A köznevelés az egyik, gyakran az egyetlen felelős színtere az egyén mások iránti érzékenységének megalapozásában. A mindennapos testnevelés kibővítette a tantárgy-pedagógiai lehetőségeket ezen a téren is. A testnevelés-órai személyiségfejlesztés eredményeként a tanulóban kialakul a felelősségteljes viselkedés, amelynek központi eleme az önmagához való pozitív és felelős viszonya mellett az őt körülvevő személyi, tárgyi és természeti környezet – cselekvésében is megnyilvánuló – tisztelete.

A fejlesztési terület kapcsán az 1–4. évfolyamon elérendő cél, hogy a tanuló ismerje meg és tartsa be a személyi és tárgyi környezet megóvásával, illetve az azokkal való együttéléssel kapcsolatos szabályokat, és gyakorolja a konfliktuskezelés elemeit. Vegye figyelembe mások szándékait, segítse a nehézségekkel küzdő társait.

Az 5–8. évfolyamon a tanuló a közösségi élet és a közös feladatok vállalása során ismerje fel a személyi és tárgyi környezettel kapcsolatos veszélyhelyzeteket, vegyen részt azok elhárításában és a nézeteltérések kezelésében. Alakuljon ki a belső igény a közös, csoport érdekeit szolgáló helyzetek kialakítása iránt.

A 9–12. évfolyamon a tanuló kritikusan és felelősen viszonyuljon saját életviteléhez, és mások előtt is vállalja fel az egészségtudatos életvezetési szokásait, gyakorolva a felnőtt társadalmi életbe való beilleszkedését.

Az ötödik fejlesztési terület pszichés komponensei elősegítik, hogy a diák valóban képes legyen olyan társas viselkedésre, amelyben figyelembe veszi mások gondolatait és érzéseit, figyel társai jóllétére, de közben nem szenved kárt az önérvényesítés terén. Ehhez a jó egyensúlyhoz olyan készségekre van szüksége, mint a versengés és kooperáció megtanulása, a szabálytudat és az erkölcsi gondolkodás fejlődése, a mentalizáló és a befogadó attitűd kialakulása, az alkalmazkodás és az asszertivitás harmóniája, a konfliktuskezelés konstruktív technikái, valamint rálátás és pozitív ráhatás a körülötte zajló csoportdinamikára.

A társak iránti bizalom kiépítése érdekében a felek a kölcsönösen ismert és elfogadott szabályok alapján, illetve az esélyegyenlőséget külső kontroll nélkül is meg­tartva versengjenek. Ennek begyakorlására egyrészt tény­­leges versengési lehetőségeket, másrészt olyan tevékenységeket kell biztosítani a gyerekek számára (szimulatív versenyhelyzetek teremtése, illetve a versengés különböző formáinak és következményeinek értelmeztetése), amelyek mindegyike kizárólag a fentiekben meghatározott versengés kialakítását és megszilárdítását szolgálja.

Ebben a fejezetben a pedagógustársainknak felhívjuk figyelmét arra, hogy a diákokat ne csak egyénileg, de csoportszinten is figyeljék. A testnevelésóra tematikája önkéntelenül is magában hordoz olyan elemeket, amelyekkel csoportszintű hatásokat tudunk elérni. Egy-egy módszertanilag jól megválasztott játék képes elősegíteni az osztályközösség formálódását. Egy tudatosan felépített páros feladat segíthet a konfliktust feloldani két gyermek között. Egy ügyesen kitalált mozgásgyakorlás észrevétlenül teheti elfogadóvá a „kemény magot” a „perifériával” szemben.