Az elméletek egy része a curriculum és a tantervi tartalom oldaláról közelítik meg a minőségi testnevelés összetevőit. Az angol testnevelési társaság, az AfPE (Association for Physical Education) 2012-ben kiadott ajánlásaiban az 5–16 éves korosztályra vonatkozóan határozza meg a minőségi testnevelés megvalósításához szükséges összetevőket [110]. Fő elve, hogy az iskolai testnevelés hozzájárul az egészséges és aktív életmódhoz, fejleszti az emocionális jóllétet, illetve a kulcskompetenciákat, valamint csökkenti az inaktív életvitel kialakulásának lehetőségét, ezzel segíti az eredményes felnőtté válás folyamatát. Azaz a testnevelés-tanítás középpontjába a tanulók iskoláskora utáni időszakot, az egészséges életvitel megalapozását emeli. Az AfPE ajánlásait figyelembe véve készült el az új angol nemzeti tanterv, amelyet 2014-ben vezettek be az iskolákban [111].

Az AfPE négy fő irány meghatározásával nyújt segítséget az iskoláknak a minőségi testnevelés megvalósításához. Ezek a) a testnevelésben elért eredmények; b) a tanítás színvonala, minősége; c) a tanterv; d) valamint a vezetés- és osztálymenedzsment (tanulásszervezés).

a)   
A testnevelésben elért eredmény elsősorban a tanulókra vonatkozik. Ebben megjelenik a tanulók függetlensége, a szabad gyakorlás lehetőségének biztosítása, a kezdeményezés lehetősége, illetve a konstruktív együttműködés a pedagógusokkal és a társakkal. A tanulók a testnevelés során új ismereteket és tudást szereznek, melyek mélyen beépülnek a személyiségükbe, és ezáltal komplexen valósul meg a különböző képességek, készségek fejlesztése. Változatos körülmények között, sokoldalúan tanulhatnak és gyakorolhatnak. A technikai és taktikai elemek tanítása során a pedagógusoknak arra kell törekedniük, hogy ez a két terület magas szinten kapcsolódjon egymáshoz, és a tanulók fedezzék fel ezek különbözőségeit a különböző sporttevékenységek, sportmozgások során. A tanítványok vezetői és menedzsment készségei fejlesztésének középpontjában azok az életvezetési készségekhez kapcsolódó ismeretek tartoznak, melyek biztosítják az egészségtudatos életvitelüket, a megfelelő szintű tudásukat a fizikai aktivitással kapcsolatban, és amelyen keresztül magas szintű kompetenciával rendelkeznek későbbi egészségtudatos életvezetésükhöz. A modellben megjelenik a reflektivitás és az önértékelés fontossága is. A tanulók magabiztossá és kompetenssé válnak az értékelés területén, melyet több sportágra, mozgásanyagra széles körben is képesek kiterjeszteni. Pozitív hozzáállást és attitűdöt mutatnak a tanulással, a testneveléssel és a sporttal kapcsolatban, lelkesen vesznek részt az órán.

b)   
A tanítás színvonala, minősége, a pedagógusokkal szembeni követelményeket fogalmazza meg. Ezek között jelennek meg a pedagógusok és a tanulók elvárásai a tantárggyal kapcsolatban, valamint a tárgyi tudás. Fontosnak tartják, hogy a pedagógusok magas szintű, ugyanakkor reális, teljesíthető elvárásokat fogalmazzanak meg a tanulók számára. Lelkesedjenek a tantárgyért, váljon a szenvedélyükké, és ezt közvetítsék a tanulók felé. Lehetőség szerint vonjanak be az oktatás folyamatába szakterületükön magas felkészültséggel rendelkező edzőket, mint külső segítséget. A pedagógusok használjanak a tanulókat a tanórai aktív részvételre ösztönző, innovatív tanítási stratégiákat és módszereket.

      Amennyiben az óra tartalma vagy a megértés, a tanulás ösztönzése ezt igényli, az órán jelenjenek meg a tanulási folyamat eredményességét támogató információs és kommunikációs technológiák (IKT) is. Ezen eszközök használata idegennek tűnhet a testnevelésben, azonban – figyelembe véve az iskolás tanulók igényeit és elvárásait az IKT-eszközök alkalmazására vonatkozóan – nagyban képesek támogatni az óra eredményességét. A tanulási folyamatban a vizuális információknak fontos szerepük van. Ma már az okostelefonok és mobil kommunikációs eszközök (például tablet) azonnali segítséget nyújtanak abban, hogy akár az adott órán levideózzuk a tanulót, és megmutassuk neki saját feladatvégrehajtását. Ezzel pontos képet kaphat a tevékenységéről.

      A pedagógusnak biztosítania kell, hogy a tanulók aktívak legyenek a teljes óra alatt és fejlődni tudjanak. A kevésbé- vagy nem versenyorientált tanulók is lehetőséget kell kapjanak az adott tevékenységhez (sportjátékhoz, versenyszámhoz) kapcsolható feladatokba történő bekapcsolódásra (például edzői szerep, játékvezetés, megfigyelés).

c)    A tantervhez tartozik a törzsanyag tervezése és magvalósítása mellett a tanórán kívüli tevékenységek (extracurriculum) tervezése is. A tantárgyhoz kapcsolódó tartalom megválasztása a tanulási folyamat hatékony megvalósulása érdekében, széleskörűen veszi figyelembe a tanuló szükségleteit. Az AfPE modell az extracurriculum tervezése és a tanulás kiterjesztése által valósítja meg, hogy a tanulók számára széles körben elérhetőek legyenek a kompetitív jellegű feladatok, valamint a versenyzésre való felkészülés. Ehhez iskolán belüli, iskolán kívüli, körzeti, megyei és nemzeti versenyeket is szerveznek. A testnevelésórák az extracurriculum keretében kiegészülnek egy órával, melyben a versenysport, a tánc és az úszás kap helyet csapatos és egyéni formákban. Az együttműködés keretében, az iskolák más iskolákkal és sporttal foglalkozó szervezetekkel (például sportegyesületek) karöltve alakítanak ki kapcsolatot annak érdekében, hogy a sportágak és mozgásformák körét ki tudják szélesíteni, illetve, hogy a sportági edzőket be tudják vonni az iskolai testnevelés megvalósításába. (A jelenlegi szabályozásban a 3 + 2 testnevelésóra lehetőséget biztosít hazánkban is arra, hogy a +2 órában valamilyen konkrét sportágat gyakoroljanak a tanulók.) A program ezáltal lehetővé teszi, hogy magas szintű sportteljesítményt érjenek el a tehetséges tanulók.

d)    A tanulásszervezés, osztálymenedzsment foglalja magában, az önértékelést, a vezetői képességeket, kvalitásokat és a hálózati (a testnevelésben érdekelt szervezetekkel, intézményekkel való együttműködést) munkát. A testnevelés eredményes megvalósításához szükség van az innováció és a fejlesztési lehetőségek meghatározására, valamint a megvalósítás tervezésére. Az önértékelés ezen keresztül kapcsolódik a minőségi testneveléshez, melynek része a vezetői képességek önértékelése, felmérése, illetve a fejlődés irányainak megtervezése és a jó gyakorlatok megismerése is.

      A vezetői képességekhez tartozik a tanulókhoz és a kollégákhoz kapcsolódó bizalom és az együttműködés kialakítása. A kollégákkal, a testnevelésben érdekelt szakemberekkel való jó kapcsolat lehetővé teszi a tapasztalatok megosztását a minőségi testnevelés megvalósítása során. A hálózati munka (network) megalapozza a hatékony kapcsolatok kialakítását más iskolákkal, sportegyesületekkel, sportszervezetekkel annak érdekében, hogy elősegítse és támogassa az iskolai testnevelés fejlődését.