérni a labdát, váll-váll elleni lökésen kívül más módon löki ellenfelét. (907)
• egy játékos, miközben birtokolja vagy megpróbálja elérni a labdát, vagy próbál előnyösebb helyzetbe kerülni, hátrafelé nekimegy ellenfelének, akadályozza ellenfelét tervezett irányú mozgásában. (908, 911) Ide tartozik, amikor a támadó csapat akadályozza, vagy gátolja a sorfal felállását a kapusterülethez 3,5 m-nél közelebb megítélt szabadütésnél.
• egy mezőnyjátékos kétszer rúg a labdába, kivéve, ha a labda két érintés között az ütőjét, egy másik játékos ütőjét vagy egy másik játékos felszerelését érintette. (912) Ez csak akkor tekinthető szabálytalanságnak, ha a játékvezetők véleménye szerint a játékos mindkétszer szándékosan rúgott a labdába.
• egy mezőnyjátékos a kapusterületen belül tartózkodik. (914) A mezőnyjátékos áthaladhat a kapusterületen, ha a játékvezetők véleménye szerint ez nem befolyásolja a játékot, és nem akadályozza a kapus mozgását. Ha az ellenfél szabadütésnél közvetlenül kapura üt, és a védekező csapat egy mezőnyjátékosa a kapusterületen belül, a kapuban vagy – ha elmozdult a kapu – azon a területen tartózkodik, ahol a kapu szabályos körülmények között áll, akkor mindig büntetőütést kell ítélni. Akkor tartózkodik egy mezőnyjátékos a kapusterületen belül, ha a teste bármely része érinti a talajt a kapusterületen belül. Ha csak a mezőnyjátékos ütője érinti a talajt, az nem tekinthető belül tartózkodásnak. A vonalak a kapusterülethez tartoznak.
• egy mezőnyjátékos szándékosan elmozdítja az ellenfél kapuját. (914)
• egy mezőnyjátékos passzívan akadályozza a kapuskidobást. (915) Ez csak akkor tekinthető szabálytalanságnak, ha a mezőnyjátékos a büntetőterületen belül tartózkodik, vagy 3 m-nél közelebb van a kapushoz, onnan mérve, ahol a kapus megszerzi a labdát. Passzívan annyit jelent, mint akaratlanul vagy mozdulatlanság miatt.
• egy mezőnyjátékos felugrik és megállítja a labdát. (916) Ugrásnak tekinthető, amikor mindkét láb elhagyja a talajt. A futás nem tekinthető ugrásnak. A játékos átugorhatja a labdát, illetve játékba is hozhatja, hozzáérhet, megállíthatja, de csak térdmagasság alatt. Térdmagasság alatt azt a magasságot értjük, ahol az egyenesen álló játékos térde helyezkedik el.
• egy mezőnyjátékos a játéktéren kívülről megjátssza a labdát. (Nincs szabálytalanság-jelzés.) A kívül azt jelenti, ha az egyik vagy mindkét láb a palánkon kívül van. Ha egy játékos csere közben a játéktéren kívülről játssza meg a labdát, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy a megengedettnél több játékos van a játéktéren. Ha egy játékos nem csere közben a csereterületről játékba avatkozik, azt a játék szabotálásának kell tekinteni. A palánkon kívül futni megengedett, de a labdát onnan nem szabad megjátszani.
• a kapus a kidobáskor teljesen elhagyja a büntetőterületet. (917) Ebben az esetben a kapus nem tekintendő mezőnyjátékosnak. A kapus akkor hagyja el teljesen a büntetőterületet, amikor testének egyetlen része sem érinti azt. A kidobás akkor tekinthető befejezettnek, amikor a kapus elengedi a labdát, ha ezután hagyja el a büntetőterületet, semmit nem kell ítélni. Ezt a szabályt kell alkalmazni, ha a kapus a büntetőterületen belül megszerzi a labdát, és azután teljes testtel kicsúszik a büntetőterületről. A vonalak a büntetőterülethez tartoznak.
• a kapus túldobja vagy túlrúgja a labdát a középvonalon. (917) Ez csak akkor tekinthető szabálytalanságnak, ha a labda nem érinti a talajt, a palánkot, egy másik játékost vagy annak felszerelését, mielőtt áthalad a középvonalon. A labdának teljes terjedelmével át kell haladnia a középvonalon.
• a húzást, a beütést vagy a szabadütést szabálytalanul végzik el, vagy szándékosan késleltetik. (918) Ide tartozik, amikor a beütést végző csapat a játékmegszakításkor elviszi a labdát, a beütéskor vagy a szabadütéskor a labdát húzzák, pöccintik vagy emelik, illetve, ha bármely játékos késlelteti a húzás elvégzését. Ha a beütést vagy a szabadütést rossz helyről végzik el, vagy a labda nem teljesen mozdulatlan, akkor azt csak meg kell ismételni. Ha a játékvezetők véleménye szerint nem befolyásolja a játékot, akkor a labdának nem kell teljesen mozdulatlannak vagy pontosan a megfelelő helyen lennie.
• a kapus 3 másodpercnél tovább birtokolja a labdát. (924) Ha a kapus leteszi a labdát, majd újra felveszi, azt folyamatos labdabirtoklásnak kell tekinteni.
• a kapus átveszi a saját mezőnyjátékosa által passzolt labdát, vagy fölveszi a saját mezőnyjátékosa által vezetett labdát. (924) Ez csak akkor tekinthető szabálytalanságnak, ha a játékvezetők véleménye szerint a labda megjátszása szándékos. Az átvétel azt jelenti, ha a kapus hozzáér a labdához a karjával vagy a kezével, még akkor is, ha esetleg előtte érintette vagy megállította a labdát bármilyen más testrészével. A kapus átveheti a saját mezőnyjátékosa által passzolt labdát, ha a kapusterületen kívül tartózkodik, akkor, amikor a labda hozzákerül, és ezáltal mezőnyjátékosnak tekintendő. Ha a kapus teljesen elhagyja a kapusterületet, megállítja a labdát, visszajuttatja a kapusterületre és ott felveszi azt, az nem tekinthető szabálytalanságnak. A kapusnak adott átadás nem tekinthető gólhelyzetnek és nem vezet büntetőütéshez.
• egy kiállítást a játék közbeni szabálytalanság miatt ítéltek meg. (Előírt szabálytalanság-jelzés.) A szabadütést a szabálytalanság elkövetésének helyéről kell elvégezni. Ha a játékvezetők nem tudják eldönteni, hogy a szabálytalanság hol következett be, a szabadütést arról a húzáspontról kell elvégezni, ami a legközelebb esett a labda helyzetéhez a játékmegszakításkor.
• egy játékos késlelteti a játékot. (924) Ide tartozik, amikor egy mezőnyjátékos azért, hogy időt nyerjen, úgy helyezkedik a palánkkal vagy a kapuval szemben, hogy az ellenfél szabályos módon nem képes a labdát elérni. Ide tartozik, ha a kapus a hálón átnyúlva akadályozza a labda szabályos megjátszását. A játékost, ha lehetséges, a játékvezető figyelmeztesse, mielőtt bármit cselekedne.
• egy csapat késlelteti a játékot. (924) Ide tartozik, amikor egy csapat szisztematikusan passzívan játszik a saját kapuja mögött. A csapatot, ha lehetséges, a játékvezető figyelmeztesse, mielőtt bármit cselekedne.
• egy mezőnyjátékos fejjel játssza meg a labdát. (921)

A büntetőütés

Amikor egy büntetőütéshez vezető szabálytalanságot követnek el, a vétlen csapat javára büntetőütést kell ítélni.

A büntetőütést a középpontról kiindulva, ütővel indítva kell elvégezni. A büntetőütést végrehajtó játékoson és az ellenfél kapusán kívül minden játékosnak a saját csereterületén kell tartózkodnia a büntetőütés egész ideje alatt. A kapusnak a gólvonalon kell elhelyezkednie a büntetőütés megkezdésekor. Egyet nem értés esetén a kapusnak kell először a pályára lépnie. A kapust nem lehet mezőnyjátékosra cserélni. Ha a kapus szabálytalanságot követ el a büntetőütés ideje alatt, új büntetőütést kell ítélni és az előírt kiállítást végre kell hajtani. Ha a vétkes csapat egy másik játékosa vagy a csapatvezetés valamelyik tagja szabálytalanságot követ el a büntetőütés ideje alatt, akkor új büntetőütést kell ítélni. Ha a vétlen csapatból egy játékos – kivéve a büntetőütést éppen elvégző játékost –, vagy valamely csapatvezető szabálytalanságot követ el a büntetőütés elvégzése közben, a büntetőütést helytelenül elvégzettnek kell tekinteni.

A büntetőütést végző játékos akárhányszor hozzáérhet a labdához, és folyamatos, előre tartó mozgással kell a kapu felé haladnia. A játékidőt a büntetőütés ideje alatt meg kell állítani. Folyamatosan előre tartó mozgás alatt azt értjük, hogy a játékos és a labda nem állhat meg, vagy a mozgásuk egyidejűleg nem válthat a kaputól távolodó (vagy az előrehaladó mozgással ellentétes) irányba. Amint a kapus hozzáért a labdához, vagy a labda a kapuvasat érintette, a büntetőütést végző játékos már nem érhet hozzá újra a büntetőütés ideje alatt.

Büntetőütéssel összefüggő 5 perces kiállítás esetén a vétkes játékosnak a büntetőütések alatt a büntetőpadon kell tartózkodnia. Ha a büntetett játékos végleges kiállítást kapott, a csapatkapitánynak kell kijelölni egy büntetés alatt nem álló mezőnyjátékost, aki letölti helyette a kiállítást.

A késleltetett büntetőütés

Késleltetett büntetőütést kell alkalmazni, amikor a büntetőütéshez vezető szabálytalanság után a vétlen csapat birtokában marad a labda és a gólszerzés lehetősége fennáll. Késleltetett büntetőütést lehet ítélni kiállításhoz vezető szabálytalanság miatt akkor is, ha egy késleltetett kiállítás már folyamatban van. Minden egyes, a késleltetett büntetőütés ideje alatt elkövetett, szabadütéshez vezető szabálytalanságot ismétlődő szabálytalanságként kell megítélni az elkövető csapat ellen. Ha bármely ez idő alatt elkövetett szabálytalanság kiállításhoz vezet, a szabálytalanság mértékének megfelelő büntetést kell kiszabni az elkövető játékosokra. Minden így kiszabott kiállítást a szabálytalanságot elkövető játékosoknak kell letölteni.

A késleltetett büntetőütés azt jelenti, hogy a vétlen csapatnak lehetősége van addig folytatni a támadást, amíg a közvetlen gólhelyzet meg nem szűnik. Ha a késleltetett büntetőütés alatt a vétlen csapat szabályos gólt szerez, akkor a gólt meg kell adni és a büntetőütést vissza kell vonni.

Büntetőütéshez vezető szabálytalanságok

Büntetőütés következik akkor, ha a gólhelyzet megszűnik vagy a kialakulását megakadályozzák, mert a védekező csapat szabadütéshez vagy kiállításhoz vezető szabálytalanságot követ el (előírt szabálytalanság-jelzés). A játékvezetők döntik el, hogy mi tekinthető gólhelyzetnek.

A büntetőterületen belül történt szabálytalanságok nem feltétlenül eredményeznek büntetőütést. Mindig büntetőütést kell ítélni, ha a védekező csapat gólhelyzetben szándékosan elmozdítja a kaput vagy szándékosan több játékossal játszik. Ha az ellenfél szabadütésnél közvetlenül kapura üt és a védekező csapat egy mezőnyjátékosa a kapusterületen belül, a kapuban, vagy ha elmozdult a kapu, azon a területen tartózkodik, ahol a kapu szabályos körülmények között áll, akkor mindig büntetőütést kell ítélni.

A kiállításokkal kapcsolatos általános előírások

Amikor kiállításhoz vezető szabálytalanság történik, az elkövető játékosra kiállítást kell kiróni. Ha a játékvezetők nem képesek rámutatni a szabálytalanságot elkövető játékosra, vagy azt a csapatvezetők egyike követte el, a csapatkapitánynak kell kijelölnie egy büntetés alatt nem álló mezőnyjátékost, hogy a kiállítást letöltse. Ha a csapatkapitány ezt visszautasítja, vagy éppen büntetés alatt áll, akkor a játékvezetőknek kell a kiállítást letöltő játékost kiválasztaniuk. Minden kiállítást be kell jegyezni a jegyzőkönyvbe a kiállítás ideje, a játékos száma, a kiállítás típusa és oka megjelölésével. Ha a kiállítást játékmegszakítás alatt elkövetett szabálytalanság okozta, a játékot a megszakítás okának megfelelően kell folytatni. A kiállított csapatkapitány elveszti a jogát, hogy a játékvezetőkkel beszélhessen, kivéve, ha azok szólítják meg őt.

A kiállított játékosnak a büntetőpadon kell maradnia a kiállítás egész ideje alatt. A hosszabbítást követő büntetőütések során kiállított játékos nem küldendő a büntetőpadra. A rendes játékidő végével le nem járt kiállítás a hosszabbításban folytatódik. A hosszabbítás lejártával minden kiállítást, kivéve a végleges kiállításokat, lejártnak kell tekinteni. A kiállított játékosnak, saját csapatának csereterületével azonos oldalon levő büntetőpadon kell ülnie. Kivételt képez, ha a versenybírói asztal és a büntetőpadok a játéktér ugyanazon oldalán vannak, mint a csereterületek. A kiállított játékos a rendes játékidő alatt a szünet idejére elhagyhatja a büntetőpadot. A kiállított játékos a rendes játékidő és a hosszabbítás közötti szünetben nem hagyhatja el a büntetőpadot. A kiállított játékos számára nem megengedett az időkérésen való részvétel. Az a kiállított játékos, akinek a kiállítása lejárt, azonnal elhagyhatja a büntetőpadot, kivéve, ha a csapat büntetéseinek a száma, ezt lehetetlenné teszi, vagy ha személyi büntetés jár le. A kapus kiállítása leteltekor nem hagyhatja el a büntetőpadot a következő játékmegszakításig. Azt a kiállított játékost, aki megsérül, helyettesítheti egy büntetés alatt nem álló mezőnyjátékos. Mindkét játékost jegyzőkönyvbe kell venni, a helyettesítő játékos számát zárójelbe kell írni. Ha a sérült játékos pályára lép mielőtt a kiállítás lejár, végleges kiállítás 1-t kell ítélni. Ha a versenybíróság felelős a játékos szabálytalan, túl korai játéktérre lépéséért és a hibát a rendes büntetés ideje alatt észrevették, a játékosnak vissza kell térnie a büntetőpadra. Ilyenkor nincs hozzáadott büntetőidő és a játékos visszatérhet a játéktérre, amikor a rendes büntetés ideje lejár.

Ha a kapus egy vagy több 2 perces kiállítást kap, akkor a csapatkapitánynak kell kijelölnie egy büntetés alatt nem álló mezőnyjátékost, hogy a kiállítást letöltse. A kapus, ha 5 perces kiállítást vagy személyi büntetést kap, azt saját magának kell letöltenie. Ha a kapus egy vagy több 2 perces kiállítást kap, miközben egy másik kiállítást, illetve személyi büntetést tölt, vagy a kiállítás(oka)t 5 perces kiállítással, illetve személyi büntetéssel kapcsolatban ítélték meg, akkor azokat saját magának kell letöltenie. Ha a kapusnak saját magának kell a büntetését letöltenie és a csapatnak nincs cserekapusa, akkor, a csapatnak maximum 3 perce van arra, hogy megfelelően felszereljen egy mezőnyjátékost, de ez az idő nem használható bemelegítésre. Az új kapust jelölni kell a jegyzőkönyvben és a csere idejét be kell jegyezni. Amikor a kiállítás lejár, a kapus nem léphet a játéktérre, amíg a játék meg nem szakad. Emiatt a csapatkapitánynak egy büntetés alatt nem álló mezőnyjátékost kell kiválasztania, aki elkíséri a kapust a büntetőpadra azért, hogy a letöltendő kiállítás lejártakor a játéktérre lépjen. Csak a kiállított játékost kell jelölni a jegyzőkönyvben. A játékvezetőknek a versenybírósággal együtt segítenie kell a kapust, akinek a kiállítása játék közben jár le, hogy elhagyhassa a büntetőpadot rögtön az első játékmegszakításkor.

A kiállítás idejét a játékidővel együtt kell mérni.

A kiállítás

• A kiállítás a csapat egészét érinti, ennek megfelelően a kiállított játékost nem lehet helyettesíteni a büntetés ideje alatt.
• Egy időben játékosonként egy és csapatonként kettő kiállítást lehet tölteni. Minden kiállítást ugyanabban a sorrendben kell mérni, ahogy azokat megítélték. Annak a játékosnak, akinek a kiállítását még nem kezdhetik el mérni, akkortól a büntetőpadon kell ülnie, amikor a kiállítást megítélték. Ha egy csapat ellen, egynél több kiállítást ítélnek egyszerre, a játékvezetőnek kell eldöntenie, hogy az új kiállítások közül melyik mérését kezdjék el először. Ilyen esetben mindig a rövidebb kiállítást kell mérni a hosszabb előtt. Ha késleltetett kiállítás alatt a csapat egy másik kiállítást is kap, akkor az először megítélt, késleltetett kiállítás mérését kell először elkezdeni.
• Annak a csapatnak, amelynek több mint kettő játékosa van kiállítás alatt, joga van négy játékossal folytatni a játékot. A csapatnak addig kell négy játékossal játszani, amíg már csak egy kiállítást mérnek. Annak a játékosnak, akinek a kiállítása ezelőtt jár le, a büntetőpadon kell maradnia amíg a játék megszakad, vagy amíg a csapatának további kiállítása is lejár, és már csak egy kiállítást mérnek. A kiállított játékosoknak abban a sorrendben kell elhagyniuk a büntetőpadot, ahogy a kiállításuk lejárt, de mindig figyelembe kell venni a játéktéren tartózkodó játékosok számára vonatkozó szabályokat. A játékvezetők és a versenybíróság segít abban, hogy a kiállítását letöltött játékos a játék megszakításakor rögtön elhagyhassa a büntetőpadot.
• Ha egy játékos, akinek van már egy kiállítása további kiállításhoz vezető szabálytalanságokat követ el, a kiállításait közvetlenül egymás után kell letöltenie. Ez független attól, hogy az első kiállítás már elkezdődött-e vagy sem. Ha egy játékos már elkezdte letölteni kiállítása idejét és akkor követ el újabb kiállításhoz vezető szabálytalanságot, akkor a második kiállítás nem befolyásolja az első mérését, hanem az onnan folytatódik, ahol az új kiállítást megítélték. A közvetlenül egymás után annyit jelent, hogy amint a játékos első kiállításának ideje lejár, a második mérését el kell kezdeni, kivéve, ha a csapatnak van olyan, még le nem töltött kiállítása, amelyet az említett játékos két kiállítása között ítéltek meg. Egy játékos ellen bármennyi kiállítás ítélhető. Ha egy játékos személyi büntetést is kapott, az összes kiállításának le kell járnia, mielőtt a személyi büntetését elkezdik mérni. Ha egy személyi büntetés alatt álló játékos kiállítást kap, akkor, amint a kiállítás idejét el lehet kezdeni mérni, a személyi büntetés mérését fel kell függeszteni a kiállítás idejének leteltéig. A csapatkapitánynak kell egy büntetés alatt nem álló mezőnyjátékost kijelölnie, aki a szabálytalanságot elkövetett játékost elkíséri a büntetőpadra és a játéktérre lép, amikor a kiállítás ideje lejár. Ha egy kiállított játékos végleges kiállításhoz vezető szabálytalanságot követ el, a végleges kiállításra vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell.

A 2 perces kiállítás

• Ha egy csapat 2 perces kiállítást tölt, és ez alatt az ellenfél gólt szerez, a kiállítás véget ér, kivéve, ha az ellenfél kevesebb vagy egyenlő számú játékossal játszik. A kiállítás nem ér véget, ha a gól késleltetett kiállítás alatt, büntetőütésből, vagy késleltetett büntetőütés ideje alatt születik.
• Ha egy csapatnak több mint egy 2 perces kiállítása van, akkor azokat ugyanabban a sorrendben kell megszakítani, ahogy megítélték őket.

A késleltetett kiállítás

Minden kiállítás késleltethető. Késleltetett kiállítást kell alkalmazni, amikor a kiállításhoz vezető szabálytalanság után a vétlen csapat birtokában marad a labda. Egyszerre csak egy kiállítás lehet késleltetett, kivéve, ha gólhelyzet áll fenn.

A késleltetett kiállítás azt jelenti, hogy a vétlen csapatnak lehetősége van folytatni a támadást, amíg az ellenfél megszerzi és birtokolja a labdát, vagy a játék megszakad. A késleltetett kiállítást a játékrész vagy a mérkőzés végén végre kell hajtani. Ha késleltetett kiállítást azért kell végrehajtani, mert a vétkes csapat megszerzi és birtokolja a labdát, a játékot húzással kell folytatni. A vétlen csapatnak a késleltetett kiállítás alatt támadó játékot kell játszania. Ha a játékvezetők véleménye szerint a csapat csak időt próbál nyerni, akkor figyelmeztetni kell őket. Ha még ekkor sem próbálnak támadni, a játékot meg kell szakítani, a késleltetett kiállítást végre kell hajtani és a játékot húzással kell folytatni. Ha a késleltetett kiállítást más játékmegszakítás miatt kell végrehajtani, akkor a játékot a megszakítás okának megfelelően kell folytatni. Ha a késleltetett kiállítás alatt a vétlen csapat szabályos gólt szerez, a gólt meg kell adni és az utoljára ítélt késleltetett 2 perces kiállítást vissza kell vonni. Ez nem befolyásol más kiállításokat. Ha a vétkes csapat gólt szerez a késleltetett kiállítás alatt, a gólt érvényteleníteni kell, és a játékot húzással kell folytatni. Ha a vétlen csapat öngólt lő, a gólt meg kell adni.

2 perces kiállításhoz vezető szabálytalanságok

2 perces kiállítás az ítélet akkor, ha…

• egy játékos annak érdekében, hogy jelentős előnyhöz jusson, vagy nincs lehetősége a labda elérésére, ellenfelét vagy ellenfelének ütőjét megüti, lefogja, felemeli, megrúgja. (Szabálytalanság-jelzés: 901, 902, 903, 912)
• egy játékos annak érdekében, hogy jelentős előnyhöz jusson, vagy nincs lehetősége a labda elérésére, ellenfelét vagy annak ütőjét megfogja. (910)
• egy mezőnyjátékos az ütője bármely részével vagy a lábfejével vagy a lábának alsó részével a labdát derékmagasság fölött játssza meg. (904, 913) Derékmagasságon az egyenesen álló játékos derékmagassága értendő.
• egy játékos az ütővel veszélyesen játszik. (904) Ez magában foglalja az előre és hátra történő ellenőrizetlen ütőlendítést és az ellenfél feje fölötti ütőemelést, ha az veszélyezteti vagy zavarja az ellenfelet.
• egy játékos a palánknak vagy a kapunak szorítja vagy löki az ellenfelét. (907)
• egy játékos lerántja vagy elgáncsolja ellenfelét. (909)
• a csapatkapitány egy ütőfej mérését vagy az ütőfej és nyél márkaegyezésének az ellenőrzését kéri, és az ellenőrzött felszerelés szabályos. (Nincs szabálytalanság-jelzés.) A kiállítást a csapatkapitánynak kell letöltenie.
• egy mezőnyjátékos ütő nélkül vesz részt a játékban. (Nincs szabálytalanság-jelzés.) Az ideiglenesen mezőnyjátékosként játszó kapusra ez nem vonatkozik.
• egy pályán lévő mezőnyjátékos a saját csereterületén kívülről hoz egy ütőt. (Nincs szabálytalanság-jelzés.)
• egy játékos elmulasztja törött vagy elejtett ütőjét a játéktérről felszedni és a saját csereterületére kihozni. (Nincs szabálytalanság-jelzés.) A játékosnak csak a tisztán látható darabokat kell eltávolítania.
• egy játékos szándékosan mozgással akadályozza a labdát nem birtokló ellenfelét. (911) Ha egy játékos előnyösebb helyzet elérése érdekében hátrafelé nekimegy ellenfelének, vagy akadályozza tervezett irányú mozgásában, akkor csak szabadütést kell ítélni.
• egy játékos aktívan akadályozza a kapuskidobást. (915) Ez csak akkor minősül szabálytalanságnak, ha a mezőnyjátékos a büntetőterületen belül vagy 3 m-nél közelebb van onnan számítva, ahol a kapus megszerzi a labdát. Aktívan annyit jelent, mint követni a kapus oldalirányú mozgását vagy az ütővel a labda elérésére törekedni.
• egy játékos megszegi a 3 m-es távolságtartás szabályát beütésnél vagy szabadütésnél. (915) Ha a beütés vagy a szabadütés elvégzésekor az ellenfél szabályos módon arra törekszik, hogy a 3 m-es távolságon kívülre kerüljön, akkor semmit sem kell ítélni. Ha a csapat olyan sorfalat állít, amely nincs megfelelő távolságra, csak egy játékost lehet kiállítani.
• egy mezőnyjátékos ülés vagy fekvés közben megállítja vagy megjátssza a labdát, vagy egyéb módon befolyásolja a játékhelyzetet. (919) Ez magában foglalja azt is, ha mindkét térd vagy egy kéz a talajon van, az ütőt tartó kéz kivételével.
• egy játékos megállítja vagy megjátssza a labdát a kezével, karjával. (920)
• szabálytalan csere történik. (922) A pályát elhagyó játékosnak már a palánkon át kell lépnie, mielőtt az új játékos a játéktérre lép. Vitás esetben csak akkor kell cselekedni, ha a csere a játékot befolyásolja. Szabálytalan csere az is, amikor egy játékos saját csereterületén kívül cserél játékmegszakítás közben. A játéktérre belépő játékost kell kiállítani.
• egy csapatnak túl sok játékosa van a játéktéren. (922) Csak egy játékost kell kiállítani.
• egy kiállított játékos:

• a játéktérre lépés nélkül elhagyja a büntetőpadot a kiállítás lejárta vagy megszűnése előtt;
• nem hagyja el a büntetőpadot a kiállítás lejárta vagy megszűnése után.
• játékmegszakítás alatt a játéktérre lép, mielőtt a kiállítása lejár vagy megszűnik. (925) A versenybíróság amint lehet, figyelmeztesse a játékvezetőket erről. A játékos, amint lejárt a kiállítása, nem hagyhatja el a büntetőpadot, amíg a csapat büntetéseinek száma ezt nem teszi lehetővé, illetve, ha személyi büntetése járt le. A kapus, akinek lejárt a kiállítása nem hagyhatja el a büntetőpadot a következő játékmegszakításig. Ha a kiállított játékos játék közben a játéktérre lép, azt a játék szabotálásának kell tekinteni.

• egy csapat ismételten szabadütéshez vezető szabálytalanságokkal tördeli a játékot. (923) Ez magában foglalja azt is, ha egy csapat rövid időn belül több kisebb szabálytalanságot követ el. Az utolsó szabálytalanságot elkövető játékosnak kell a kiállítást letöltenie. Minden egyes, a késleltetett büntetőütés ideje alatt elkövetett, szabadütéshez vezető szabálytalanságot ismétlődő szabálytalanságként kell megítélni az elkövető csapat ellen. Ha bármely, ez idő alatt elkövetett szabálytalanság kiállításhoz vezet, a szabálytalanság mértékének megfelelő büntetést kell kiszabni az elkövető játékosokra. Minden így kiszabott kiállítást a szabálytalanságot elkövető játékosoknak kell letölteni.
• egy játékos szándékosan késlelteti a játékot. (924) Ez magában foglalja, amikor a vétkes csapat egy játékosa játékmegszakítás alatt elüti vagy elviszi a labdát, illetve, ha szándékosan a palánknak vagy a kapunak szorítja vagy szándékosan megrongálja azt, illetve a védekező csapat egy játékosa szándékosan elmozdítja a kaput.
• egy csapat szándékosan késlelteti a játékot. (924) Ha a játékvezetők úgy ítélik meg, hogy egy csapat közel áll a kiállításhoz a játék késleltetése miatt, akkor a csapatkapitányt kell figyelmeztetni, ha lehetséges, mielőtt bármit cselekednének. A csapatkapitánynak kell kiválasztani egy büntetés alatt nem álló mezőnyjátékost, hogy a kiállítást letöltse. Ez vonatkozik arra is, amikor egy csapat késve érkezik vissza szünetről. Ezt a szabálytalanságot a hivatalos szerveknek is jelenteni kell.
• egy játékos vagy a vezetők bármely tagja tiltakozik a játékvezetők döntése ellen, vagy amikor az edzői tevékenység zavaró vagy helytelen modorú. (925) Ez magában foglalja azt is, amikor a csapatkapitány folyamatosan és ok nélkül kérdőjelezi meg a játékvezetők döntéseit. A játékvezetők döntései elleni tiltakozást és a zavaró edzői munkát kisebb szabálytalanságnak kell tekinteni, mint a sportszerűtlen viselkedést. Ez vonatkozik arra is, ha a csapatvezetés egy tagja a játékvezetők engedélye nélkül a játéktérre lép. A játékvezető, ha lehetséges, figyelmeztesse a csapatvezetést, mielőtt bármit cselekedne.
• a kapus a játékvezetők felszólítása ellenére sem teszi vissza a kaput az eredeti helyére. (925) A kapus feladata visszatenni a kaput a helyére rögtön, amint lehetséges.
• egy játékos a játékvezetők felszólítása ellenére sem igazít a felszerelésén. (Nincs szabálytalanság-jelzés.)
• egy játékos szabálytalan ruházatot visel. (Nincs szabálytalanság-jelzés.) Ruházatra vonatkozó szabálytalanságok csapatonként és mérkőzésenként csak egy kiállításhoz vezethetnek. Az elől lévő mezszám hiányát azonban csak jelenteni kell a hivatalos szervnek. A játékvezetőknek, amennyiben lehetséges, először figyelmeztetniük kell a játékosokat.
• egy kapus helytelen felszereléssel vesz részt a játékban. (Nincs szabálytalanság-jelzés.) Ha a kapus véletlenül elveszíti a maszkját, a játékot meg kell szakítani, és húzással kell folytatni.

Az 5 perces kiállítás

Ha az ellenfél gólt szerez az 5 perces kiállítás alatt, a kiállítás akkor sem szűnik meg. Ha egy 5 perces kiállítást egy büntetőütéssel vagy egy késleltetett büntetőütéssel kapcsolatban ítélnek meg, akkor a kiállítások és a büntetőütés összefüggéseire vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell.

5 perces kiállításhoz vezető szabálytalanságok

5 perces kiállítás az ítélet akkor, ha…

• egy mezőnyjátékos ütőjével veszélyesen és erőszakosan üt. (901)
• egy mezőnyjátékos ütőjével megakasztja az ellenfél játékosát. (906)
• egy játékos eldobja az ütőjét vagy más felszerelését a játéktéren, és eltalálja vagy megpróbálja eltalálni a labdát. (909)
• egy játékos eldobja magát ellenfele felé, vagy más veszélyes módon támadja őt. (909)
• egy játékos az ellenfelét a palánknak vagy a kapunak löki, rántja vagy gáncsolja. (909)

A személyi büntetés

• Személyi büntetést csak kiállítással együtt lehet ítélni, és mérését nem lehet elkezdeni, amíg a kiállítás lejár vagy megszűnik. Korlátlan számú személyi büntetés mérhető egyidejűleg. Ha egy játékos, aki személyi büntetését tölti, kiállítást kap, személyi büntetése idejének mérését, amint a kiállítás mérhető, fel kell függeszteni, amíg a kiállítás ideje lejár vagy megszűnik. A csapatkapitánynak kell egy büntetés alatt nem álló mezőnyjátékost kijelölnie, aki a játékost elkíséri a büntetőpadra azért, hogy a játéktérre lépjen, amikor a kiállítás ideje lejár.
• A személyi büntetés csak a kiállított játékost sújtja, ezért őt a játéktéren egy másik játékos felválthatja a (személyi) büntetés alatt. A csapatkapitánynak kell egy büntetés alatt nem álló mezőnyjátékost kijelölnie, aki a játékost elkíséri a büntetőpadra azért, hogy a játéktérre lépjen, amikor a kiállítás ideje lejár. Csak a kiállított játékost kell bejegyezni a jegyzőkönyvbe. Amikor a személyi büntetés lejár a játékos a következő játékmegszakításig nem léphet be a játéktérre. Ha a személyi büntetése a játék közben jár le, a játékvezetőknek a versenybírósággal együtt segíteni kell a játékost, hogy elhagyhassa a büntetőpadot rögtön a játékmegszakításkor. Ha a csapatvezetés egy tagja részesül személyi büntetésben, akkor őt a nézőtérre kell küldeni a játék hátralévő részére és a csapatkapitánynak egy büntetés alatt nem álló mezőnyjátékost kell kijelölnie, aki letölti a személyi büntetéssel kapcsolatban megítélt kiállítást.

A 10 perces személyi büntetés

Ha az ellenfél gólt szerez a 10 perces személyi büntetés alatt, a büntetés akkor sem jár le.

2 perces kiállításhoz + 10 perces személyi büntetéshez vezető szabálytalanságok

2 perces kiállítás és 10 perces személyi büntetés a játékvezetői ítélet, ha egy játékos vagy a csapatvezetés egy tagja sportszerűtlenül viselkedik. (925) Sportszerűtlen viselkedésen értendő: a sértő vagy tisztességtelen magatartás a játékvezetők, más játékosok, csapatvezetők, a mérkőzés hivatalos személyzete vagy a nézők felé, illetve bármilyen szimuláló magatartás, színlelés, amely a játékvezetők megtévesztésére irányul. A palánk vagy a kapu szándékos megrúgása, felborítása, megütése. Az ütő vagy más felszerelés eldobása, beleértve azt is, ha játékmegszakítás alatt vagy a csereterületen történik.

A végleges kiállítás

Egy végleges kiállításban részesülő játékosnak vagy csapatvezetőnek azonnal az öltözőbe kell mennie, és nem vehet részt a mérkőzés további részében. A rendező felelős meggyőződni arról, hogy az elkövető az öltözőbe megy, és nem tölti a mérkőzés hátralévő részét a nézőtéren vagy a játéktéren, a lehetséges hosszabbítást és büntetőütéseket is beleértve. Minden végleges kiállítást jelölni kell a mérkőzés jegyzőkönyvében, és a végleges 3 kiállítást jelenteni kell. Egy játékos vagy csapatvezető ellen mérkőzésenként csak egy végleges kiállítás ítélhető, eltekintve az olyan végleges kiállítástól, amely nem kerül a jegyzőkönyvbe bejegyzésre. Újabb végleges kiállításhoz vezető szabálytalanságokat jelenteni kell, de újabb kiállítások nem ítélhetők, kivéve az olyan végleges kiállítást, amelyet olyan játékos vagy csapatvezető kap, aki nincs feltüntetve a jegyzőkönyvben. A mérkőzés előtti és utáni szabálytalanságokat is, amelyek általában végleges kiállításhoz vezetnek, jelenteni kell, de ezek nem járnak 5 perces kiállítással. A szabálytalan felszerelés kivételével (amelyet az érintett kijavított a mérkőzés kezdetéig) a mérkőzés előtti végleges kiállításokhoz vezető szabálytalanságoknál az elkövető nem vehet részt a mérkőzésen a lehetséges hosszabbítást és büntetőütéseket is beleértve.

A végleges kiállítást mindig 5 perces kiállítás követi. A csapatkapitánynak egy büntetés alatt nem álló mezőnyjátékost kell kijelölnie, hogy a kiállítást és a véglegesen kiállított játékos vagy csapatvezető lehetséges más kiállítását letöltse. Csak a kiállított játékost kell bejegyezni a jegyzőkönyvbe. A végleges kiállítást kapó játékos lehetséges személyi büntetései megszűnnek. Ha egy játékos miután megkapta a végleges kiállítást, további végleges kiállításhoz vezető szabálytalanságokat követ el, a jegyzőkönyvbe a súlyosabb végleges kiállításhoz kapcsolódó szabálytalanságot kell bejegyezni.

Végleges kiállítás 1

A végleges kiállítás 1 a mérkőzés hátralévő részéről való felfüggesztés. További következményhez nem vezet.

Végleges kiállítás 1-hez vezető szabálytalanságok

Végleges kiállítás 1 büntetést kell ítélni, ha…

• egy mezőnyjátékos olyan ütőt használ, amely nincs hitelesítve, vagy az ütőfej és nyél márkája eltérő, vagy ütőjének feje túlhajlított, továbbá ha a kapus nem hitelesített maszkot használ. (Nincs szabálytalanság-jelzés.) Mindig hitelesítés nélkülinek kell tekinteni azt az ütőt, amelyen a hitelességet igazoló jelzés hiányzik.
• egy jegyzőkönyvbe be nem jegyzett játékos vagy csapatvezető részt vesz a mérkőzésen. (Nincs szabálytalanság-jelzés.)
• egy játékos folyamatosan vagy ismételten sportszerűtlen viselkedést tanúsít. (925) A végleges kiállítás helyettesíti a második 2 perces kiállítást + 10 perces személyi büntetést, de ennek ellenére 5 perces kiállítás következik. A folyamatos az ugyanabban az esetben, az ismételt ugyanazon a mérkőzésen másodszor megtörtént esetet jelenti.
• egy játékos mérgében összetöri az ütőjét vagy más felszerelését. (925)
• egy játékos veszélyes fizikális megmozdulást követ el. (909) Ez a játékszituációkban elkövetett szabálytalanságokra vonatkozik, és beletartoznak azok az esetek, amikor egy játékhelyzetben a játékos az ellenfele elé veti magát, erőszakosan megtámadja őt, a palánkra vagy a kapura irányulóan ellöki, kigáncsolja, vagy lerántja ellenfelét annak érdekében, hogy megtartsa a labdát úgy, hogy annak elérésére már nincs semmi esélye.

Végleges kiállítás 2

A végleges kiállítás 2 ugyanazon verseny következő mérkőzéséről való eltiltáshoz is vezet.

Végleges kiállítás 2-höz vezető szabálytalanságok

Végleges kiállítás 2 büntetést kell ítélni, ha…

• egy játékos vagy a csapatvezetés egy tagja dulakodásban vesz részt. (909) A dulakodás a verekedés enyhébb formáját jelenti ütések és rúgások nélkül, ahol a részt vevő játékosok tiszteletben tartják a szétválasztási kísérletet.
• egy játékos ugyanazon mérkőzésen másodszor követ el 5 perces kiállításhoz vezető szabálytalanságot. (Nincs szabálytalanság-jelzés.) A végleges kiállítás helyettesíti a második 5 perces kiállítást, de ennek ellenére 5 perces kiállítás következik.
• a csapatvezetés egy tagja folyamatosan vagy ismételten sportszerűtlen viselkedést tanúsít. (925) A végleges kiállítás helyettesíti a második 2 perces kiállítást + 10 perces személyi büntetést, de ennek ellenére 5 perces kiállítás következik.
• egy játékos, akinek a felszerelését ellenőrizni készülnek, megpróbálja azt kijavítani, vagy kicserélni a felszerelés ellenőrzése előtt. (925)
• egy játékos vagy a csapatvezetés egy tagja olyan szabálytalanságot követ el, amely nyilvánvaló szándékkal szabotálja a játékot. (925) Ez magában foglalja, amikor:

• egy kiállított játékos szándékosan a büntetőideje lejárta vagy megszűnése előtt a játéktérre lép. Ha a pályára lépés játékmegszakítás alatt történik, 2 perces kiállítást kell ítélni. Ha a versenybíróság felelős a játékos túl korai játéktérre engedéséért, és a hibát a rendes büntetés ideje alatt észrevették, a játékosnak vissza kell térnie a büntetőpadra. Ilyenkor nincs hozzáadott büntetőidő és a játékos visszatérhet a játéktérre, amikor a rendes büntetés ideje lejár. Ha a hibát a rendes kiállítás idejének lejárta után veszik észre, nem kell cselekedni. Ha egy sérült játékos, akit helyettesítenek a büntetőpadon, részt vesz a játékban mielőtt a kiállítása lejár. Ha egy játékos, akinek lejárt a kiállítása vagy a személyi büntetése, pályára lép, mielőtt a pályán levő játékosok száma vagy a következő játékmegszakítás ezt lehetővé tenné, azt az esettől függően „túl sok játékossal való játék”-nak lehet tekinteni.
• büntetőütés közben akármelyik csapat a csereterületen belül vagy a büntetőpadról szabálytalanságot követ el.
• a csereterületről felszerelést dobnak be a játéktérre a játék alatt.
• egy játékos a csereterületről, nem csere közben részt vesz vagy megpróbál részt venni a játékban.
• egy játékos mezőnyjátékosként szerepel, miután kapusként részt vett ugyanazon a mérkőzésen.
• egy csapatnak szándékosan túl sok játékosa van a játéktéren.

• egy mezőnyjátékos tovább használja hibás ütőjét, illetve meghosszabbított vagy megerősített ütővel játszik. (Nincs szabálytalanság-jelzés.)

Végleges kiállítás 3

A végleges kiállítás 3 ugyanazon verseny következő mérkőzéséről való eltiltásához és további, a hivatalos szerv által meghatározott büntetéshez vezet.

Végleges kiállítás 3-hoz vezető szabálytalanságok

Végleges kiállítás 3 büntetést kell ítélni, ha…

• egy játékos vagy a csapatvezetés egy tagja verekedésben vesz részt. (909) Az a játékos tekinthető résztvevőnek, aki üt vagy rúg.
• egy játékos vagy a csapatvezetés egy tagja durva, brutális szabálytalanságot követ el. (909) Ez magában foglalja az ütő vagy más felszerelés ellenfélnek dobását.
• egy játékos vagy a csapatvezetés egy tagja gorombán viselkedik. (925) A goromba viselkedés a játékvezetők, a játékosok, a csapatvezetés, a mérkőzés hivatalos személyzete, a nézők súlyos megsértését jelenti.
• egy játékos vagy a csapatvezetés egy tagja erőszakos cselekedetet hajt végre. Az erőszakos cselekedet szándékos összeütközést, belemenést jelent, amely nem okoz sérülést. Ide tartozik a más játékosra irányuló köpés, stb.

Megadott gólok

• Egy gól akkor tekintendő megadottnak, ha a szabályoknak megfelelően szerezték, és a középponton történő húzással megerősítették. Minden megadott gól idejét, a gólszerző és a gólpasszt adó játékos számát be kell jegyezni a jegyzőkönyvbe. Gólpasszt adó játékos a gólszerzővel azonos csapatból a gólszerzésben közvetlenül részt vevő játékos lehet. Minden gólnál legfeljebb egy gólpasszt adó játékos jegyezhető be a jegyzőkönyvbe. A hosszabbítás alatt, illetve a játékrész vagy mérkőzés vége után büntetőütésből szerzett gólt nem kell húzással megerősíteni, de a gólt megadottnak kell tekinteni, amikor mindkét játékvezető a középpontra mutat, és a gólt bejegyzik a jegyzőkönyvbe.
• Egy megadott gólt nem lehet érvényteleníteni a húzás elvégzése után. Ha a játékvezetők biztosak abban, hogy egy megadott gól szabálytalan, akkor azt jelenteni kell.

Szabályosan szerzett gólok

Szabályos gólról beszélünk, ha…

• a labda teljes terjedelmével áthalad a gólvonalon elölről egy mezőnyjátékos szabályos ütése után és a támadó csapat a góllal kapcsolatban vagy közvetlenül előtte nem követett el szabadütéshez vagy kiállításhoz vezető szabálytalanságot. Ez magában foglalja azt az esetet, amikor…

• a kapu elmozdult az eredeti helyéről és a labda elölről áthaladt a gólvonalon a kapufák jelzése között és a kapufa képzeletbeli helye alatt.
• öngól született. Az tekintendő öngólnak, ha játékos ütőjével vagy testével aktívan irányítja a labdát a saját kapujába. Ha a vétlen csapat öngólt szerez egy késleltetett kiállítás ideje alatt, a gólt meg kell adni. Öngólnál a jegyzőkönyvbe, az „OG” bejegyzést kell tenni.

• a labda teljes terjedelmével áthalad a gólvonalon elölről, miután a védekező csapat egy játékosának ütőjét vagy testét érintette, vagy a támadó csapat játékosa nem szándékosan érintette a testével a labdát, és a támadó csapat a góllal kapcsolatban vagy közvetlenül előtte nem követett el szabadütéshez vagy kiállításhoz vezető szabálytalanságot. Ha a játékos szabálytalan ütővel szerezte a gólt, és a hibát csak az után vették észre, hogy a labda áthaladt a gólvonalon, a gólt meg kell adni.
• egy játékos, aki nincs a jegyzőkönyvbe bejegyezve, részt vesz a gólszerzésben. A gólszerzés magában foglalja a góllövést és a gólpasszt is.

Szabálytalanul szerzett gólok

A szerzett gól szabálytalan, ha…

• a támadó csapat egy játékosa a góllal kapcsolatban vagy közvetlenül előtte szabadütéshez vagy kiállításhoz vezető szabálytalanságot követ el. (Előírt szabálytalanság-jelzés.) Ez magában foglalja azt, amikor egy csapat gólt szerez, miközben túl sok vagy kiállított, illetve büntetett játékosa van a játéktéren, és amikor a támadó csapat játékosa szándékosan elmozdította a kaput az eredeti helyéről.
• a támadó csapat egy játékosa szándékosan rúgja, vagy bármely testrészével a irányítja a labdát azelőtt, hogy a labda a kapuba kerülne. Ez érvénytelen akkor is, ha a kapuba kerülés előtt a labda még hozzáért az ellenfél egy játékosához, annak felszereléséhez, vagy a támadó csapattársához. Mivel ez nem tekinthető szabálytalanságnak, a játékot húzással kell folytatni.
• a labda a hangjelzés közben vagy utána halad át a gólvonalon.
• a labda a kapuba kerül anélkül, hogy a gólvonalon elölről áthaladt volna.
• egy kapus az ellenfél kapujába dobja vagy rúgja a labdát. Ez érvénytelen még akkor is, ha a labda a kapuba kerülés előtt érintette a saját, vagy az ellenfél csapatának játékosát, vagy az ellenfél játékosának ütőjét. Mivel ez nem tekinthető szabálytalanságnak, a játékot húzással kell folytatni.
• a vétkes csapat gólt szerez a késleltetett kiállítás alatt. A kiállítást végre kell hajtani és a játékot húzással kell folytatni.

Az irányító szervek, a versenyrendszer résztvevőinek egymás közötti kapcsolattartási formái

Az irányító szervek, a versenyrendszer résztvevői egymással írásos formában, telefonon, elektronikus úton és személyesen (érintkeznek) tartják a kapcsolatot. A keletkezett iratokat, hivatalos értesítőket levélben postai úton, vagy telefon útján megküldött levélben (faxon), illetve a versenyszervező honlapján történő megjelenéssel, vagy elektronikus levélben (e-mail-ben) kell megküldeni. Postai útnak tekintendő a futár útján megküldött irat is.

A versenyrendszer

A versenyrendszer lehet:

• meghatározása szerint: hivatásos, amatőr, vegyes (nyílt)
• a résztvevők neme szerint: férfi (fiú), női (leány), vegyes
• a részt vevők kora szerint: felnőtt, utánpótlás, öregfiúk
• a pályaméret szerint: nagypályás, unihoki, kispályás
• lebonyolítása szerint: bajnoki, kupa, egyéb

Versenykiírások

Az MFSZ a versenykiírásokban határozza meg a szövetség rendszerében való részvétel általános és az Országos Bajnokság osztályaiban, valamint más, országos hatókörű versenyeken való részvétel konkrét feltételeit.

Játékosnevezési lista

A csapatnevezés után minden egyesület köteles játékosait csapatonként nevezni a versenykiírásban megadott időpontig és módon. A nevezés alapján a Szakszövetség a játékosok részére versenyengedélyt ad. Mind a bajnoki év kezdetén, mind a pótnevezés során egy egyesület csak leigazolt játékosát nevezheti azon bajnokságokba, ahol érvényes versenyengedélyhez kötött a pályára lépés. A rajtengedélyt igénylő versenysorozatok ez alól kivételt képeznek, amennyiben nem egyesületként neveznek (iskolai csapat).

Játékosok részvételének feltételei

Mérkőzésen az egyesületek azon igazolt és versenyengedéllyel (online jegyzőkönyv hiányában a hitelesített, a Szakszövetség honlapjáról csapatvezetői jogosultság mellett letölthető összesített nevezési lista formájában) rendelkező játékosai szerepelhetnek, akik sportorvos által kiadott, érvényes sportorvosi igazolással és érvényes, az MFSZ által kiadott tagsági igazolvánnyal rendelkeznek. (Tagsági igazolvány megléte a rajtengedélyt igénylő versenysorozatokban nem előírás, amennyiben nem egyesületként neveztek a versenysorozatba.) A sportorvosi igazolások érvényessége 1 év, a sportorvosi vizsgálat idejében még be nem töltött 18. életév esetén 6 hónap.

Minden mérkőzés előtt a játékvezetők vagy a versenykiírásban erre felhatalmazottak ellenőrzik a játékosok játékjogosultságát (tagsági igazolvány, sportorvosi igazolás, online jegyzőkönyv hiányában a nevezési lista). Amennyiben a csapatvezető a mérkőzés előtt a játékvezetőnek jelzi, hogy a csapat igazolásait, annak egy részét és/vagy a nevezési listát nem tudja bemutatni, úgy ezt különleges eseményként jelezni kell a mérkőzés jegyzőkönyvén. A csapat pályára léphet, ha minden játékos fényképes igazolvánnyal igazolja magát. Ekkor a csapatvezetőnek öt munkanapon belül be kell mutatnia az érvényes igazolásokat a Versenybizottság egy tagjának vagy a Főtitkárnak, valamint 10 000 Ft büntetést kell fizetnie. Amennyiben egy csapat elmulasztja bemutatni az igazolásokat, vagy azok közül bármelyik nem érvényes, vagy adott versenysorozatban másodszor él ezzel a lehetőséggel, a győzelem 5-0-ás gólkülönbséggel a vétlen felet illeti meg, és az esetet ki nem állásként kell kezelni. Ekkor a vétkes fél kártérítést köteles fizetni, melyet a Versenybizottság a Versenyszabályzat értelemében szab ki.

Az MFSZ versenyrendszerében csapatonként korlátlan számú külföldi állampolgárságú, Magyarországon igazolt, versenyengedéllyel és sportorvosi engedéllyel rendelkező játékos szerepelhet.

A játékvezetők és a zsűri

Minden mérkőzést két játékvezető és két fő zsűri (jegyzőkönyvvezető és időmérő) közreműködésével kell megrendezni az alábbi kivételek lehetőségével:

• Magyar Kupa és bajnoki mérkőzésen kívül egyéb mérkőzéseket szükség esetén a résztvevő csapatok beleegyezése esetén egy játékvezető is levezetheti.
• Az unihoki mérkőzéseket egy játékvezető közreműködésével is meg lehet rendezni.

Zsűritag csak 15 éven felüli személy lehet. A jegyzőkönyvvezetői és időmérői díjról a mindenkori versenykiírás rendelkezik. A játékvezetők kérésére a jegyzőkönyvvezető köteles elérhetőségét – szükség esetére –közölni velük.

A játékvezetőnek és a zsűrinek a mérkőzés kiírt kezdési időpontja előtt 30 perccel a mérkőzés helyszínén meg kell jelenniük. Ellenkező esetben a Játékvezetői Testület vagy a Versenybizottság első alkalommal figyelmezteti, majd a következő alkalommal pénzbüntetéssel sújtja a játékvezetőket vagy a zsűrit biztosító pályaválasztó egyesületet.

A csapatoknak a játékvezetőkre és a zsűrire a mérkőzés kiírt kezdési időpontjától számított 20 percet kell várniuk. A zsűrit a pályaválasztó csapat biztosítja. Amennyiben ezt elmulasztja, akkor úgy kell tekinteni, mintha a mérkőzésen meg sem jelent volna a csapat. A vendégcsapat egy képviselője jogosult a zsűri munkájának ellenőrzésére, és esetleges észrevételeit a Versenybizottsághoz 3 munkanapon belül levélben (e-mailben) eljuttatni.

A játékvezetőknek a pálya játékra való alkalmasságát a mérkőzés kiírt kezdési időpontja előtt 20 perccel kell eldönteniük, ugyanakkor kell ellenőrizni a játékosok játékjogosultságát is.

A játékvezetők online jegyzőkönyv hiányában a mérkőzés jegyzőkönyvét kötelesek 10 naptári napon belül a Szakszövetség irodájába (postacímére, elektronikus levelezési címére) vagy a verseny koordinátorához eljuttatni. A versenykiírás ettől eltérő előírást is tartalmazhat. Amennyiben a mérkőzésen végleges kiállítás, különleges esemény történt, vagy a játékvezető bármilyen megjegyzést vezet fel a jegyzőkönyv erre vonatkozó részére, a fenti határidő 3 napra rövidül. Emellett 24 órán belül e-mailen értesíteniük kell a Versenybizottságot.

Bajnoki és kupamérkőzéseken a zsűri asztalnál csak a zsűri, a vendégcsapat képviselője és az arra feljogosított szövetségi megbízottak (tornaigazgató, szövetségi ellenőr) tartózkodhatnak. Nem tartózkodhat a zsűri asztalnál olyan személy, aki ellen eltiltás fegyelmi büntetése van érvényben.

A játékvezetőknek az általuk vezetett mérkőzések napján érvényes sportorvosi engedéllyel kell rendelkezniük.

A csapatok vezetői

Az egyesület valamennyi sportvezetője, játékosa, edzője köteles olyan magatartást tanúsítani és tanúsíttatni – beleértve a mérkőzéssel kapcsolatos nyilatkozatokat is –, amely a floorball sportág és a szponzorok jó hírnevét szolgálja. A cserepadnál a mérkőzésre nevezett játékosokon kívül legfeljebb 5, az egyesület részéről delegált személy tartózkodhat, akiket a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. Nem tartózkodhat a cserepadnál olyan személy, aki ellen eltiltás fegyelmi büntetése van érvényben.

Az edzők és vezetők a hazai rendezvényeken saját felelősségükre vesznek részt, azon saját maguk, illetve egyesületük által kötött biztosítás érvényes.

Szövetségi ellenőr

A bajnoki és Magyar Kupa mérkőzésekre a Szakszövetség, a Versenybizottság vagy a Játékvezetői Testület szövetségi ellenőrt jelölhet ki, lehetőség szerint az Elnökség, vagy a bizottságok tagjai közül. A Szakszövetség szövetségi ellenőrt más mérkőzésre is kijelölhet.

A pálya követelményei

Bajnoki, illetve kupamérkőzések lebonyolítására alkalmas pályát, termet a Nemzetközi Floorball Szövetség által kiadott szabálykönyvek határozzák meg. Az Unihoki mérkőzések lebonyolítására alkalmas pályát, termet az MFSZ által kiadott Kiegészítő Unihoki Szabálykönyv határozza meg. A bajnoki és kupamérkőzésekre a rendező egyesület köteles cserepadot, büntetőpadot és a zsűrinek megfelelő helyet biztosítani. Ugyancsak köteles a vendégcsapatnak zárható öltözőt és fürdési lehetőséget biztosítani. A rendező csapat a férfi OB1, OB2, női OB és Magyar Kupa negyeddöntő, elődöntő és döntő mérkőzésein köteles elektromos eredményjelzőt és időmérőt biztosítani, melyen a hátralévő időt és az eredményt a játékvezetők, játékosok, csapatvezetők és a nézők is jól láthatják. Egyéb mérkőzéseken ennek hiányában külön stopperórát a játékidő mérésére.

A rendező csapat köteles gondoskodni a játék megfelelő feltételeiről, illetve a nézők biztonságos és kulturált szórakozásának feltételeiről. Amennyiben a játékvezető úgy látja, hogy a játékosok testi épsége vagy a nézők biztonságos és kulturált szórakozása veszélyben van, felkéri a rendező csapatot a hiányosságok megszüntetésére. Amennyiben a helyzet nem változik, a játékvezető jogosult 2 × 10 perc szünet elrendelésére, illetve, ha a helyzet továbbra sem javul, a mérkőzés félbeszakítására. A kényszerszünetet, illetve a mérkőzés félbeszakítását a játékvezetőknek a jegyzőkönyvön jelezniük kell, és a mérkőzés további sorsáról, valamint a csapatok esetleges szankcióiról a Versenybizottság (a Versenyszabályzat alapján) és a Fegyelmi Bizottság (a Fegyelmi Szabályzat alapján) határoz.

A mérkőzések lebonyolítási rendje

A mérkőzés megkezdése előtt – a közönség üdvözlése után – a vendégcsapat játékosai kézfogással köszöntik a játékvezetőket és a hazai csapat játékosait, majd a hazai csapat játékosai köszöntik a játékvezetőket. Ha a kiírt mérkőzést a rendező egyesület nem rendezi meg, a győzelem 5-0-ás gólkülönbséggel az ellenfelet illeti meg. Ha a mérkőzés elmaradása a rendező egyesületnek felróható, vele szemben fegyelmi eljárást kell lefolytatni. A mérkőzés kiírt kezdési időpontja előtt 20 perccel a csapatok képviselőinek az igazolásokat, versenyengedélyeket és a szereplő játékosok és hivatalos személyek listáját, pontosan kitöltve és aláírva a zsűrinek át kell adni, vagy regisztráltatni kell az online jegyzőkönyvbe a zsűrivel. Egyéb esetben a játékvezetőnek kötelessége jelentenie azt a Versenybizottság felé. A mérkőzés megkezdése után új név már nem kerülhet a jegyzőkönyvbe.

A mérkőzés jegyzőkönyvébe csak az érvényes versenyengedéllyel rendelkező játékosok kerülhetnek beírásra. Amennyiben a mérkőzés folyamán érvényes versenyengedély nélküli játékos lép pályára, a játékvezetőnek a játékot azonnal meg kell szakítania, és a játékos jogosulatlan szereplése esetén a mérkőzést befejezettnek kell nyilvánítani. Ez esetben a vétkes csapat, illetve játékos ellen fegyelmi eljárást kell indítani, és a mérkőzést a vétlen csapat javára kell igazolni 5-0-s gólaránnyal.

Várakozási idő

Amennyiben egy csapat a mérkőzés kiírt kezdési időpontja előtt nem jelentkezik játékra, vagy ha a létszáma nem felel meg a szabálykönyvben foglaltaknak, úgy a várakozási idő 20 perc. Ha a várakozási idő leteltével a csapat létszáma továbbra sem nem felel meg az előírtaknak, úgy tekintendő, mintha meg sem jelent volna. Ha a játékvezetők a mérkőzésre alkalmatlannak találják a pályát, akkor a mérkőzést elhalasztják. Ha azonban várható a pályaviszonyok javulása 2 × 20 perc várakozási időt rendelnek el. Ha a pályaviszonyok javultak a megállapított várakozási idő alatt, a két csapat együttes beleegyezésével hamarabb is elrendelhetik a kezdést. Ha a várakozási idő leteltével valamelyik csapat létszáma nem felel meg az előírtaknak, úgy tekintendő, mintha meg sem jelent volna.

Az elmaradt mérkőzés játékvezetői és versenyellenőri díját a vétkes egyesület köteles kifizetni.

Elmaradt, félbeszakadt mérkőzések

Ha egy csapat a mérkőzésen nem jelenik meg, nem áll ki, vagy a mérkőzés folyamán a játékot megtagadja – függetlenül az esetleges fegyelmi eljárástól – a győzelmet 5-0-ás gólkülönbséggel a szabályosan megjelent csapat kapja. Minden fent említett esetben a VSZ 23. § szerinti átalány-kártérítést meg kell fizetni. Amennyiben egyik csapat sem jelenik meg a mérkőzésen, nem áll ki, vagy mindkét csapat megtagadja a játékot– levonul –, a mérkőzést 0-0-ás gólkülönbséggel lejátszottnak kell tekinteni, és egyik csapat sem kap pontot. Amennyiben a mérkőzést a játékvezetők időjárási vagy más objektív, elháríthatatlan akadály miatt szakítják félbe, és a mérkőzés 50%-át már lejátszották, akkor a mérkőzést a pályán elért eredménnyel kell igazolni. Amennyiben kevesebb, mint 50%-át játszották le, és a Versenybizottság az újrajátszásról dönt, akkor a VSZ 12. § szerint kell eljárni. Kieséses mérkőzést mindig meg kell ismételni.

Játékidő

A rendező csapat és a játékvezetők kötelesek a kiírásban meghatározott idejű bemelegítést biztosítani a csapatoknak. Ha a mérkőzést a játékvezetők rendezési hiányosságok miatt szakítják félbe, az esetleges fegyelmi eljárással párhuzamosan, a Versenybizottság dönt a mérkőzés újrajátszásáról vagy az eredmény igazolásáról. Ha az időjárási viszonyok vagy más ok miatt a pálya játék közben alkalmatlanná válik, a játékvezetők a mérkőzést bármikor megszakíthatják. Ha a körülmények 2 × 20 perc várakozást követően nem javulnak, vagy a mérkőzés folytatása eleve reménytelennek látszik, a mérkőzést a játékvezetők véglegesen félbeszakíthatják.

A félbeszakadás okát és idejét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, majd arról tájékoztatni a Versenybizottságot.

A Fegyelmi Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni a Magyar Floorball Szakszövetség működésének keretében testnevelési és sporttevékenységet kifejtő szervezetek, a Szakszövetség nyilvántartott sportolói, a sportágban tevékenységet folytató sportszakemberek, választott tisztségviselők által elkövetett fegyelmi vétségek elbírálása során.

Fegyelmi vétségek

Fegyelmi eljárást lehet lefolytatni azzal a sportolóval, sportszakemberrel szemben, aki:

• a Szakszövetség, illetve a Nemzetközi Szövetség játék-, verseny-, igazolási-, átigazolási-, illetve egyéb szabályzataiban foglalt kötelezettségeit vétkesen megszegi;
• sporttevékenységével összefüggésben bűncselekményt követ el;
• sportteljesítménye fokozására tiltott teljesítményfokozó szert vagy módszert (dopping) alkalmaz, illetve annak alkalmazásában közreműködik;
• tagsági viszonyából eredő kötelezettségeit más módon vétkesen megszegi, így különösen a sporttevékenységgel összefüggésben magának vagy másnak jogtalan előnyt kér vagy megszerez, továbbá másnak jogtalan előnyt nyújt, vagy előny nyújtását megkísérli, botrányos vagy erkölcstelen viselkedést tanúsít;
• a Szakszövetség szerveit, munkavégzését, munkatársai személyét közvetlenül, súlyosan sértő kifejezésekkel illeti;
• a floorballal összefüggésben bárkit nyilvánosan becsületsértő kifejezésekkel illet, hátrányos, megkülönböztető intézkedéseket alkalmaz, vagy rossz hírbe hoz, valakivel szemben rágalmazó módon, az egyenlő bánásmód elvével ellentétes, gyűlöletre uszító és/vagy lenéző cselekedetet követ el, lebecsülő szavakkal illeti az ellenfél játékosát(ait), saját játékostársát, az edzőket, sportvezetőket, illetve a versenyrendszert kiíró szövetség, és az abban részt vevő sportszervezetek sportszakembereit, fegyelmi felelősségre kell vonni.

Sportfegyelmi vétséget követ el az a sportszervezet, amely a Szakszövetség Alapszabályában, illetve más szabályzataiban meghatározott előírásait vétkesen megszegi, vagy annak nem tesz eleget.

• Ha a nézők hátrányos, megkülönböztető jellegű, gyűlöletre uszító kifejezéseket használnak, illetve ilyen tartalmú jelszót, jelmondatot hordozó táblát (papír vagy szövetszalagot is) helyeznek ki, vagy vétkesek bármilyen egyéb hátrányos megkülönböztetést tartalmazó, gyűlöletre uszító és/vagy lenéző viselkedésben a mérkőzésen, akkor az illetékes Fegyelmi Bizottság köteles eljárni azzal a vétkes sportszervezettel szemben, melyhez beazonosíthatóan tartoznak a szurkolók.
• a sportszervezet sportolója, sportszakembere, tagja, tulajdonosa, tisztségviselője súlyosan sportszerűtlen módon viselkedik;
• a játékvezető a mérkőzés folyamán többször is fegyelmezteti a játékosokat, sportszakembereket, akik ennek ellenére tovább folytatják a sportszerűtlen viselkedést;
• a csapat tiltakozásul elhagyja a pályát, vagy megtagadja a mérkőzés folytatását; illetve a hivatalos kezdési időpontban a játékvezető felhívására sem hajlandó a mérkőzés megkezdésére;
• szerződésben, megállapodásban vállalt kötelezettségei tekintetében bárkit félrevezet, megtéveszt;
• sportszervezetének jogtalan előnyt szerez, illetve másoknak jogtalan előnyt nyújt, hátrányt okoz, valamint ezek bármelyikére kísérletet tesz.
• nincs biztosítva a rend a sportlétesítmény területén a csapatok sportlétesítménybe érkezése és a játékvezető mérkőzés kezdetét jelző sípszava között, a mérkőzés alatt, és a mérkőzés lefújásától a játékvezetők és a csapatok sportlétesítményből történő távozásáig, és főként akkor, ha:
  • a nézők hangosan, hátrányos megkülönböztető kifejezéseket használnak, ilyen jellegű, jelmondatokat tartalmazó táblákat, feliratot tartalmazó egyéb eszközöket helyeznek ki, hátrányos megkülönböztetést jól látható módon tartalmazó ruhaneművel rendelkeznek;
  • engedély nélkül bemennek, vagy kísérletet tesznek arra, hogy bemenjenek a pályára;
  • tárgyakat dobálnak be a játéktérre.

A floorballjátékos igazolása

A kiállított floorballigazolvány a floorballjátékosra vonatkozóan egységes és tartalmazza az igazolással és átigazolással összefüggő adatokat. A floorballigazolvány a következő adatokat tartalmazza:

• az igazolás számát és az igazolás dátumát;
• az igazolást végző szervezet hivatalos aláírását és bélyegzőjének lenyomatát;
• a sportoló sportegyesületét;
• a floorball játékos igazolvány képét.

Az igazolási szervezet – MFSZ – bélyegzőjét úgy kell elhelyezni, hogy a bélyegző egy részének a fényképre, másik részének az igazolvány lapjára kell kerülnie. Az igazolási-átigazolási szervezet a megfelelő felismerhetőség és azonosíthatóság céljából a floorballjátékost a fénykép kicserélésére kötelezheti.

Az egyes bajnoki kiírások tartalmazhatnak az MFSZ szabályzatainál szigorúbb vagy azokon felüli előírásokat, melyek a mérkőzéseken közreműködő személyekre vonatkoznak, így a zsűrire is.

Az adott mérkőzés előtt érdemes tájékozódni arról, hogy a vonatkozó bajnoki kiírás tartalmaz-e a szabályok által előírtakon felül további előírásokat a zsűri tevékenységére vonatkozóan.

Hivatalos személyek

Jegyzőkönyvvezetőről és időmérőről a hazai csapat köteles gondoskodni. A mérkőzéseken külön jegyzőkönyvvezető és időmérő javasolt, de szükség esetén egy személy is betöltheti a két funkciót. Jegyzőkönyvvezető és az időmérő csak a 15. életévét betöltött, megfelelően felkészített személy lehet. Amennyiben a rendező egyesület a zsűri biztosításában mulasztást követ el, a mérkőzés lefolyásától függetlenül 10 000 Ft büntetést köteles befizetni a szövetség részére.

A jegyzőkönyvvezető és az időmérő ajánlott díja, melyet a rendező csapat a helyszínen köteles kifizetni, mérkőzésenként 1000-1000 Ft. A csapatok az általuk biztosított személyek esetében ettől közös megegyezéssel eltérhetnek.

A játékvezetők ismerik a szabálykönyvet, tudják, hogyan értelmezzék azt, mert ez az egyik legfontosabb követelménye annak, hogy jó játékvezető legyen valakiből, és így fontos része egy tiszta mérkőzésnek. Hasznos, ha vannak információi a csapatokról, de azok ne legyenek előítéletesek. Fontos tudnia, hogyan játszik a két csapat, milyen volt a mérkőzés képe, amikor utoljára játszottak egymással. Tekintettel arra, hogy számos mérkőzésen, ahol fiatalok vagy gyerekek játszanak a játékvezetőknek tudniuk kell – ahogy önnek is – hogyan fejlessze a gyerekeket és a fiatalokat.

A feladatát jól végző játékvezető sohasem dominál a játéktéren, de vezeti és segíti a csapatokat abban, hogy a lehető legjobban játsszák le a mérkőzést. Igyekszik a lehető leginkább láthatatlanná válni. A mérkőzésvezető feladata, hogy szabályos keretek között játszanak a csapatok. Ha megnyeri a játékosok bizalmát, akkor a játékvezető lehetőséget teremt arra, hogy pozitív tapasztalat legyen a mérkőzés a játékosoknak és a nézőknek egyaránt.

A játékvezető, aki elnyeri a bizalmat és tiszteletet:

• határozott
• objektív
• gyors döntéseket hozzon
• legyen jó humora és jókor használja
• jó példa legyen

Következetesség

A következetesség egy képesség, ami azt jelenti, hogy a mérkőzés folyamán ugyanazokban a szituációkban ugyanúgy ítél a játékvezető. A csapatok elfogadják, hogy a játékvezetők is hibázhatnak néhány szituációban. Nekik az a legfontosabb, hogy a játékvezető semleges legyen és objektív. A játékvezető sohasem kompenzálhatja az előzetesen elkövetett hibáit, mert ez ahhoz vezethet, hogy elveszíti a csapatok bizalmát. A következetes intézkedésekkel a játékvezető fejleszti magában a magabiztosságot, hogy megoldja a különböző szituációkat.

Bíráskodás

A játékvezetőnek meg kell szabadulnia minden előzetes feltételezéstől a csapatokkal vagy a játékosokkal kapcsolatban. Egyúttal megvan arra a lehetősége, hogy visszautasítsa a mérkőzés vezetését előzetesen, ha számára a csapatok valamilyen okból kifolyólag nem elfogadhatók. A játékvezetőnek ugyanúgy kell felkészülnie a mérkőzésre, mint a játékosoknak. Nem becsülhet le és kezelhet hanyagabbul egy mérkőzést azért, mert az alacsony szintű találkozó, vagy mert gyerekek mérkőznek egymással. Egy 13 éves lányok csapatai közötti mérkőzésnek ugyanolyan fontosnak kell lennie, mint az utolsó bajnoki döntőnek.

Testbeszéd

Sok esetben a testbeszédnek nagyobb szerepe van, mint a kimondott szavaknak. Ezért a játékvezető figyeljen oda a testtartására és a megjelenésére. Próbálja meg megérteni, hogy a testbeszéd mit jelent a játékosoknak és a csapatvezetőknek.

Törekedjen rá, hogy…

• lénye elhivatottságot és magabiztosságot tükrözzön,
• kimutassa, a kötelességét végzi,
• tisztán látható legyen, és megfelelő jeleket használjon.

Beszélgetés és kapcsolatok

A játékvezetőnek észben kell tartania, hogy a sikeres meccs alapja a jó kapcsolat a játékosokkal és a csapatvezetőkkel. Ezért a játékvezetőnek úgy kell kommunikálnia a játékosokkal és a csapatvezetőkkel, hogy tiszteljék és megértsék.

• Kerülje el a hosszú beszélgetéseket a játékosokkal („meeting clubs”)!
• Merje beismerni, ha hibázott!
• Ne káromkodjon, ne használjon durva, udvariatlan kifejezéseket a játékosokkal és a csapatvezetőkkel szemben! Minden helyzetben legyen nyugodt és határozott!

A játék megértése

A játék megértése azt jelenti, hogy képes vagy olvasni a taktikai és a technikai elemeit a játéknak. A játékvezetőnek értenie kell, mikor kell sípolni, és mikor kell előnyszabályt ítélni vagy a játékot tovább engedni sípszó nélkül.

Együttműködés

A két játékvezető közötti kommunikációnak gördülékenyen kell mennie! A játékvezetőknek és a versenybíróságnak csapatot kell alkotniuk, amely együtt tesz meg minden tőlük telhetőt a mérkőzés érdekében, ezért a játékvezetőknek mindig ügyelniük kell arra, hogy a kommunikáció és a kapcsolat mindig tökéletes legyen a versenybizottsággal. Nem veszítheti el a türelmét, ha a versenybíróság valami teljesen nyilvánvaló dolgot megkérdez, vagy nem ért. Így elkerülhetik a félreértéseket.

Az etikai elvek rögzítésének a célja, hogy a játékvezetőt segítsük abban, hogy megértse azokat az alapvető értékeket, amelyekből megbízható és korrekt bíráskodást építhet fel. Az a feladata a játékvezetőnek, hogy gondoskodjon arról, hogy a mérkőzést vagy a versenyt a szabályoknak megfelelően játsszák. A játékvezető az a személy, aki felelős azért, hogy a fair play megjelenjen a pályán.

Igazságosság

Az igazságosság fontos része a játékvezetésnek, és megjelenik mindenhol a sporton belül.

Elfogulatlanság

A játékvezetőnek elfogulatlannak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a játékvezetőnek ki kell zárnia elméjéből minden olyan tényezőt a játékosokkal vagy a versennyel kapcsolatban, ami befolyásolná az elfogulatlanságát. A bíró feladata az, hogy ügyeljen arra, hogy a mérkőzés vagy a verseny tisztességes legyen. Ha néhány gesztusa nem ezt sugallja, akkor ez megkérdőjelezheti az elfogulatlanságát.

Függetlenség

A játékvezető nem lehet érdekelt a mérkőzés, illetve a verseny ilyen vagy olyan végeredményében. Döntéseivel előre megfontolt szándékkal nem befolyásolhatja egy mérkőzés alakulását. Ezért a játékvezető nem fogadhat arra a mérkőzésre, amit vezetni fog. Az a legjobb, ha a játékvezető egyáltalán nem fogad arra a sportra, ahol ő is vezet mérkőzéseket.

Felelősség

A játékvezetőnek tudnia kell, hogy felelősséggel tartozik a mérkőzés alatt a játékosok biztonságáért. Azt is figyelembe kell vennie, hogy a játékosok hány évesek és milyen szinten állnak. A játékvezetőnek mindig tiszteletben kell tartania, hogy a játékosoknak sokszor a nap vagy a hét fénypontja, kiemelt eseménye a mérkőzés. A felelősség arra is vonatkozik, hogy a játékvezető figyelmesen készüljön fel a mérkőzésre, és érjen oda időben.

Nyitottság

A játékvezetőnek nyitottnak kell lennie a játékosok, edzők, nézők és más játékvezetők felé, valamint be kell ismernie az esetleges hibáit, és el kell fogadnia a kritikákat!

Egyenlőség

A sport mindenki számára nyitott. Minden embernek, függetlenül a kortól, nemtől, nemzetiségtől és fajtól, egyenlő esélyeket kell biztosítani! Az egyenlőség része a fair play-nek. Ezt betartatni a játékvezetők feladata. Azonnal reagálnia kell minden megbélyegző, rasszista sportolói megnyilvánulásra. A sport leginkább a fiataloké, ahol a játékvezető fontos feladata a nevelés is. Nemcsak a sportág, hanem az élet és a társadalom „játékszabályait” is ismeri, így viselkedésével, példamutatásával, iránymutatásaival segíti a játékosok jellemfejlődését.

Az online jegyzőkönyv használata nagyban megkönnyíti a bajnokságok adminisztrációját, általa nem csak a helyszínen követhető valós időben az adott találkozó. A felnőtt bajnokságokban kötelező a használata.

A pályaválasztó egyesület felhasználónevével belépve lehet elérni az MFSZ hivatalos oldalán az online jegyzőkönyv felületét, mely küllemét tekintve nagyban hasonlít a papíralapú jegyzőkönyvre, így kitöltése egyértelmű.

A mérkőzés általános adatai

Az általános adatokat a jegyzőkönyv bal felső sarkában található cellákba kell felvinni, így ide kell írni az adott mérkőzéshez tartozó bajnokság, kupa nevét, a rendező (pályaválasztó) felet, a helyszínt, dátumot és a mérkőzés/forduló sorszámát. A mérkőzés végén töltendő ki az eredmény cella, melyben a zárójelen belül a játékrészek részeredményeit kell feltüntetni. A részeredményekhez csak az adott játékrészben esett gólokat kell összesítve írni, nem szabad az azt megelőző harmadokban szerzettekkel összeadni. Amennyiben a találkozón végleges kiállítás vagy különleges esemény történik, azt „X” jellel kell jelezni az adott cellában. Az eseményleírást a jegyzőkönyv szabad felületeire kell feljegyezni a játékvezetőkkel egyeztetve.

Csapatlisták

A játékosok és a csapathoz tartozó hivatalos személyek listáját a lenti jegyzőkönyvrészletbe kell felírni. A hazai és vendég csapatot a bajnokságba/kupára regisztrált teljes névvel kell a megfelelő cellában feltüntetni („Hazai csapat” és „Vendég csapat”).

A csapatkapitányokat és a kapusokat a szabályok által előírt formában jelölni kell. Csapatkapitányt „C”, míg a kapust „G” betűvel a számuk előtti cellában, azonos sorban.

A hivatalos személyeket is jelölni kell a jegyzőkönyvben. A felsorolásukat követően mind a játékosok, mind a hivatalos személyek résznél üresen maradt sorokat jól láthatóan ki kell húzni (megakadályozandó a mérkőzés közbeni további kitöltést), majd a hivatalos személyek alatti mezőben a csapatvezetőnek aláírásával kell ellátnia a listát a mérkőzés kezdését megelőzően.

A mérkőzés eseményei

A mérkőzésen történő eseményeket (gól, kiállítás, különleges esemény) a jegyzőkönyvön fel kell tüntetni. Ennek helye a nyomtatvány jobb oldalán található, ahol az alábbiak szerint kell a mezőket kitölteni:

• Jr: Játékrész. Csak az adott játékrész első feljegyzést igénylő eseményél kell feltüntetni (I., II., III., H).
• Idő: Az esemény ideje a mérkőzés kezdésétől számítva, azaz nem az adott harmadon belül.
• Szám: A gólszerző/kiállított játékos mezszáma.
• Gól: A mérkőzés állása az adott góllal együttesen. Kiállításnál nem kitöltendő!
• Átadás: A gólpasszt adó játékos mezszáma.
• Büntetés: A kiállítás szabálytalanságjelzése sorszámmal (pl. 901).

Játékvezetők, jegyzőkönyvvezetők, egyéb

A játékvezetők neveit a megfelelő cellákban nyomtatott betűvel, olvasható formában fel kell tüntetni. A játékvezetőknek a mérkőzés végén aláírásukkal kell ellátniuk a dokumentumot, miután meggyőződtek arról, hogy az megfelelően lett kitöltve. Az aláírást követően nem lehet módosítani jegyzőkönyvön.

A kapura lövéseket opcionálisan lehet számolni a mérkőzés alatt, amennyiben a zsűri munkáját nem hátráltatja. Ezen cella kitöltése nem kötelező!

A jegyzőkönyvvezető nevét nyomtatott betűvel, olvasható formában fel kell tüntetni, majd a mérkőzés végén aláírásával el kell látnia a jegyzőkönyvet, illetve az esetleges további intézkedés céljából telefonszámát is meg kell adnia.

A nézőszámot az esetleges statisztikai adatelemzés miatt szükséges feltüntetni. Amennyiben a zsűri nem tudja pontosan meghatározni a jelenlévő nézők számát, úgy a lehető legpontosabb közelítéssel kell adminisztrálni.

A mérkőzésre vonatkozó alapadatokat a rendszer automatikusan kitölti, azokat csak indokolt esetben lehet korlátozottan megváltoztatni. A rendező és adott esetben a végleges kiállítás és/vagy a különleges esemény kitöltése indokolt.

Játékosok, hivatalos személyek, játékvezetők

A játékosokat a legördülő listából lehet hozzáadni a mérkőzéshez, a hivatalos személyeket manuálisan beírva kell megadni.

A játékvezetőket a Hunfloorball adatbázisából szükséges hozzárendelni (legördülő menü) abban az esetben, ha azok még nem kerültek beállításra. Arra az esetre, ha a játékvezető valamilyen oknál fogva nincs a listában, úgy van lehetőség a nevének kézi megadására is.

Amennyiben a fentiek kitöltésre kerültek (a „Felvisz” gombra kattintva), a játékvezetőknek Hunfloorball-jelszavuk megadásával le kell zárniuk a mérkőzés kezdete előtt a jegyzőkönyv ezen részét.

Események, büntetők, a mérkőzés vége

A mérkőzés eseményeit hasonló módon kell feltűntetni, mint ahogyan az a papíralapú jegyzőkönyvek esetében történik. Meg kell adni az időt (a kezdéstől számítva), majd kiválasztani a csapatot és az esemény típusát, illetve részletező adatait (gól, gólpassz, kiállítás kódja). Fontos, hogy a mérkőzés kezdetekor mindkét csapatból meg kell adni a kezdő kapust! Minden interakciót a „Ment” gombbal kell rögzíteni.

Amennyiben büntetőlövésekre kerül sor a mérkőzés végén, úgy a „Büntetők” gombra kattintva érhetőek el a szükséges további mezők. Minden büntetőlövés esetében meg kell adni a csapatot, a játékost, illetve a végkimenetelt (belőtt vagy kihagyott).

A mérkőzés végén a játékvezetőknek ismét jelszavuk megadásával kell véglegesen lezárni a jegyzőkönyvet („Vége” gomb).

A mérkőzés előtt

Ha Ön játékvezetői szerepkörben vesz részt egy floorballmérkőzésen, akkor érkezzen kipihenten, jó fizikai és mentális állapotban! Induljon el korán a mérkőzés helyszínére, hogy legalább 30 perccel a mérkőzés kezdete előtt odaérjen! Utcai ruhában érkezzen! Értesítse a hazai csapatot az érkezéséről, és ha szükséges, kérje el a játékvezetői öltöző kulcsát! Mutatkozzon be a csapatoknak, és mutassa meg, hogy a játékvezetői ruha alatt is ember van.

Győződjön meg róla, hogy a játékosok nem viselnek magukon olyan dolgokat, amelyek veszélyesek lehetnek önmagukra vagy a játékostársaira nézve. Ha szükséges, vetesse le vagy ragasztassa le a nyakláncokat, fülbevalókat stb.

A mérkőzés alatt

• Legyen precíz és magabiztos. Mutassa meg, hogy tudja, mit csinál!
• Ne felejtse el a szemkontaktust játékvezető kollégájával!
• Legyen pozitív!
• Legyen résen, és használja a józan eszét!
• Ne keressen hibákat a csapatokban!
• Ne foglalkozzon a közönséggel!

Legyen nyugodt, határozott és álljon ki az álláspontja mellett! Ha a csapatkapitányon kívül más kérdez Öntől valamit, adjon rövid választ. Ha hosszabb válaszra van szükség, várja meg a szünetet. Kerülje a tömörülést a pályán!

Sípoljon tisztán! Tisztán és érthetően mutassa a jeleket! Ugyanakkor használja az eszét a pályán, ne fecsérelje el minden energiáját arra, hogy körbe-körbe fut!

Szünetben

Ne maradjon a pályán, menjen be az öltözőbe pihenni! Soha ne üljön a palánkra! Ne beszéljen a közönséggel! Ne vitázzon a játékosokkal vagy a csapatvezetőkkel a pályán – ha szükség van rá, menjenek máshova! Beszéljék át a párjával a harmadban történteket!

A mérkőzés után

Figyelje a csapatokat a lehetséges konfliktusok miatt! Jelezzék a lehetséges hiányokat a jegyzőkönyvben (versenybírósági tag hiánya, játékosoknak bármilyen felszerelése vagy egyéb más hiányosságok). Írják alá a jegyzőkönyvet, miután mindent rendben találtak, és adják oda a másolatokat a csapatoknak (kivéve online jegyzőkönyv)! Köszönjék meg a versenybíróságnak a munkát! Ha szükséges, a jegyzőkönyvet az öltözőben is aláírhatja. Ha bármilyen fegyelmi intézkedést kell végrehajtani, beszéljék meg az öltözőben a mérkőzés végét követő 15 percen belül! A játékvezetőknek joga van 15 perc szünetre a mérkőzés után. Ha további intézkedésre van szükség, értesítsenek minden szükséges szervet!

A floorball egy intenzív sport és a játékvezetőknek a mérkőzés részeivé kell válni anélkül, hogy egy percet is pihennének. Ez – amellett, hogy mindenki azt várja el, hogy a játékvezető minden szituációban jól ítéljen - megköveteli, hogy a játékvezetőknek nagyon jó állóképességgel rendelkezzenek.

A játékvezető, aki rossz fizikai állapotban van, könnyen elveszíti a koncentrációját a mérkőzés alatt, ezáltal játékvezetői teljesítménye jól érezhetően romlik.

A játékvezetőknek jó fizikai állapotban kell lenniük azért, hogy az egész mérkőzés alatt mindig szituációközelben lehessenek. A jó fizikai állapot és állóképesség segít kiegyensúlyozottnak maradni az egész mérkőzés alatt, és ezáltal a nyomást is könnyebb elviselni. A játékvezető fizikai karaktere kölcsönös viszonyban van a tudásával és azzal, hogy megfelelő módon mozog a pályán.

Felszerelés

Kötelező:

• A hazai vagy a nemzetközi szövetség által meghatározott felszerelés: mez, rövidnadrág és sportszár
• Terembe való sportcipő, ha lehet, fekete színű
• Terembe való síp (közepes méretű síp)
• Mérőszalag
• Piros lap
• Szabálykönyv (Ne használd mérkőzés közben, csak a szünetekben!)

Egyéb felszerelés:

• Csapatjelzések nélküli melegítő
• Ceruza vagy toll és papír
• Jegyzőkönyv
• Ragasztószalag a kapukhoz/csereterületekhez/kapusterülethez
• Mérőeszköz a felszerelések mérésére