A zenére táncolás – a zenei lüktetés értése, érzékelése és a motívumoknak a szabályos időegységekre való megjelenítése – nagyon lassú folyamat. Több hónapot, de inkább több évet vesz igénybe, ameddig a táncban, ritmusgyakorlatokban nem jártas gyermekek eljutnak odáig, hogy a zenei lüktetés tempóját pontosan tudják követni a megfelelő mozgáskoordinációs formákkal. Következésképpen ebben a tanulási fázisban – amelyben a zenei kíséretnek mindenképpen meg kell jelenni – nem kell szigorúan számon kérni a „zenére” táncolást, de arra mindenképpen biztatni kell őket. A türelmetlenség csak rossz érzetet vált ki a gyermekekből, a pozitív megerősítés viszont serkenti őket a megoldások finomítására. Mindezek mellett a kísérő zene tempója a tanulási folyamattal együtt fokozatosan emelkedjen, a kezdeti 105-110-ről a 120-125 bpm tempóra.