A NAT 2012 [3] Alapelvei és céljai több olyan újító gondolatot tartalmaznak, amelyek alapvető hatással
kívánnak lenni a testnevelés mindennapi gyakorlatára. Ilyenek például:

„A műveltségterület kiemelt célja, hogy a rendszeres fizikai aktivitás minden tanuló életében jelentős szerepet kapjon, hogy a tanulókat az élethosszig tartó, egészségtudatos, aktív életvezetésre szocializálja. […] A testnevelés és sport műveltségterület kitüntetett területe a tanulóközpontú személyiségfejlesztés.
[…] A testnevelés és sport a motoros cselekvések során a problémamegoldó és kritikus gondolkodás, valamint a kreativitás fejlesztésében is jelentős szerepet vállal.”

A kiragadott példák jól mutatják, hogy a mozgásműveltséghez tartozó ismeretanyagok és személyiségfejlesztési területek együttesen értelmezendők, együttes megjelenítésük
és fejlesztésük szükséges. A játékoktatás sem kivétel ez alól, hiszen a játékban való minden tekintetben aktív, tudatos részvétel az alapja azon fejlesztési feladatoknak, amelyek a mindhárom korosztályra vonatkoztatva a NAT részét képezik. Ha kiemeljük a NAT játékokra és az azokkal kapcsolatos személyiségfejlesztésre vonatkozó tartalmait, nagyon hasonló szerkezetet kapnánk, mint amit
könyvünk használ.

Először is, a fejlesztési feladatok között „Sportági előkészítő mozgásos játékok” szerepelnek, ami jól mutatja, hogy a játékok mintegy előkészítik a sportágakat azok technikai és taktikai összefüggésében is [motoros képességek, kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése, amelyek a sportági készségek kialakítását eredményezik (technika – taktika)]. Másodsorban a „Kognitív, affektív és
szociális képességek fejlesztése játékkal” mint fejlesztési feladat sem megoldható, ha nem határozunk meg olyan célokat, fejlesztendő területeket, amelyek játékainknak komplex, fejlesztő céljai lehetnek.

A három korosztály (1–4., 5–8., 9–12. évfolyam) mozgásműveltségi tartalmait vizsgálva észrevehető könyvünk struktúrájához hasonló egymásra épültség. Míg 1–4. évfolyamon „Sportjáték-előkészítő (kis) játékok” alkalmazását írja elő az alaptanterv, addig 5–8. évfolyamon már megjelennek, 9–12. évfolyamon pedig folytatódnak a „Testnevelési és sportjátékok taktikai és stratégiai elemei”, illetve „A tanult sportági technikai-taktikai elemek alkalmazása játékhelyzetben”. Jól látható, hogy a játékok bonyolódása taktikai (és a hozzátartozó technikai) értelemben kifejezhető. A könyvben a későbbiekben kifejtésre kerülő szintek
ezen a – röviden felvázolt – elven alapszanak. A szintekkel a későbbiekben részletesen foglalkozunk.

Az Ismeretek, személyiségfejlesztés elnevezésű közműveltségi tartalomcsoportban szintén megfigyelhető az egymásra épültség. A sportági játékokat nemcsak mozgásműveltségi, hanem az ismereti és fejlődés-lélektani szempontból is meg kell, hogy előzzék előkészítő feladatok, játékok. 1–4. évfolyamon ezt hivatott kifejezni a „Játékszabályok hatása a döntéshozatalra, szabálykövetésre és szabálytudatosságra”, illetve a „Játéktípusok, játékstratégiák, élményszerűség, öröm a társas tevékenységekben” mint közműveltségi tartalom. Az 5–8. évfolyamon összetettebbé válnak ezen feladatok, ahogyan a játékok is komplexebbé válnak. Itt nagy szerepet kap a „Testnevelési és sportjátékok szabályainak rendszere, szabálykövetés”,
illetve a szorosan ide kapcsolódó „Játékszabályok és játéktípusok kapcsolatrendszere a döntéshozatallal, felelősséggel”. Végül a 9–12. évfolyamon szinte hangsúlyosabbá válnak a játékokkal fejleszthető nem motoros tartalmak: „Testnevelési és sportjátékok szabályrendszere és kritikai értelmezése közösség-, illetve csapatépítő funkcióval”, azon belül a „Játékszabályok és játéktípusok kapcsolatrendszere,
szabálytudat és alkalmazás. Játékstratégiák, adaptív technika és taktika alkalmazásával, értékelésével”, egyértelműen kifejezik a játékok komplex személyiségfejlesztő hatásában rejlő lehetőségeket.

Koncepciónk elszakadt a hagyományos korosztályi besorolástól. Játékaink egyértelműen, de nem kizárólagosan köthetőek valamely életkorhoz, a könyvben használt szintek elsődleges célja a játékok bonyolódásának, egyre összetettebbé válásának bemutatása. Ennek során olyan közös sportjáték-közi taktikai elemeken, és azok egymásra épültségén alapuló rendszert alkalmazunk, amely sok NAT-ban megfogalmazott fejlesztési feladatot, célt együttesen tud megjeleníteni.