A cél a téri lehetőségekhez illő, optimális és leleményes mozgásforma megválasztása. A tanulók a teremben rendelkezésre álló tárgyak (például szék, pad, zsámoly, dobogó) segítségével keresnek egy saját kis zugot, amit senki más nem használ, így ott nem kell alkalmazkodniuk senkihez. A gyakorlatnak kis helyigénye van, de ha van rá lehetőség, a későbbiekben ki lehet terjeszteni nagyobb területre is. A tanulókat szólítsuk fel, hogy változatos testhelyzetekben helyezkedjenek el a zugukban, lehetőleg alaposan korlátozva mozgásukban. A nekik legszimpatikusabb testhelyzetet rövid ideig próbálkozva fel is fedezhetik. A végleges testhelyzet egyben kiinduló helyzet is egy rövid mozdulatsor megtervezéséhez. A mozgássort rövid fázisokban, a leszűkült lehetőségeket felfedezve kell végrehajtaniuk úgy, hogy az programszerűnek, tudatosnak, kontrolláltnak hasson. Ösztönözzük a tanulókat a tér adta lehetőségek ötletes, színes kihasználására! Minél inkább „kötődik” a tanuló saját teréhez a megalkotott mozgássor, annál inkább azt látjuk, hogy az alkotót nem „zavarja” a zug, hanem „érte van” (15. kép).