A ProjekTESivel először próbálkozó kollégákkal 4-5 fős csoportokban modelleztük a testnevelési projekt egyes fázisait. A csoportok a kerettantervre és saját tanmenetükre építve kiválasztották a projekttel feldolgozásra kerülő tananyagot. Létrehozták azt az „ütős” hívócímet, amellyel saját osztályuk projektindító óráján aktivizálni gondolták tanulóikat. Terveket készítettek a projektindító óra ötletelésének (brainstorming: ötletgyűjtés, szelektálás), a projekt­térkép-, valamint az idő- és feladatterv-készítés lebo­nyolítási módjáról. Elveket határoztak meg arról is, hogy mikor tekintik az adott tananyagot feldolgozottnak, illetve ezt hogyan gondolják megállapíthatónak. ­Fontos, folyamatosan szem előtt tartandó szempont volt az előkészület során, hogy nem a projekt ­egészének megtervezése a cél. Nem is lehet, hiszen a projektrendszerű tananyag-feldolgozás lényege a nyílt végűség, azaz a tanári és tanulói együttműködés a döntések jelentős részében, a projekt teljes folyamatában. 
A felkészülést követően kollégáink a ProjekTESit – a csoportban meghatározott hívócímmel – saját osztályukban valósították meg. Így a példatárban szemezgettünk az egyszerűbb és összetettebb tartalommal megvalósult ProjekTESikből, illetve be tudunk mutatni azonos hívócímmel különböző évfolyamokon létrejött projekteket is. 
Megjegyezzük, hogy ezek a testnevelési projektek valamennyi testnevelő tanár kollégánk és tanulóik első projekTESi-je, annak minden izgalmas sikerével és hibájával együtt.

A projekt témája: A sportjátékanyagokhoz kapcsolódó képességfejlesztés, különös tekintettel a szubdomináns végtag fejlesztésére.

Évfolyam és a projekt időtartama: 7. évfolyam – 4 hét

A projektbevezető szakasz: az ötletelést a tornateremben, 4-5 fős csoportokban, külön lapokon oldották meg, majd közös megbeszélés és szelektálás következett. A projekttérképet a vállalkozó lányok készítették el.

Mozgásos tevékenységek: 
a testnevelésórák tartalma döntően tanári tervezésű volt, a feladatokat a tanulók továbbgondolták.

• Labdás ügyességfejlesztő gyakorlatok kézzel, lábbal. A kosárlabdázás, a kézilabdázás és a labdarúgás technikai elemei ügyes és kiemelten az ügyetlen végtaggal.
• Ügyességi feladatok (ütőkkel, szerekkel) a nem domináns végtagokkal.

További tevékenységek: 

• Rajzóra: színezés az ügyetlenebbik kézzel, majd rajzolás mindkét kézzel
• Biológiaóra: a jobb- és balkezesség, az átszoktatás ­negatív következményei
• Gyűjtőmunka és kiselőadás: balkezes sportolók

Mérések: ziccerdobás mindkét kézzel, célba rúgás mindkét lábbal helyből és nekifutásból

A projekt témája: Labdarúgás (Átadások, átvételek mindkét lábbal. Átadások laposan mozgás közben, ívelten növekvő távolságra, irányváltoztatással. Átvételek ívelt labdával. Labdalevétel: talppal, belsővel, külső csüddel, combbal, mellel. Levegőből érkező labda átvétele belsővel. Cselezés: testcsel, labdavezetésből labda elhúzása oldalra, labdaátvétel testcsellel.

Évfolyam és a projekt időtartama: 7. évfolyam – 5 hét

A projektbevezető szakasz: az órát Szepesi György 1953-as közvetítésének hanganyagával indították a tornateremben, majd az ötletelést 4-5 fős csoportokban oldották meg (csomagolópapírra gyűjtötték az ötleteket). A válogatás osztálykeretben történt. Több projekttérkép is készült.

Mozgásos tevékenységek: 

• Testnevelésóra: átadások, átvételek és cselezés minden változatban a 7.-es témakör szerint
• Osztálybajnokság (délutáni program) két párhuzamos osztályból alakított nyolc csapattal – egy tehetséges tanuló „szpíkerkedésével”

További tevékenységek:

• Történelemóra: a hatvanas évek történelme
• Ének-zene óra: ismert népdalok átiratának elkészí­tése csapatindulóvá
• Gyűjtés és kiselőadások: a labdarúgás a 60-as években és most (szabályok, öltözködés/pálya, híres játékosok)
• Edzéslátogatás (Haladás, U16)

Mérések: a házibajnokság

A projekt témája: Kondicionális képességek: erő-állóképesség és a koordinációs képességek: egyen­súlyozás, téri tájékozódás, mozgásérzékelés és mozgásalkalmazkodás fejlesztése.

Évfolyam és a projekt időtartama: 5. évfolyam – 4 hét

A projektbevezető szakasz: az ötletelést tanteremben, közös beszélgetéssel, tábla/kréta felhasználásával oldották meg. A projekttérképet a tanár úr készítette el.

Mozgásos tevékenységek: a „dzsungeles” feladatokat, próbákat a tanulók ötleteiből szelektálták ki. Az iskolának kicsi tornaszobája van, így a feladatok elvégzésére (a tigrisbukfenc kivételével) szabadtéren került sor. A gyakorlást az ötletgazda tanulók szervezték, segítették. Egyes feladatokhoz (pl. fára mászás) többféle nehézségű szintű „eszközt” (eltérő magasságú és ágelosztású fák) használtak, illetve a gyakorlás a testnevelésórákon kívül szabadidőben is lehetséges volt. Ezt biztonsági szabályok lefektetésével készítették elő. A repülő gurulóátfordulás előre és a mászókulcsolás új anyagként szerepelt.

A feladatok:

• repülő gurulóátfordulás előre (tigrisbukfenc)
• kötélmászás
• kötéllel árokugrás (Tarzanozás)
• lajhármászás
• fára mászás
• célba dobás magasan lévő tárgyra
• célba dobás koncentrikus körökbe

• További tevékenységek:
• Ének-zene óra: A gyerekek által gyűjtött, dzsungellel kapcsolatos pop- és rockdalok meghallgatása és videók megtekintése (pl. ­Emiliana Torrini: Jungle Drum; Bébé Lilly: La Jungle Des Animaux). A törzsi dobolást bemutató „African folk music on Prague/CZ 2010” című YouTube-videó megtekintése után (10 perc felkészüléssel) 3-4 fős csoportokban „dobműsor” előadása. Csak olyan „hangszereket” használhattak, amelyek a tanteremben adottak voltak, pl. szék, asztal, kuka, csörgő stb.
• Természetismeret óra: Ismerkedés a trópusi őserdővel (Trópusi esőerdő – Tisztelgés az esőerdők nagysága előtt című természetfilm és a Sounds of the Rainforest CD felhasználásával).

Mérések: A hét próbaszámban mérték fel a fejlődést egy projekt eleji és projekt végi méréssel.

A projekt témája: Alakformálás és fittségnövelés, egészségmegőrzési és prevenciós ismeretek

Évfolyam és a projekt időtartama: 12. évfolyamos lány osztály – 6 hét

A projekTESi hívócíme láttán most talán sokan összevonták a szemöldöküket. A projektet a testnevelő tanár eredetileg az „Ép testben ép lélek” címmel indította, a megcélzott témának megfelelően. A ­12.-es lányok azonban – maximálisan együtt dolgozva a mindenoldalúan értelmezett ­egészségfejlesztési programmal – ­pillanatok alatt „magukra szabták” terminológiáját és a projektcímet is. A testnevelésórai és a kísérőprog­ramokat számba véve azt gondoljuk, hogy ez a lazaság, egy motiváló gegként, csak megerősítette a tanulók aktív részvételét a komoly ­tartalmú programokban.

A projektbevezető szakasz: Az ötletelést a tornateremben, osztálymegbeszélés formájában végezték el. A szelektált ötletek megszervezésére, megvalósítására a lányok jelentkeztek.

Mozgásos tevékenységek:

• testnevelésórai képességfejlesztő program, egyénre szabott és tanórán kívül is végezhető elemekkel;
• aerobikfoglalkozások (diákvezetéssel);
• zumbafoglalkozás (régi diák visszahívásával és a párhuzamos osztály részvételével);
• fittneszstúdiós foglalkozás – ismerkedés a hellyel, a rendszerrel (beszélgetés a stúdióvezetővel) és részvétel csoportos órán;
• gyalogtúra szervezése (iskolai diáknap keretein belül).

További tevékenységek:

• a védőnő meghívása, állapotfelmérés (BMI, vérnyomás, vércukorszint, koleszterinszint)
• egészségnevelési tanácsadás kötetlen beszélgetés formájában (védőnő bevonásával), ételkóstoló, egészséges receptek csereberéje, ismert receptek fitt változatai (délutáni program);
• „piperenap” – haj- és bőrápolási program egy fodrász (egy anyuka) és egy kozmetikustanuló (egy nővér) meghívásával;
• érvelős vita két csapatban (ellene–mellette) a hamburgeradóról (délutáni program).

Mérések: az állapotfelmérés