A nemzeti köznevelési törvény kimondja, hogy azokban az iskolákban, ahol közismereti oktatás folyik, azokon a napokon, amikor közismereti oktatás zajlik, az iskola köteles megszervezni a mindennapos testnevelést. Az iskolák két lehetőség közül választhatnak. Az egyik lehetőségük, hogy valóban biztosítják a mindennapos testnevelést, ami a heti 5 órarendi (műveltségi területi oktatás szerinti) testnevelésórát tartalmazó kerettanterv alapján történő előrehaladást jelenti. A másik opció, hogy heti két órát kiváltanak iskolai sportkörben való sportolással, vagy elfogadják a sportszervezet keretei között végzett edzésről, vagy egyesületben folytatott sporttevékenységről kiállított igazolásokat. 

Minden esetben az iskolának a pedagógiai programjában rögzíteni kell, hogy milyen oktatásszervezési formában biztosítja a mindennapos testnevelést. Ha az iskola nem tudja vagy nem akarja a Testnevelés és sport műveltségi területi oktatás keretei között (tehát tantárgyi keretek között, az általános kerettantervi tartalommal) megvalósítani a mindennapos testnevelést, akkor dönthet úgy, hogy alternatív kerettanterveket hív segítségül. Abban az esetben, ha az iskola úgy dönt, hogy más oktatásszervezési módon kívánja a testnevelés oktatását biztosítani, akkor a pedagógiai programot az adott évben március 31-ig kell módosítania ahhoz, hogy a következő tanévtől bevezethesse a választott oktatásszervezési formát. Abban az esetben, ha ennek pénzügyi vonzata is van, akkor azt jelezni kell az illetékes tankerület felé, és engedélyt kell kérni a megvalósításhoz. Az iskoláknak arra is van lehetősége, hogy vegyes módon alkalmazzák a mindennapos testnevelés biztosítását. Az a lehetőség is adott, hogy az 1–4. évfolyamokon egyéb foglalkozás formájában szervezik meg (pl. iskolai sportkör), az 5–8. évfolyamokon pedig biztosítják a legalább napi egy testnevelést, és fordítva. Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy a szabályozással kapcsolatban kísérjék figyelemmel a jogszabályi változásokat, lehetőségeket. 

Az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet biztosítja a lehetőségét annak, hogy az oktatásirányítási feladatok megvalósítása érdekében egyes iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, tantárgyra vagy egyes sajátos köznevelési feladat teljesítéséhez önálló kerettantervek is készülhessenek. Az iskolai labdarúgás kerettanterve ilyen alternatív kerettantervnek minősül. A tanterv tehát jogi szempontból nem a Testnevelés és sport műveltségi területi, általános kerettanterv része. Az alternatív kerettanterv pontosan azt a célt szolgálja, hogy segítséget nyújtson azon iskoláknak, ahol nincs lehetőség biztosítani a mindennapos tanórai (műveltségi területi oktatás keretében szervezett) testnevelést, az alternatív kerettanterv tehát a heti két órás, egyéb oktatásszervezési forma keretében szervezett időkeretet kívánja megtölteni tartalommal.

Az iskolai labdarúgás kerettantervének alkalmazását jogszabályi szempontból a „11/2016. (VI.13.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet módosításáról” biztosítja.

(1) Jelen kiadványban e kerettanterveket a továbbiakban alternatív kerettantervként jelöljük.