A testnevelésben – felismerve a benne rejlő komplex fejlesztési lehetőségeket – a tanulók személyiségfejlesztése ma már állandó feladatként jelenik meg, valamint a tanítási folyamatban fontos szerepet kap a kompetencia-szemlélet is. A testnevelésórákon egyedülálló lehetőség kínálkozik a pszichomotoros, a kognitív, az érzelmi és a szociális funkciók összehangolt, szabályozott működésére, valamint fejlesztésére. A minőségi testnevelés-oktatás során nem pusztán a szervezet funkcionális jellemzőinek fejlesztése, edzése, illetve a fittségi állapot javítása a feladat, hanem olyan konstruktív ön- és közösségfejlesztő magatartás- és tevékenységrepertoárral rendelkező fiatalok nevelése, akik:
(1.) széles körű mozgásműveltséggel rendelkeznek;
(2.) rendszeres fizikai aktivitást fejtenek ki fittségük érdekében;
(3.) ismerik és alkalmazzák az egészségtudatos magatartáshoz szükséges elveket, eljárásokat;
(4.) fejlett önismerettel, kapcsolatteremtésre és együttműködésre kész attitűdökkel rendelkeznek;
(5.) önmagukkal és a környezetükkel szemben felelősségteljes magatartást tanúsítanak;
(6.) a problémákat kritikusan elemzik, és konstruktív megoldásokat találnak.
Az említett hat fejlesztési terület alkotja a minőségi testnevelés tartalmi keretét, melyhez kapcsolódnak az alapelvek. A minőségi testnevelés nevelési célrendszere a hat fő fejlesztési terület állandó tanórai megjelenítését feltételezi. Ezen fejlesztési területek együttesen alapozzák meg, készítik elő az egészségtudatos jövőorientált életvezetés összetevőit.
Komplex személyiségfejlesztésről abban az esetben lehet beszélni, amennyiben a vázolt hat fejlesztési terület mindegyikével kapcsolatban beható ismereteket, készségeket és attitűdöket sajátítanak el a diákok. A hat fejlesztési terület részletes és gyakorlatorientált bemutatását egy másik kiadványunk, az Egészség- és személyiségfejlesztési kézikönyv a testnevelésben [112] tartalmazza.
Az egészségtudatos jövőorientált életvezetéshez szükséges ismeretek, készségek és attitűdök magas szintű elsajátításában a testnevelésnek és a testnevelő tanárnak, tanítónak döntő mértékű szerep jut, hiszen a tantervi tananyag az ő személyén és munkáján keresztül épülhet be a diákok tudáshálójába.