A TE IS iskolák a programba való belépéssel vállalták, hogy a TE IS Program szempontjait is figyelembe véve módosítják a házirendet. Módszertanunkban ehhez a munkához egy olyan tematikát készítettünk, amely általánosan is használható az iskola belső szabályainak végiggondolásához, újratervezéséhez.

Az iskolai működés fontos elemei azok az általános szabályok, amelyek garantálni hivatottak a hétköznapokban az iskola polgárainak biztonságát. A szabályrendszerek az iskola struktúrájaként megtartják, illetve működtetik a tanulás és a tanítás folyamatait. A közös munka szabályai lehetnek láthatatlanok és láthatóak vagy leírtak. Láthatatlan szabálynak tartjuk azokat a csoportnormákat, amelyek által mindenki tudja, hogy egy adott helyzetben mit szabad és mit nem, vagy mit lehet és mit nem. Látható szabályoknak pedig a különböző módon leírt és megjelenített dokumentumokat tartjuk, mint pél­dául a szervezeti és működési szabályzatot, a pedagógiai programot, az esélyegyenlőségi tervet, a fegyelmi eljárás rendjét vagy a házirendet.

Az iskolai házirend kereteit és tartalmait – a legtöbb leírt szabályozó dokumentumhoz hasonlóan – az Emberi Erőforrások Minisztériumának 20/2012. (VIII. 31.) számú a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról elnevezésű rendelete szabályozza. Ahhoz, hogy iskolánk házirendjének újragondolását elkezdjük, fontos, hogy megismerjük a rendelet sorait. A házirendet csak úgy formálhatjuk át, ha az összhangban van a rendelet előírásaival.

Nézzük, milyen módon szabályozza az említett rendelet a házirend kialakítását!

„5. A házirend

5. § (1) A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni

a) a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírásokat,

b) a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait,

c) a szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét, az elosztás rendjét,

d) a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit,

e) a gyermekek, tanulók jutalmazásának elveit és formáit,

f) a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit,

g) elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módját,

h) az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg

a) a tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartamát, a csengetési rendet,

b) az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet,

c) a tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét,

d) a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket,

e) a kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon kívüli tartózkodás során elvárt tanulói magatartást,

f) az iskola és a kollégium helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használatának rendjét,

g) az iskola, kollégium által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán, kollégiumon kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartást.” [102, 2916. oldal]

Látható, hogy a rendelet különféle témákat ad meg arra vonatkozóan, hogy mit kell a házirendnek tartalmaznia. Ezeken felül az iskolák maguk készíthetik el a saját házirendjüket, a maguk kultúrájához és működésmódjához igazítva a rendelet igényeit. A házirendnek arra a kérdésre kell hathatós és gyakorlati választ adnia: milyen szabályokra van szüksége az iskolánknak ahhoz, hogy a hétköznapok az iskola minden polgára számára biztonságban ­teljen?

A házirend az iskola kultúrájának egyik legátfogóbb szabályrendszere, az iskola normáinak és értékeinek egyfajta kivonata. Mivel a kultúrát az iskola minden polgára alakítja, formálja, ápolja és képviseli, fontos, hogy a házirend minden iskolai szereplőre vonatkozzon, és annak elfogadása mindenki részéről megtörténjék. Miután a házirend tartalmának fenti szabályozása kellően tág, mielőtt hozzáfogunk a saját iskolánk házirendjének átalakításához érdemes végiggondolni azt, hogy nekünk miért van szükségünk házirendre, illetve mit jelent számunkra egy ilyen belső szabályozó dokumentum?
Ez, a házirend témáját érintő közös gondolkodás abban is segít bennünket, hogy kicsit közelebb kerüljünk magához a házirendhez. Ez azért fontos, mert olyan általános szabályrendszert megalkotni, mint amilyen a házirend, különösen nagy körültekintést, az iskolai életben való elmélyedést, valamint felelősséget jelent. Gondoljuk csak el, ha az újragondolt házirendünk elfogadásra kerül, akkor az az iskola minden polgárára vonatkozni fog!

Hogyan fogjunk hozzá a házirend átalakításához? Minden iskolának van házirendje, így elsőként ezt a meglévő dokumentumot érdemes tanulmányozni és értelmezni.

• Hogyan kapcsolódik házirendünk az idézett rendelet soraihoz?
• Milyen célokat határoz meg a házirend dokumentuma?
• Milyen tiltásokat tartalmaz a házirend?
• Milyen a nyelvezete, felépítése? Érthető-e alsó tagozatos diákok számára is? Tiszták és érthetőek-e a házirend szövegei?
• Vonatkozik-e minden iskolai polgárra vagy csak egy-egy csoportra?
• Van-e olyan téma, amelyhez nem találunk tartalmakat a házirendben?
• Mindenki számára elérhető-e a házirend?
• Hogyan kezeli házirendünk a diákok sokrétű különbözőségét?

Házirendünk megismerése során fontos, hogy azonosítsuk azokat a hétköznapi mozzanatokat, amelyekre a házirend valóban vonatkozik. Munkánkban segít, ha felidézzük azokat a helyzeteket, amikor a házirend passzusaihoz vagy iránymutatásához folyamodtunk. Az iskolai szabályok és a valóság összekötése azért olyan fontos, mert a házirendünknek reagálnia kell az iskola valós igényeire, elvárásaira és helyzeteire.

Első lépések az új házirend felé Gondoljuk át, hogy kik azok az iskolai szereplők, akik meghatározóak lehetnek az új szabályok és tartalmak felállításában! Készítsük el azoknak a gyerekeknek és felnőtteknek a névsorát, akiknek véleménye és hozzáállása az egész iskola számára fontos, és akik reprezentálják az iskolai szereplők jól körülhatárolható csoportjait (például alsó tagozatos diákok, felső tagozatosok, magántanulók, pedagógusok, technikai dolgozók, adminisztratív dolgozók, tantárgyfelelősök, diák önkormányzati képviselők)! Vajon kiknek a véleményét, együttműködését kell kérjük ahhoz, hogy a házirendünk valóban elérje a céljait? És kiket milyen mélységben szükséges bevonni a munkába?

Az iskola új házirendjének elkészítése sok készséget és tudást igényel, ezért a TE IS Csapaton belül érdemes lehet egy külön munkacsoportot felállítani a munka kivitelezéséhez. A munkacsoport amolyan „csoport a csapatban”, és lehet, hogy csupán néhány tagból áll, de ha a TE IS Csapat úgy dönt, hogy mindenki részt venne benne, az is megvalósítható. Módszertanunk javasolja, hogy a házirend újragondolásáért felelős gyerekek a mentorpedagógusokkal és a trénerekkel közösen dolgozzanak.

Munkacsoportunk tehát elsőként feltérképezi azokat a személyeket, akikkel a házirend kapcsán konzultálni, egyeztetni vagy akár együttdolgozni szeretnénk. Az egyeztetés és az együttes munka a tartalmak megvitatásával, átbeszélésével jár, ami segít kialakítani az új házirendtartalmakat.

Ebben a fázisban munkacsoportunk másik fontos feladata, hogy a házirend tartalmait összeállítsa, térképszerűen elrendezze. Ha a meglévő házirendünkből szeretnénk fontos elemeket meghagyni, akkor azokat eleve a tartalomtérképünk részévé tesszük. Ehhez a dokumentumtörzshöz illesztjük hozzá azokat az új vagy módosított tartalmakat, amelyeket a munkacsoport a „külsős” társainkkal egyeztet.

A tartalomtérkép azért is tűnik jó ötletnek, mert általa láthatóvá válik, hogy:

• Milyen régebbi elemeket tartottunk meg?
• Hogyan variálható az új házirend tartalma annak érdekében, hogy felépítése logikus, mindenki számára érthető és valósághű legyen?
• Milyen új elemek kerültek a házirendbe?

Az iskolai házirendek egy része tartalmaz olyan részeket is, amelyek az iskolai étkezésről szólnak. Az iskolában az étkezések folyamatai magukban foglalják az ebédlőben elvárt viselkedést, az étel beszállítójának megnevezését és a vele való szerződés bizonyos részleteit, valamint az ebédpénz befizetésének módját, az azzal kapcsolatos tennivalókat. Kézenfekvőnek tűnik, hogy a házirend újratervezéséhez bevonjunk egy olyan felnőtt személyt, akinek munkája az iskolai étkezéssel összeér, vagy akár a konyhán dolgozó személyzet egy-egy tagját. Ha házirendünkben szeretnénk újragondolni az ebédlőben való viselkedés szabályait, akkor azt mindenképpen egyeztessük a konyhai dolgozókkal is.

Az új házirend kialakítása A házirend tartalomtérképe már alkalmas arra, hogy az új házirend első, úgymond munkaverziójaként egyeztethető legyen az iskola vezetőivel és a munkába bevont „külsős” támogatóinkkal. Mivel iskolánk egészének működéséért az igazgató vagy igazgatóság felelős, ő vagy ők azok a személyek, akik a végleges házirendet legitimálják. A vele, velük való egyeztetés már a tartalomtérkép elkészítésének időszakában javasolt, hiszen ekkor még az új házirend rugalmas és képlékeny. Az igazgató „szemszöge” továbbá olyan fontos dolgokra és hatásokra világíthat rá, amelyekre mi nem biztos, hogy gondoltunk. Ha úgy érezzük, hogy összeállt és láthatóvá vált az új házirend koncepciója, meghívhatjuk iskolánk igazgatóját, és bemutathatjuk neki eddigi munkánkat.

Az igazgató és a többi, munkánkban részt vevő személy visszajelzéseinek átgondolása a munkacsoport feladata és felelőssége, amely magába foglalja a feléjük érkező visszajelzésekre adott válaszokat is. Például, ha az alsós diákok egy-egy képviselője azzal az ötlettel keres meg bennünket, hogy szerinte fontos lenne az alsós diákokat előre engedni az ebédszünetben. Minden visszajelzés, minden igény végiggondolása és a házirendbe történő beépítése a dokumentum véglegesítéséhez vezet. Ha úgy érezzük, hogy elkészültünk, készítsük el az új házirend bevezetésének tervezetét. Miután az új házirend által új szabályok és új tartalmak keletkeznek az iskola életére vonatkozóan, meg kell bizonyosodjunk arról, hogy az mindenki felé közvetítve lesz.

A bevezetési tervben végig kell gondoljuk azt, hogy:

• Ki és milyen módon fogja kommunikálni a tanulók és a felnőttek felé az új házirend érvényességét?
• Szükséges-e átmenetet hagyni a régi és az új házirend időbeli hatálya között?
• Mi történjék, ha a bevezetést követően derül ki olyan tényező, amellyel nem számoltunk?
• Miként tudjuk mi magunk támogatni a bevezetés folyamatát (például konzultáció, visszajelzések kezelése)?

Házirendünk bevezetése Házirendünkkel új iskolai szabályzat született, amelyet mindenki tudomására kell hoznunk. A házirend kihirdetésének persze van formális módja is, amely az iskola igazgatójának feladataihoz kapcsolódik. A TE IS Csapat abban segítheti a bevezetést, ha olyan módokat és formákat talál ki, valamint valósít meg, amelyek lehetőséget adnak a gyerekeknek és felnőtteknek arra, hogy minél jobban megismerjék az új házirendet. Amellett, hogy kifüggeszthetik a folyósóra, elhelyezhetik a könyvtárban, érdemes lehet olyan csatornákat is kialakítani, amelyeken át a diákok és felnőttek visszajelzéseit megkapják és kezelhetik. Főleg a bevezetés első időszakaiban – amennyiben ilyen irányú igény mutatkozik – a TE IS Csapat szervezhet olyan workshopokat, amelyek témája a házirend és az iskola mindennapjaihoz való kapcsolódás.

Fenntartás A házirend újratervezésével és megalkotásával kapcsolatos feladatok nem érnek véget az új szabályzat kihirdetésével. Ahhoz, hogy a házirend valóban az iskolai élethez igazodjék, hogy valóban betartható és fenntartható legyen, folyamatos figyelem szükséges. Házirendünk eredményességét és alkalmazhatóságát annak használata mutatja meg, ezért ameddig csak lehet, tartsuk meg a korábban említett, e témában visszacsatolásokra alkalmas csatornákat, és amikor szükséges vizsgáljuk felül a házirend alkalmasságát.

A házirend megfelelősége nem csupán a szabályzat passzusainak elfogadottságán, betarthatóságán múlik. Az iskola mindennapjait érintően ugyanis a házirenden felül még jó néhány olyan szabályrendszer létezik, amelyek a gyerekek és a felnőttek életére komoly hatással van. Természetesen vannak olyan intézményi dokumentumok, amelyek kötöttebbek és kevésbé alkalmasak arra, hogy a fent vázolt tematika mentén módosíthatók legyenek. Márpedig a házirend céljainak és az iskola többi szabályozási dokumentumának összhangja elengedhetetlen: az iskola összes szabályának közös szemléletet kell tartalmazniuk és sugallniuk.

Nézzük meg, milyen további releváns iskolai szabályok léteznek, és gondoljuk át, hogy miként lenne érdemes megteremteni a kapcsolatot köztük és a házirend között!

Az iskola pedagógiai programja (amelynek a házi­rend is része)

• Az iskola egészségfejlesztési programja (amely a pedagógiai program része)
• Szervezeti és működési szabályzat
• Könyvtárhasználati rend
• A személyes adatok kezelésének rendje
• Katasztrófa-, tűz- és rendvédelmi szabályzat
• A diákönkormányzat működésének szabályai
• Az iskola szülői szervezetének működési szabályzata
• Esélyegyenlőségi terv
• Kommunikációs szabályzat

Dilemmák és kényes pontok az iskola házirendjének újraalkotása terén Az, hogy a diákok beleszólhatnak az iskolai szabályokba, sőt, maguk javasolhatnak vagy vethetnek el korábbi szabályokat, nagyszerű lehetőségnek tűnik arra, hogy a tanulók iskolai részvétele erősödjön, és az iskolai kultúra kialakítsa a maga demokratikus értékeit. Ezzel együtt ez a folyamat olyan dilemmákat is tartalmaz, amelyekről szót kell ejtenünk. Úgy látjuk, hogy a fenti folyamat akkor tud eredményesen végighaladni az iskolában, ha nem csak a lépéseket követjük, de időközben meg-megállunk, és felvetjük, átbeszéljük a munka során keletkező aggodalmakat, nehézségeket és kérdéseket.

• Ki mondja meg, hogy mi a jó és mi a rossz az iskolában? Vannak házirendek, ahol a magatartás szabályainak részeként rögzítésre kerül mit jelent a hanyagság, a „jóság”, a változó tanulmányi eredmény vagy a rosszaság. Ezek a megfogalmazások természetesen nem tudják nélkülözni az értékítéleteket. De vajon amit a házirend rossznak, vagy jónak mond, az kik szerint jó vagy rossz? Valóban rosszaságot jelent-e az, ha valaki nem tud figyelni az órán, és tényleg azt jelenti a „jóság”, ha valaki többet nyújt a tanórákon a többieknél?
• Kinek a privilégiuma a jutalmazás és a büntetés? A pedagógia eszköztárában fontos helyet kap az ösztönzés, de vajon ez valóban csak a tanárok lehetőségeit jelenti-e? Vagy, mit teszünk akkor, ha a tanári büntetés mozzanata átszivárog a tanu­lók körébe? Hogyan definiálható mindezek fényében az elvárt iskolai viselkedés, és kikre vonatkozik?
• Kártérítés esetében kié a kár és kinek a feladata azt megtéríteni? Aki az iskola tárgyi eszközeiben kárt okoz, azzal kinek okoz igazából kárt? Az iskolának, a fenntartónak, a társainak vagy saját magának? Vannak-e más módjai a kártérítésnek, mint a büntetés?
• Közösségi szabályalkotás során miként fest egy fegyelmi eljárás? Ha a diákok maguk állítják fel a szabályokat, akkor hogyan változhat meg a fegyelmi eljárások rendje? Elképzelhető-e, hogy a közösségi szabályok be nem tartása esetén a tanárokon kívül diákok is részt vesznek a fegyelmi eljárásban? Számít-e az a tanulóknak, ha a tanáraikon, vagy az iskola felnőtt szereplőin kívül a „rosszaságukra” társaik is formális választ adnak?
• Van-e határa annak, hogy a gyerekek mely iskolai történésekbe szólhatnak bele? Egy külsős beszállítóval való szerződés esetén a gyerekeknek joga van-e annak tartalmát megismerni és véleményezni? Beleszólhatnak-e a gyerekek abba, hogy milyen pénzügyi döntést hozzon az iskola, vagy milyen vállalkozástól rendeljen meg szolgáltatást?

Ezekből a kérdésekből is látható, hogy az iskolai házirend nem csupán viselkedési szabályok és rendek összefoglalója, de tulajdonképpen az iskolai kontroll és hatalom egyik megjelenési formája is. Koncepciónkban, az iskolai kultúrakutatás egyik eredménye szerint az iskolák kultúráját meghatározó fő faktorok egyike a hatalomhoz való viszony. Ennek fényében a házirend diákok által kezdeményezett újragondolása talán a legnagyobb kihívás a TE IS Programot megvalósító iskolák számára. Nem csak arról van szó, hogy elégséges és megfelelő eszközt adunk-e az iskolába járó gyerekek kezébe ahhoz, hogy szempontjaikat érvényesítsék, hanem arról is, hogy ezekkel a tartalmakkal mit tud kezdeni maga az iskola, illetve miként tudnak a gyerekek hozzáadott értékei, tartalmai úgy érvényesülni, hogy azok ne legyenek az iskola felnőtt polgárainak szakmai vagy személyes szempontjaival ellentétesek.

A házirend újragondolása nehéz feladat mind a gyerekeknek, mind a felnőtteknek. Ám ha ezen a folyamaton lassan, nagy körültekintéssel haladunk végig, az az egész iskola hasznára válik. Amennyiben az iskola házirendjét közös munkával, közös érdekegyeztetéssel, szempontjaink, értékeink és érdekeink közelítésével újragondoljuk, akkor is nagy tudással és tapasztalattal leszünk gazdagabbak, ha maga a házirend csak egy passzusában változik.