Kezdőlap < Témakörök < Kiadványok < A testnevelés tanításának didaktikai... < I. RÉSZ: A testnevelés helye, szerepe ... < 2. A minőségi testnevelés tartalmi é...

2.1. Bevezetés


Navigáció: < Előző Következő >

Kategória tulajdonságok
Könyv címe: A testnevelés tanításának didaktikai alapjai – Középpontban a tanulás

2.1. Bevezetés

Az iskolai testnevelés kitűzött céljaihoz vezető út számos olyan tényezőtől függ, amelyek az iskola infrastrukturális helyzetével, elhelyezkedésével, a pedagógusok felkészültségével, a tanulók szocioökonómiai státuszával állnak kapcsolatban. A testnevelésnek azonban több olyan tartalmi eleme is van, mely ezektől a tényezőktől függetlenül is áthatja az oktatást. A tanítás során az iskolai munkában nem szokatlan a minőség és a minőségbiztosítás igénye, így a testnevelés tanítását sem kerülheti el a minőségi munka megítélésének kérdése. A minőségi tanítás azonban túlmutat a pedagógusok felkészültségén, tanításhoz való hozzáállásán, tapasztalati rendszerén, valamint az iskola lehetőségein. A hatékony és eredményes tanításhoz célszerű esetenként visszanyúlni azokhoz az elméleti alapokhoz, melyek biztos támpontokat adhatnak a további elemzésekhez, a minőség indikátorainak összegyűjtéséhez és a szakdidaktikai módszerek rendszerezéséhez. Ebben a fejezetben bemutatásra kerülnek a testnevelés módszertana szempontjából fontos elméleti alapok, melyek hatékonyan támogatják a minőségi testnevelés megvalósítását. Az elméleti alapokra épülve alakítottuk ki azokat a szakpedagógiai alapelveket, és tanterv alapján kialakított fő fejlesztési feladatokat, amelyek a hatékony módszertani kultúrával kiegészülve biztosíthatják a tanulók eredményes tanulási folyamatát és komplex személyiségfejlesztésüket, mintegy keretet biztosítva a minőségi testnevelés oktatásának.

A minőség, minőségbiztosítás eredete az őskorig nyúlik vissza, amikor is az őskori ember arra törekedett, hogy minél jobb eszközöket, szerszámokat hozzon létre. A minőségügy ettől kezdve hosszú életutat járt be. Jelentős előrelépést ezen a területen a hadiipar hozott a 20. században, amikor is szabványosították a fegyvereket [91].

Csapó Benő (2000) az oktatáshoz kapcsolódó minőség „problémáját” interdiszciplinárisan közelíti meg és megjegyzi, hogy a minőségbiztosítás, -ellenőrzés, -fejlesztés, -irányítás, -kontroll, -menedzsment, -ügy, egymáshoz való viszonya korántsem egyértelmű [92]. Ugyancsak Csapó Benő (1999) a minőség mai értelmezéseit rendszerbe foglalja és négy kategóriába sorolja [93]. A legegyszerűbb megközelítés szerint a minőség a mennyiség ellentétpárja. A második megközelítés szerint egy adott szinthez, nívóhoz kapcsolható; a harmadik aspektus szerint a kidolgozottságot, letisztultságot jelenti, míg a negyedik kategória az ipari minőségbiztosítást foglalja magába, ami az adott termék nem hibás voltát takarja.

A minőség kérdése természetesen fontos az oktatásban, így a testnevelésben is, azonban a minőségi oktatás kérdésével eddig kevesen foglalkoztak a testneveléshez kapcsolódóan. Ebből fakadóan nagyon kevés adatunk, tapasztalatunk van róla.

A Csapó Benő (1999) által rendszerbe foglaltak mindegyike kapcsolható a minőségi iskolai testneveléshez [92]. Az óraszám-növekedés, azaz a mennyiség és a megfelelő tantervi tartalom önmagában nem garancia a minőségre. A minőség a megfelelő, a tanulási folyamatot leginkább támogató és eredményes módszerek alkalmazásával érhető el.

A kidolgozottságot, letisztultságot az átgondolt, tapasztalaton alapuló tervezési folyamat, a megvalósítás és a megvalósítás eredményességének ellenőrzése biztosíthatja. A kerettantervhez és helyi tantervhez igazodó, de a tanulók fejlettségét, előképzettségét figyelembe vevő tervezési folyamat alapozza meg a tanítás menetét, mely a megvalósítás, óravezetés során a pillanatnyi szituációktól függően dinamikusan változhat.

Napjaink egyik elfogadott felfogása szerint az az iskola eredményes, amelyik az oktatásba történő bemeneti méréskor azonos kiindulópontból magasabb oktatási kimenetet tud elérni, azaz adottságait, erőforrásait figyelembe véve ér el magas teljesítményt. Az iskolák eredményességének mérésekor figyelembe kell venni, hogy milyen hátterű tanulókat oktatnak (szocioökonómiai státusz), továbbá minden olyan tényezőt, amelyre az iskolának nincs ugyan közvetlen befolyása, de hatással lehet a tanulók teljesítményére [94; 95]. Összességben ez azt jelenti, hogy akkor beszélhetünk minőségről az oktatás terén, ha az oktatás egyszerre teljesíti a hatékonyság, az eredményesség és a méltányosság feltételeit [96; 97].