A megismert alapmotívumokat alkalmazzuk, de most a dinamikai összerendezettség és a dinamikai változások nem közvetlenül egymás után jelennek meg. Az előre meghatározott motívummal, az előre meghatározott távolságokat, térformákat kell bejárni, természetesen, zenei kísérettel. A meghatározott motívumok saját ritmusainak kimondása vagy eltapsolása következik úgy, hogy a beszéd dinamikája egyenletes, a motivika dinamikája viszont változó. A motívumnak a megadott területen belül fokozatosan erősödik a dinamikai formája, majd fokozatosan gyengül. Mindezt természetesen fordítva is ki lehet próbálni, amikor a motívumok előadása lesz egyenletes dinamikai formában, és a taps vagy a beszéd esetében változó az energiabefektetés. A legjobb, ha minden tanuló – különösebb megkötés nélkül – maga is alkot ilyen feladatokat, és megmutatja azokat a többieknek. Legyen benne szöveg, mozgás, változatos dinamikai megoldás változatos dinamikát kifejező formákkal. A felkészülés, rákészülés általában nagyfokú feladatmegoldási ötleteket alakít ki. Fontos alapelv, hogy ne legyenek degradáló, vagy kisstílű megjegyzések egy egyszerűbb megoldás láttán sem. A megvalósításban mindenki olyan messze menjen el, amennyire csak tud, de olyan közel maradjon a megértetéshez, amennyire csak lehet. Ezzel mindenki felismerheti, hogy kinek mennyire változatos, ötletes, konstruktív a megoldási törekvése.