A Fesztivál/bemutató/„formagyakorlat” fejezet a judo kiegészítő kerettantervének összefoglalását, szintetizálását és gyakorlati felhasználhatóságát foglalja magában. Támpontot kíván nyújtani mindazoknak a pedagógusoknak, akik munkájuk hatékonyságát mérhetővé és ellenőrizhetővé kívánják tenni, valamint olyan tanulóközpontú, indirekt oktatási stratégiákkal kívánják a pedagógusi eszköztárukat bővíteni, amelynek hatására a mai gyerekek nyitottá, befogadóvá és ezáltal jól motiválhatóvá válnak.

A tematikai egységben javasolt mozgásműveltségi tartalmak nemcsak a testneveléshez kapcsolódó általános, alapvető mozgáskészségeket, hanem a speciális sportági gyakorlatokat, és a személyiségfejlesztési szempontokat is megjeleníti. Segítséget kíván nyújtani a tanulóknak, hogy megismerjék a judo alapjait, és az oktatási folyamat során fejlett (folyamatosan fejlődő) önismeretre tegyenek szert. A tematikai egységben törekedtünk arra, hogy olyan mozgásműveltségi tartalmakat jelenítsünk meg, amelynek segítségével teljes összefoglalást és áttekinthetőséget nyújtunk a kiegészítő kerettanterv komplex személyiségfejlesztő hatásairól is.

• A mozgásos feladatokon kívül a tanulók értelmi és érzelmi nevelése is a fókuszba kerül.
• A tanulóközpontú oktatási stratégiák segítségével bevonjuk a tanulókat a tervezési folyamatokba, ezzel is fejlesztjük a kreativitásukat. A tervezési folyamat során felszínre kerül az önkifejezés. Minden gyerek megtalálhatja személyisége és képességei ismeretében a helyét és szerepét a bemutató során.
• Lehetőséget nyújtunk a gyerekeknek, hogy egymást taníthassák és tutorálják, aminek hatására a kommunikációs képességeik fejlődnek. 
• Nemcsak a legügyesebbek és legfejlettebbek jutnak sikerélményhez, hanem azok is, akiknek a mozgás és/vagy a sportág szeretete, illetve az abból fakadó örömszerzés jelenti a motivációt.
• A szociális kompetenciák és a társas felelősségvállalás fejlesztése mindvégig kiemelt figyelmet kap.

A judo kiegészítő kerettanterve és azon belül a Fesztivál/bemutató/„formagyakorlat” című tematikai egység alternatívát kíván nyújtani a sportág megújulásához. Nem hagyható figyelmen kívül az a tendencia, hogy a 10–12 éves korosztályban nagyon sok gyerek abbahagyja a judot. A versenyzők és a hobbisportolók száma is drasztikusan csökken. Ennek okai nagyon összetettek és sokrétűek. Vannak olyan helyzetek, amelyekbe közvetlenül nem tud beavatkozni a tanító vagy a testnevelő (pl. lakhelyváltozás), de vannak olyan ok-okozati összefüggések is, amelyek újragondolásával mérsékelhető ez a jelenség.

• Érdemes az U10-es korosztály számára kiszámíthatatlan hosszúságú versenyeket rendezni? Egy-egy verseny akár 6-10 órán keresztül is eltart.
• Érdemes ezeket a gyerekeket annak kitenni, hogy több órás várakozás után pár másodpercet töltsenek a tatamin, hogy egy-két vereség után, kudarcélménnyel a tudatukban, szomorúan hazamenjenek? Gyermekkorban a küzdősportokban nagy a szerepe az akcelerációhoz kapcsolódó hatékonyságnak!
• Érdemes-e elveszíteni azokat a gyerekeket, akik ugyan tehetségesek, technikailag nagy potenciált mutatnak, de biológiai koruk miatt (retardáció) még nem tudják felvenni a korosztályukkal a kondicionális képességek területén a versenyt?
• Érdemes elveszíteni azoknak a szülőknek a támogatását, akik hétvégéjüket „áldozzák fel”, egy-egy, a maguk és gyermekük számára is kudarcokkal teli versenynapért, amikor a fent felsorolt körülmények valamelyike miatt veszít a gyermekük?
• Érdemes megfontolni a sérülésveszély csökkentésének a lehetőségét is.

A tanulók számára (és a szülők számára is) sokkal motiválóbb és elfogadhatóbb lenne, ha kiszámítható hosszúságú, felkészültségükhöz igazodó, a lehető legtöbb sikerélményt nyújtó keretek között rendeznének bemutatókat, fesztiválokat.
Egy sportág sikeressége érdekében, valamint a sportági teljesítmény szempontjából nem lehet figyelmen kívül hagyni a következő tényeket:

• A sokoldalú, általános képzés elengedhetetlen a hosszú távú sikerekhez.
• A speciális sportági képzésnek széles körű technikai alapokra kell épülnie.
• A motiváció fenntartása nélkül nem lehet sikereket elérni.
• Partnerigényes sportágaknál a tömegbázis hiánya akadályozza a megfelelő minőségű felkészülést.
• Széles körű társadalmi támogatottság hiányában nem képes megfelelő módon fejlődni az adott sportág.

1. Test- és térérzékelést fejlesztő gyakorlatok.
2. A társas együttműködést, egyéni felelősségvállalást fejlesztő feladatok és játékok.
3. Eséseket előkészítő feladatok.
4. Küzdőjátékok és küzdő jellegű feladatok, miniküzdelmek.
5. Speciális judotechnikai alapok: földharctechnikák, dobáselőkészítések, dobások (3–4. évf.), átmenetek. Szituációs gyakorlatok.
6. Fesztivál/bemutató/„formagyakorlat”. A judo alternatív kerettanterv tartalmi részeinek megjelenítése csoportos, kreatív koreográfia létrehozásával.

1. Egy oktatási folyamat lezárása, diagnosztikus vagy szummatív értékelése
   Ilyenkor a tanító maga határozhatja meg azokat a mozgásműveltségi tartalmakat, amelyeket megjeleníteni kíván a bemutató során. A gyerekek előképzettségének és felkészültségének megfelelően könnyen differenciálhatja csoportonként, de akár egyénenként is a koreográfiát és a tartalmat. Lehetősége van a tanulói ötletek meghallgatására, és segíthet azok gyakorlatsorba történő beépítésébe. A tanulóknak a korosztályuknak megfelelő szabadsági fokot biztosíthat a felkészülésben. A rendelkezésre álló infrastrukturális lehetőségeket maximálisan kihasználhatja.
2. Bemutató, fesztivál
   Ebben az esetben előre fel kell mérni a helyszínt és a rendelkezésre álló eszközöket. A bemutató összetettségét és nehézségi fokát meghatározza a tanulók előképzettsége, ugyanis előfordulhat, hogy nem egy adott tananyag lezárásával egy időben kerül sor az eseményre. Ilyenkor mérlegelni lehet, hogy homogén vagy heterogén tudásszintű csoportokat hozzunk-e létre. A csoportok feladatait, koreográfiáját, a tartalmi elemeket lehet azonos tartalomra, de akár különféle témakörre (pl. esések vagy leszorítások és átforgatások vagy küzdőjátékok) is tervezni. A bemutatón részt vevő csoportok létszáma nincs pontosan meghatározva, ezért szabadon alakítható.
3. „Formagyakorlat”
   A „formagyakorlat” egy előzetes kiírás alapján, meghatározott (kötelező) és választható mozgástartalomra épülő koreográfia kialakítását jelenti. A kiírás továbbá rögzítheti a korosztályt (pl. U8, U10 vagy 1–2. évf., 3–4. évf.), a csapatok létszámát (4–6 fő vagy 8 fő), a koreográfia hosszát (pl. 150–180 mp, vagy legfeljebb 4 perc), a díjazást, stb.
   A „formagyakorlat” lehetőséget kínál az utánpótlás-­korosztály versenyrendszerének megújításához és újragondolásához. A hagyományos versenyszabályokra épülő versenyek káros következményeit már korábban megemlítettük, de emellett nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a hatályos jogszabályok tiltják az U10-es korosztály számára küzdelmi versenyek rendezését.

1. Esések:

• esés előre (mae ukemi),
• esés hátra (ushiro ukemi), 
• esés oldalra / csúsztatott esés (migi/hidari yoko ukemi), 
• judo gurulás előre (mae-mawari ukemi),
• judo gurulás hátra (ushiro-mawari ukemi),
• judo gurulás oldalra (yoko-mawari ukemi),
• esés- és gurulástechnikák végrehajtása haladással, vonalakon,
• társon átesések, társ segítségével történő esések és gurulások,
• esések és gurulások a mindennapokban, biztonságos talajra érkezés.

2. Küzdőjátékok és küzdő jellegű feladatok, miniküzdelmek földön:

• rögzített, álló helyzetből a társ földre vitele különböző fogásokból és kiinduló helyzetekből, a fogás megtartásával,
• gyakorlás az átmenetek véghelyzetének előre történő meghatározásával:
  • érkezés a hason fekvő partner hátára, mellé és fejéhez,
  • érkezés a hátán fekvő partner lába közé egy vagy két láb bekulcsolásával,
  • érkezés talajra a társ leszorításával.

3. Földharctechnikák (newaza):

• leszorítások alaptechnikáinak kialakítása és készségszintű elsajátítása gyakorló helyzetben rézsútos, oldalsó, fej felőli helyzetben és lovagló ülésben,
• hason fekvésben lévő passzív társ forgatása oldalról, fej felől és hátulról,
• térdelőtámaszban elhelyezkedő passzív partner forgatása oldalról, fej felől és hátulról,
• láb közötti helyzetek, lábkulcsolások és ezekből történő szabadulások,
• forgatás alulról láb közötti helyzetben.

4. Dobáselőkészítések:

• a judodobásokat előkészítő páros és csoportos egyensúlygyakorlatok,
• társ megfogása egy, illetve két kézzel; lehetséges fogásmódok elsajátítása,
• a társ egyensúlyi helyzetének bontása helyben előre, hátra, oldal- és rézsútos irányokba,
• egyensúlyhelyzet-vesztés lehetséges irányai,
• a társ egyensúlyi helyzetének bontása haladás közben előre, hátra, oldal- és rézsútos irányokba,
• páros esésgyakorlatok a társ egyensúlyának megbontásával különféle kiinduló helyzetekből.

5. Szituációs földharcgyakorlatok.

A verseny célja:
A judo sportág népszerűsítése mellett a fiatal judokák megfelelő, magas szintű technikai felkészítése a küzdelmi jellegű versenyekre.
Az edzők/testnevelők és a judokák kreativitásának fejlesztése.
A judo tömegbázisának növelése a gyors, kiszámítható, magas igényszintű versenyrendszer kialakításával.

Helyszín:
Bergengócia

Időpont:
Valamikor a közeli jövőben

Nevezési díj:
Egy nagy tálca sütemény

Versenyszabályok:
1–2. évf. részére 

• 4-6 fős csoportok együttes technikai bemutatója;
• 150–180 mp-es terjedelemben;
• a leszorításokat csak az egyik irányba kötelező bemutatni;
• a párok mindkét tagjának végre kell hajtania a „Tartalmi követelményekben” felsorolt elemeket;
• az testnevelők/edzők csak a felsorolt vezényszavakkal segíthetik a bemutatót (Hajime!, Matte!, Kumikata és az egyes technikák megnevezése). A koreográfiát segítő vezényszavakat tilos alkalmazni!

Tartalmi követelmények:

• esések mindkét irányba: előre, hátra, oldalra, gurulás előre, gurulás hátra (10 pont);
• kúszások: judokúszás előre, kúszás hátrafelé, védekező kúszás (10 pont);
• 3 szabadon választott leszorítás (10 pont);
• legalább egy szabadon választható átforgatás a választott leszorítások alkalmazhatóságát kiemelve (10 pont);
• szabadon választott koreográfiára (10 pont);

Díjazás, a helyezések eldöntése:

• A „tartalmi követelmények” minden elemére (esések, kúszások, leszorítások stb.) 10 pontot lehet kapni (maximális pontszám: 50 pont).
• 41–50 pontig: ARANY fokozat
• 31–40 pontig: EZÜST fokozat
• 30 pontig: BRONZ fokozat
• A pontozást 2 vagy 3 zsűritag (bíró) végzi, és az általuk adott pontok átlaga alapján alakul ki a csapatok végső pontszáma.
• Nem állapítunk meg abszolút sorrendet, csak az elért kategóriák alapján díjazzuk a csapatokat.
• Minden csapat serleg- és oklevéldíjazásban részesül.

Értékelési szempontok:

• A technikák pontos végrehajtása.
• A szabadon választott koreográfia harmonikus, gördülékeny végrehajtása.
• Az együttesen végrehajtott technikák szinkronitása.