Páros lábú szökdeléssel helyben kötéláthajtás. A szökdelések és áthajtások megfelelő lüktetési rendje adja a gyakorlási feladatot. Páros lábról páros lábra kell ugrani negyedes lüktetésre, de a kötelet csak két ugrásonként egyszer kell áthajtani. Így belső disszonancia jön létre, amelynek a lényege, hogy a testrész szólamokban nagyfokú izolálás jön létre. A lábak ugrásának ritmikai értéke negyed, a karok szólama pedig fél ritmikai értékű. Így a lendületvételhez megfelelően kontrolállt térdhajlítottság jelenik meg, ami alapvető fontosságú a zenei lüktetés követéséhez, vagyis táncos szaknyelven a „zenére táncolás” kialakításához. (11. kép) [14]