Átgondoltuk a projektoktatás jelentőségét, jel­lem­zőit, megismerkedtünk az oktatási projek­tek típusaival is. Beazonosítottuk a pro­jek­tek elfo­ga­dott szakaszait, működését és eze­ket szakterületünkre vonatkoztatva is elemeztük. Nemcsak elképzeltünk és feltérképeztünk egy, a napi test­nevelési gyakorlatban egyszerűen alkalmazható projektrendszerű tanítási/tanulási stratégiát a projekTESit, hanem a stratégiát már alkalmazó testnevelő kollégák jóvoltából megvalósult projekTESiket is módunk volt bemutatni. Gondolkodtunk és beszéltünk a projekTESiben jellemző tanulói szemléletről és viselkedésről, valamint a tanári magatartásról és szerepről is. Itt elsősorban a tanulók gyakorlattá erősödő tapasztalására gondolunk, amivel hozzászoknak ahhoz, hogy a projekTESiben szabad, sőt kívánatos az aktív és kreatív részvétel. Ennek kialakítására felsorakoztattunk a hagyományos testnevelési gyakorlatba gond nélkül beilleszthető egyszerű, de a tanulói önállóságot és kooperatív együttműködést megkívánó és bátorító tanulásszervezési megoldásokat, mintegy előkészítve a projekTESit.

Nincs más hátra, próbáljuk ki!

A fejezet első része - a testnevelőtanár gondolkodására és munkájára koncentrálva - szeretne alapot adni egy „minimál” projekTESi elindításának. Csak alapot tud, hiszen a projekt meghatározó jellemzője, hogy végső tartalma tanári és tanulói közös tervezéssel alakul ki. Így csak tanári oldalról, a gyerekek nélkül, megtervezni nem tudjuk. Viszont a projekTESivel már dolgozó testnevelő tanárok minden tapasztalatát és praktikus tanácsát felhasználtuk a projektváz összeállításakor. A fejezet második részében a projekTESihez továbblépési ötleteket, gondolatokat sorakoztatunk fel.

És még egy figyelmeztetés! Senki ne lepődjön meg, ha első projekTESije a vártnál lendületesebbre, nagyobbra, „ütősebbre” sikerül: csak annyi történt, hogy ott voltak a tanulók is!

Példaszituáció

Március végén, a 8. osztály éppen aktuális testnevelési tananyagegységének vége felé a testnevelő tanár rápillant a következő témakörre a tanmenetében:

• Atlétikai jellegű feladatok: Tartós futás a táv és az intenzitás növelésével. Futás feladatokkal, akadályokkal, átfutás akadályok felett. A futás, a kocogás élettani jelentőségének ismerete.
• Alternatív környezetben űzhető sportok: kocogás – tartós futás a szabadban, tájfutás.
• Labdarúgás: Gyors támadásba felfejlődés és visszarendeződés. Egyből játék. A szervezet edzettségének, fittségének növelése szabadtéren, különböző évszakokban és időjárási viszonyok közötti gyakorlással, mérkőzések játszásával. A tervezett idő: 3 hét.

Az első tanári gondolatok:
Egyre több órát tartunk a szabadban, még hűvös van – sok mozgás kell.
Április végére az ingafutással befejezzük a NETFIT-méréseket.
A gyerekek nem szeretik túlságosan a kitartó futásokat, mivel lehetne motiválni őket?
Legyen projekt: Forrest Gump!

Tanári feladatok a projektindító óra előtt:

• Döntés a célokról – A projekTESi tartalmát tanulóinkkal közösen állítjuk össze. Ahhoz, hogy a tanmenethez igazodó tanulási eredményeket elérhessük (tekintsük ezeket a tartalom tanári részének), az ötletelés szakaszát a célok tudatában kell menedzselnünk:
  • előrelépés a NETFIT ingafutás teszt eredményeiben
  • tapasztalat és élményszerzés a tartós futás pozitív élettani hatásairól és közösségi élmény lehetőségeiről
  • ismerkedés a tájfutással, mint „élményfutási” lehetőséggel
• A segédeszközök biztosítása a projektindító órához – A projektindítás akkor sikeres, ha azonnal felkeltjük a tanulók érdeklődését. Erre minden szokatlan vagy figyelemfelkeltő eszköz megfelelő:
  • 4 db különböző Forrest Gump-fotó (mind futós)
  • rövid videóanyag: https://www.youtube.com/watch?v=4XXBsXikm7U
• Tájékozódás a szerintünk szóba jöhető tantárgyat tanító kollégáknál (biológia és informatika) tantárgyaik aktuális tananyagáról.

A teljes projektben vezető gondolat, hogy minden óra a Forrest Gump projekt egy darabja a kitűzött projektcél megvalósítása érdekében. Tehát gondolkodjuk folyamatban és ezt is kommunikáljuk. Ezt a tudatosítást, a munka és eredményeinek értelmezését tanulói eredményméréssel/megállapítással (pulzusmérés, pulzusmegnyugvás ideje az edzettség növekedésével, „de jól esett ma ez a futás!” megállapításával, stb.), és ezek megbeszélésével érhetjük el. Az óraközi, illetve az óravégi összegzés legyen személyre szabott (önellenőrzés, eredménylap vezetés 25. ábra) és kapcsolódjon össze a következő cél kitűzésével (a holnapi órán). Az egyéni eredménylapon a vállalt feladat is feljegyezhető. Óráról órára való kitöltése erősíti a folyamat jelleget, dokumentálja az előrehaladást, segíti a tudatos tevékenységet.

A Forrest Gump projekt testnevelésórái a kitartó futás változatos feladataival telnek a teremben és külső helyszíneken: sportpályán, iskolaudvaron, parkban, az ­iskola melletti kiserdőben, mezőn, stb. – a lehetőségek szerint.

Ötletek a kitartó futás és a tájékozódás összekap­csolására:

• Őserdő. A parkban (ligetben, sporttelepen) kijelölünk (színes szalaggal, bójával, stb.) 10, eltérő távolságra lévő fát (tereptárgyat). A tanulóknak a „gyilkos” futás rendszerében kell megkerülniük a fákat…
  • …tetszőleges sorrendben.
  • …meghatározott sorrendben.
  • …csapatban.
  • …párban.
• Őserdő kidobóval. Röplabdapálya méretű teremben játszható jól. Az őserdő fái bóják, amit az A csapat tanulói (egyszerre indulva) kerülnek meg, „gyilkos” rendszerben. Minden tanuló egyénileg, tetsző­le­ges sorrendben fut. A B csapat tagjai a röplabdapálya oldalvonalain kívülről célozhatnak az A csapat tagjaira. Csapatpontot a találatokkal lehet szerezni.

A fák elérését egy eredménylapon, a kihelyezett zsírkrétákkal is lehet „igazolni”.

• Iramkörök. Az állóképességi pulzus mérése, a pulzusmérés gyakorlása céljából alkalmazhatjuk. A kijelölt kör (teremben bóják, terepen tereptárgyak) lefutása pulzusméréssel összekötve. Változatai:
  • állóképességi pulzustartományban kell maradni,
  • azonos idejű 2. (3.) körre kell törekedni,
  • gyorsabb 2. kört kell futni,
  • lassúbb 2. kört kell futni.
  • Futás zenére. Saját zenelejátszóval, egyénileg megválasztott zenére. Előkészítése: a bpm értelmezése, otthoni zenekeresés a weben.
• Tájfutás. Egyszerű térképekkel, tájékozódási pontok érintésével, párban, csapatban, egyénileg.
• Futóapplikációkkal. Behatárolt területen megtervezett vagy szabadon választott útvonalon, időtartam meghatározásával.
• Tájfutás és a futóapplikációk kombinálása. A térképes terv és az applikáció útvonalrögzítésének összevetése.
• Labdarúgás. Mérkőzések gyors játékra való törekvéssel, a futásmennyiség minden elérhető eszközzel (applikáció, lépésszámláló) való rögzítésével, pulzusméréssel.

Jól működő gyakorlat, hogy a tanári kijelölésű pályát a tanulók ötletei alapján megváltoztatjuk, továbbgondoljuk. Folyamatosan biztassuk a tanulókat, hogy mondják el ötleteiket, javaslataikat! Praktikus, ha a pályaváltozatokat előre bekérjük (térképrajzolási feladat).

A projekTESivel dolgozó testnevelőtanárok közös tapasztalata, hogy a kezdő projekTESi legfeljebb 3 testnevelés órán kívüli programot bír el. Ez az arány biztosítja, hogy a projekTESi a külső programok motiváló stratégiai körülményei között a testnevelés tantárgyi céljait valósítsa meg. Másik ajánlásunk a tanári magatartásra vonatkozik. Érdemes a projekTESi során többször is megvizsgálni, vajon nem vettük-e vissza a teljes irányítást, hagyunk-e elegendő döntési lehetőséget ­tanulóink számára?

Első projekTESinket az ingafutás kimeneti mérésével zártuk le, amelynek eredménye nem nyilvános adat. Tanulóink egyénileg dokumentálhatják a változást a bemeneti és a kimeneti mérés eredménye között. Tapasztalataikat és benyomásaikat a Forrest Gump projektről, a tanulási stratégiáról és az újfajta együttműködésről az „üzenőfalon” gyűjthetjük össze. A kiragasztott csomagolópapírokra – amelyek közepén persze ott a projektindító kép – írjanak vagy ragasszanak fel (post it lapokon) pozitív kommenteket („Nagyon élveztem, hogy…”, „Jó volt az, hogy…”). Szükség esetén kérdésekkel segíthetjük a gondolkodást. Pl. „Mit szerettél a legjobban?”, „Mit tanultál?” Ebben az esetben is legyen konkrét a feladat: Minden tanuló legalább egy véleménymondatot írjon!