A differenciált feladatkijelölés célja, hogy az osztály minden tanulója számára lehetővé váljon a sikeres végrehajtás, s ezen keresztül a motivált tanulás. Egyetlen feladatnehézség biztosan nem megfelelő az osztály egésze számára. Saját gyakorlati tapasztalatunk és ajánlásunk, hogy legalább három nehézségi fokozatot, variációt biztosítsunk tanítványainknak egy feladaton belül (36. ábra).

Az alapgyakorlatot az átlagos tudásszintű tanulók hajtsák végre, könnyítsünk a kevésbé felkészülteknek és nehezítsünk az ügyesebbeknek! Ezzel a megoldással – ugyanazon mozgáskészséget tekintve – egy időben három nehézségi variációban gyakoroltatunk, ami amellett, hogy szinte minden tanuló számára biztosítja a megfelelő tanulási feltételeket, megteremti a siker és a teljesíthető kihívások motivációt erősítő érzetét is. Ha nem élünk ezzel az egyszerűen kivitelezhető lehetőséggel, akkor az osztály nagyon ügyes és legkevésbé ügyes rétege csak korlátozottan lesz képes fejlődni, mivel rendszeresen alul- vagy túlméretezett feladatot kapnak. A motiváltságuk lankad, tanórai hozzáállásuk és tanulási teljesítményük romolhat.

A feladaton belüli variációk módszerét többféleképpen alkalmazhatjuk.

1. Kezdjük a gyakorlást az átlagos nehézségű gyakorlattal! Figyeljük a végrehajtások sikerességét, majd egyénileg kérjük a könnyebb vagy nehezebb végrehajtást! (Például: „Zalán és Ágika, mit szólnátok, ha felugrás közben próbálnátok meg elkapni a labdát?”; „Zétény, miért nem próbálod ki, hogy egy pattanás után kapod el a labdát?”)
2. Kezdjük a gyakorlást a legkönnyebb feladattal, majd akinek 4-5 alkalommal sikerült teljesítenie, azt engedjük továbblépni egy nehezebb, majd egy még nehezebb variációra! Folyamatosan azt kommunikáljuk, hogy aki úgy érzi, hogy túl nehéz, lépjen vissza, akinek túl könnyű, lépjen feljebb a fokozatban! Csak akkor avatkozzunk be személy szerint, ha láthatóan le vagy fel kellene lépnie az adott tanítványnak, de egyedül nem ismeri fel ennek szükségességét! Saját tapasztalatunk szerint már óvodáskorban kiválóan alkalmazható ez a technika különösen a manipulatív, eszközös mozgásoknál. Torna jellegű feladatvégrehajtásoknál, ahol a relatív erőnek meghatározó szerepe van, illetve a balesetveszély fokozott, az egyes rávezető gyakorlatok közötti választásnál is nagyszerű lehetőséget kínál a módszer.

A feladaton belüli variációk nehezítésének lehetőségei számtalan módon történhetnek. Az alábbi példa az ütőmozdulaton keresztül mutatja be egy adott mozgásforma nehezítésének lehetőségeit:

• ütőmozdulat labda nélkül;
• ütőmozdulat álló labdával;
• ütőmozdulat helyből, majd kilépésből;
• ütőmozdulat vastagabb ütővel;
• ütőmozdulat vékonyabb ütővel;
• ütőmozdulat nagyobb méretű labdával;
• ütőmozdulat nagy ívben érkező labdával;
• ütőmozdulat kisebb méretű labdával;
• ütőmozdulat lassan érkező labdával;
• ütőmozdulat gyorsan érkező labdával;
• ütőmozdulat távolságra;
• ütőmozdulat mozdulatpontosságra;
• ütőmozdulat célpontosságra;
• ütőmozdulat erősségre és célpontosságra.

A 7. táblázatban azokat az elveket gyűjtöttük össze, amelyek a feladaton belüli variációk módszerének hatékony alkalmazását teszik lehetővé különböző tantervi mozgásanyagok gyakorlására.

• például távolugrásnál csak a nekifutás gyakorlása
• kislabda hajításnál csak a hajító mozdulat gyakorlása

• súly, méret, borítás (például soft), anyag (például gumi)
• forma (például tojáslabda)
• mennyisége (például 3 labda)
• eszköz magassága (például gyűrű)
• szélessége, hossza (például ugrókötél, ütő) 
• formája (például négyzet)
• célfelület száma, mérete (például 4 kapu)
• célfelület elhelyezkedése (például vízszintesen)
• célfelület dimenziója (például 3D)

• pontosság
• minőség
• sebesség, ritmus
• távolság, magasság
• kísérletek száma
• taktika, stratégia

• testrészek, testfelületek használata (például kar vagy láb használatának tiltása)
• domináns / nem domináns végtag használata
• bizonyos mozgásformák alkalmazásának engedélyezése/tiltása (például labdavezetés)
• helyből, mozgásból
• helyben, mozgás közben
• álló/mozgó eszközt
• térben előre, oldalra, hátra
• izoláltan / két vagy több készséget összekapcsolva
• játék közben alkalmazva

• játékterületek száma
• mérete
• formája
• borítása

• a résztvevők (játékosok) relációi
• résztvevők száma (például párban)
• résztvevők közötti távolság (például érintőtávolság)
• támadó szerep és megkötései
• védő szerep és megkötései

• számuk
• komplexitásuk
• terhelés mértéke
• erőkifejtés
• sebesség
• ismétlésszám
• sorozatszám
• pulzusszám

• egyszerűség/összetettség
• kötöttség, koreografáltság
• önállóság

• segítségadás mértéke
• kooperatív
• kollaboratív
• versengő

• lassabb előrehaladás, több rávezető gyakorlat, több gyakorlási idő
• izolált mozgásfázisok, egyszerű végrehajtások

• könnyebb, puhább, nagyobb
• kiszámítható, könnyen manipulálható forma
• alacsonyabb és nagyobb célfelület
• szélesebb, rövidebb ütők
• kevesebb célfelület
• közelebbi célfelület

• a fókusz magán az izolált végrehajtáson
• kis sebesség, egyszerű, lassabb ritmus
• kisebb távolság, magasság
• sok kísérlet
• nincs vagy minimális taktika

• nincs megkötés, tiltás
• domináns végtag először
• helyből
• helyben
• álló eszközt
• előre
• izoláltan

• közepes méret
• puhább borítás

• kis létszám (egyénileg, párban, mikrocsoportban)
• kisjátékok
• kisebb résztvevők közötti távolság
• támadófölény
• védő nélkül

• egyszerű szabályok
• nincs megkötés vagy csak 1 db megkötés van
• kisebb erőkifejtés
• kisebb sebesség
• alacsonyabb ismétlésszám
• alacsonyabb sorozatszám
• alacsonyabb pulzusszám

• egyszerűség
• egyszerű kötöttség
• fokozódó önállóság

• jelentős segítségadás
• kooperatív
• versenyzés önmagával szemben