A gyakorlatok többnyire megegyeznek a 3.1.4. alfejezet gyakorlataival, összevonva a gesztusokat és a súlyvételeket, valamint a dinamikai fokozást. Előre megjelölt mennyiségű lépésnél az utolsó lépéshez egy taps vagy kurjantás, sikítás, kiáltás is kapcsolódik egyidejűleg. (Például négy lépés hosszúságú egy gyakorlati elem, az első három lépés dinamikája nagy (mezzoforte, forte), a negyedik pedig piano, de erre a tagra megjelenik a testen egy másik, nagy dinamikájú elem, taps, kiáltás… formájában.) A továbbiakban úgy lehet tovább haladni, mint az előző gyakorlatokban. Először az első, majd a második, és így tovább, a soron következő lüktetésekre történik a dinamikai változtatás az eltérő testrészeken. Az ismétlések, variációk között mindig legyen egy olyan elválasztó rész, amikor nem jelenik meg dinamikai fokozás.

Variáció:

Abban a ritmikai tagban, amikor a dinamikai fokozás egy másik testrészen létrejön (például kiáltás, taps), az eddigi mozdulatban szünet lesz (lépés helyett mozgásszünet). Lényeges, hogy a dinamikai változások a testrészeken valóban megjelenjenek, ne csak folyamatos fortissimo legyen, amire egyébként a gyermekek ebben az életkori szakaszban (és később is) hajlamosak. Értsék, érezzék meg a dinamikai színezettség adta változatosság lehetőségeit a mozdulatok kivitelezése közben.