A testnevelés és mozgásfejlesztés folyamatosan jelentkező feladata, hogy a gyerekek megtanulják a különböző testhelyzeteket, testformákat. A legalapvetőbb testhelyzetek közé soroljuk az állásokat, térdeléseket, üléseket, fekvéseket és a különböző támaszokat. Ezeket a gyermekek részben a családi mindennapjaikból is hozzák, de az első „igazi” találkozásuk velük az óvodai irányított mozgásfoglalkozásokon van. A testhelyzetek a foglalkozásokon folyamatosan megjelennek, így semmiképpen sem egy vagy két alkalommal kell az összes testhelyzetet megtanulniuk. A kisiskoláskor második feléig bőven van idő ezeket a testhelyzeteket elsajátítani. A különböző testformák ugyanakkor, mint mozgáskoncepciós elemek a test egészének térbeli formáját, körvonalát írják le. Ezeket a következőkben egy-egy fantáziaképpel (hasonlattal) társítva láthatjuk.

Széles, mint egy mozivászon.

Keskeny, mint egy tű.

Domború, mint a cica háta.

Homorú, mint a hintaszék lába.

Nyújtott, mint egy tészta.

Csavart, mint egy nyalóka.

Szimmetrikus, mint a madár szárnya.

Aszimmetrikus, mint egy kavics.